Wikipédia

Írezés

Az írezés vagy írelés a szövetgyártás egyik fontos fonal-előkészítő művelete, amelynek célja, hogy a láncfonalakat megerősítse és felületüket simává tegye.[1]

A szövéskor fellépő húzó és koptató igénybevétel hatására a fonal szerkezete megbomlana. Ennek elkerülésére alkalmazzák az írezést, amelynek során ragasztóanyagot juttatnak a fonalba, amely részben a fonal belsejében elhelyezkedő elemiszálakat ragasztja össze, részben bevonatot képez a fonal felületén, ami a felületen levő szálvégeket lesimítja és leragasztja. Írezéskor tehát olyan anyaggal kezelik a fonalat, amely jól tapad a szálakhoz, rugalmas, sima felületű és jól ellenáll a szövés közben ható igénybevételeknek. Megfelelő írezéssel a fonal szakítóereje akár 30%-kal is megnövelhető.[2]

Nem minden fonalfajta igényli az írezést, de az egyágú font fonalakat, a sodratlan vagy kevés sodrattal készült filamentfonalakat és terjedelmesített filamentfonalakat, valamint a sűrű szövetek készítéséhez használt cérnákat írezni kell, függetlenül attól, hogy milyen nyersanyagból készültek. Nem szükséges írezni a 100 tex-nél durvább fonalakat, a közepes és kis sűrűségű szövetek készítésére használt cérnákat, a vastagabb multifilament fonalakat, a monofil fonalakat és a kreppfonalakat. A kötéshez használt fonalakat semmilyen körülmények között nem szabad írezni.

Írezőanyagok szerkesztés

Az írezőanyagot vizes oldatban viszik fel a fonalakra. Az írezőfürdő a következő fontosabb anyagokat tartalmazza:[3][4]

  • Víz, amely az írezéshez használt egyéb anyagokat oldja. Keménysége nem haladhatja meg a 13 német keménységi fokot (azaz 1000 ml vízben nem lehet 130 mg-nál több kalcium-oxiddal egyenértékű oldott kalcium- és magnéziumsó).[Jegyzet 1]
  • Ragasztóanyagok. Ezek elsősorban különböző keményítők vagy ezek átalakított változatai (oxidált keményítők, keményítő-éterek stb.) lehetnek, használatuk a fonal nyersanyagától függ. A leggyakrabban használt írezőanyagok:
– natív, lebontott és kémiailag módosított keményítő, valamint CMC (karboxil-metil-cellulóz, cellulóz-éter) és polivinilalkohol a pamut-, gyapjú- és regenerált cellulóz szálakból (pl. viszkózból) készült fonalaknál,
– poliakrilátok a pamut-, gyapjú- és különböző szintetikus szálasanyagú (poliamid-, poliészter-, poliakrilnitril-, polipropilén-), valamint acetátfonalaknál,
– szintetikus viasz pamut-, gyapjú- és polipropilénfonalaknál,
– fehérje alapú írezőanyagok gyapjúfonalaknál,
– a nagyon gyakori pamut-poliészter és gyapjú-poliészter keverékekhez kémiailag módosított keményítők, CMC, polivinilalkohol és akrilát alapanyagú íranyag használható.
A keményítőt különböző növényekből, leggyakrabban kukoricából, burgonyából, búzából, tápiókából, rizsből állítják elő.
  • Keményítő tartalmú írezőfürdő esetében a keményítő feltárása főzéssel (csirizesítéssel) vagy vegyi kezeléssel, ún. feltáró anyagokkal (kénsav, nátronlúg, hidrogén-peroxid, perborátok, perkarbonátok, perszulfátok) történik.
  • A fürdő viszkozitásának beállítását karbamiddal és bóraxszal végzik, de használnak növényi gumikat (gumiarábikumot, a szentjánoskenyér magjából készült lisztet, ami gumiszerű anyagot tartalmaz, vagy guargumit) is.
  • Az írezett fonal és az írbevonat merevségét lágyítók hozzáadásával enyhítik, amivel az íranyag porlását akadályozzák meg. Ezek növényi és állati zsiradékok, vagy törökvörösolaj. Szintetikus szálasanyagú fonalak esetében a lágyítók egyúttal az elektrosztatikus feltöltődést is gátolják.
  • A pamutfonalak nedvszívóképességét glicerin és magnézium-szulfát hozzáadásával növelik, mert a pamut szakítóereje nedvességtartalmának növelésével fokozódik.
  • A tartósítószerek az írezőanyag bomlását akadályozzák meg. Erre leggyakrabban formalint használnak.

Az írezőanyag elkészítése szerkesztés

Az írezőanyag főzését zárt edényekben (ún. autoklávokban), erőteljes és állandó keverés mellett, pontosan beállított nyomáson és hőmérsékleten végzik. A korszerű automatikus írezőanyag-főző autoklávok megfelelő adagoló berendezésekkel biztosítják a különböző anyagok előírt mennyiségű hozzáadását és számítógéppel vezérlik a működést.

Az írezőanyag felvitele a láncfonalakra szerkesztés

 
Írező gépsor vázlata. 1 - Előhengerek, 2 - az íranyag felvitele, 3 - szárító egység, 4 - a láncfonalak szétválasztása, 5 - a fonalak feltekercselése a végleges lánchengerre.

A szövéshez használt igen nagy számú (sok ezer) láncfonalat írezés előtt nem egyszerre vetik fel a végleges lánchengerre. Az ún. előhengerekre a szövet szélességének megfelelő szélességben, de kisebb számban (ritkább elrendezésben) tekercselik fel a fonalakat. A végleges fonalszámot az írezés után több ilyen előhenger fonalainak egyesítésével, közös áttekercselésével állítják elő.

Az írezőanyagot az áttekercselés közben viszik fel a fonalakra. Ehhez az egyes előhengerekről érkező, egyesített fonalsereget átvezetik az írezőmasszát tartalmazó teknőn. A teknőből kilépő fonalseregből egy hengerpár kipréseli a felesleges folyadékot, majd a fonalak egy szárító berendezésen haladnak át, ahol – a fonal nyersanyagától függően – 80–120 °C hőmérsékleten elpárologtatják belőlük a vizet. Az egymás mellett haladó, esetleg összeragadt fonalakat szét kell választani, ehhez megfelelő rendezőpálcákat fűznek a fonalseregbe. A már szétválasztott fonalak tekercselődnek fel a végleges lánchengerre, amely már közvetlenül felszerelhető a szövőgépre.

Írtelenítés szerkesztés

Az íranyagnak csak a szövés folyamatában van szerepe. A szövés befejeztével el kell távolítani, mert zavarja a további kikészítő műveleteket (fehérítést, színezést, színnyomást).[2] Vízoldható írezőanyagok esetén az írtelenítés forró vízben történő kimosással történik. Vízben oldhatatlan írezőanyagok esetén kémiai feltárást alkalmaznak (savas vagy oxidációs eljárás). A vízben oldhatatlan keményítő lebontásához gyakran enzimeket (növényi, állati és baktérium eredetű amilázokat) adnak az írtelenítő fürdőhöz. Más eljárásnál az írtelenítő fürdőhöz adagolt oxidálószerekkel bontják le a keményítőt.[3] Az írtelenítés több órás kezelés, amely végezhető a szövetek mosására alkalmas berendezésen, vagy külön e célra szerkesztett, folyamatos működésű írtelenítő gépen.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ 1 német keménységi fokú az a víz, mely 10 mg/l kalcium-oxiddal egyenértékű kalcium- vagy magnéziumvegyületet tartalmaz.

Források szerkesztés

  1. ↑ Lord, P. R., Mohamed, M. H.: Weaving: Conversion of Yarn to Fabric (angol nyelven)
  2. ↑ a b Autorenkollektiv. Handbuch der Textilwaren, Band 1. Fachbuchverlag Leipzig (1972) 
  3. ↑ a b Jederán M., Tárnoky F.. Textilipari kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest (1979). ISBN 963-10-2706-6 
  4. ↑ Jederán M.. Szövés- és kötés-előkészítés. Műszaki Könyvkiadó, Budapest (1985). ISBN 963-10-6348-8 

Külső kapcsolatok szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Írezés&oldid=23582085”