Ócsad (szlovákul Oščadnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.

Ócsad (Oščadnica)
Oščadnica kaštieľ.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rang község
Első írásos említés 1712
Polgármester Marián Plevko
Irányítószám 023 01
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám CA
Népesség
Teljes népesség5701 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság463 m
Terület58,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ócsad (Szlovákia)
Ócsad
Ócsad
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 26′ 00″, k. h. 18° 53′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 26′ 00″, k. h. 18° 53′ 00″
Ócsad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ócsad témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Csacától 8 km-re keletre az Ócsadi-patak mellett fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Az 1712-ben alapított falu eredetileg oláh település a Beszkidekben. Első írásos említése is ebből az évből származik, amikor Oscsadnicza alakban szerepel. A budatíni, később a sztrecsnói uradalom része volt. 1720-ban 3 malom és 45 adózó háztartás állt a településen. 1784-ben 254 házában, 391 családban 1929 lakos élt. 1828-ban 306 háza és 2987 lakosa volt, akik állattartással és faáru készítéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint „OSZADNICZA. Trencsén Várm. itten hajdan számos tolvajok vóltak, ’s panaszolkodik Bél Mátyás, hogy midőn 1704dikben itten útazott vólna, miattok elég félelmet szenvedett”.[2]

Fényes Elek szerint „Oszednicza, tót falu, Trencsén vmegyében, ut. p. Csácsához egy óra a Magura hegye alatt, közel a gallicziai határszélhez. Határa nagy, de sovány. Lakosai többnyire faeszközök készitéséből, továbbá tehén és juhtartásból élősködnek. Számlál 2039 kath., 3 zsidót; van tulajdon paroch. temploma. F. u. h. Eszterházy.”[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott. 1918 után a mezőgazdaság lett a fő megélhetési forrás. A faluban öt vízifűrésztelep és két vízimalom működött.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 3090, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 5554 lakosából 5471 szlovák volt.

2011-ben 5628 lakosából 5460 szlovák volt.

Neves személyekSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

  • Kegykápolnáját 1946-ban építették hálából azért, hogy a második világháborúban a falu megmenekült a pusztulástól.
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1804-ben épült a régi fatemplom helyén, 1940-ben átépítették.
  • Emeletes kastélyát 1910 és 1913 között birtokosa a porosz származású gróf Ballestrem építtette. Festői park övezi. Ma a csacai Kiszucai Galéria a birtokosa.
  • A faluban a népi építészet számos szép példája látható.

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés