Főmenü megnyitása

Öblarn osztrák mezőváros Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 2015 lakosa volt.

Öblarn
OeblarnKircheGrimming.jpg
Öblarn címere
Öblarn címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás
Irányítószám 8960
Körzethívószám 03684
Forgalmi rendszám GB
Népesség
Teljes népesség
  • 2008 fő (2016. jan. 1.)
  • 2024 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság668 m
Terület70,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Öblarn (Ausztria)
Öblarn
Öblarn
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 27′ 00″, k. h. 14° 00′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 00″, k. h. 14° 00′ 29″
Öblarn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Öblarn témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Öblarn a Liezeni járásban
 
A Szt. András-plébániatemplom
 
Az 1565-ös intézőház

Öblarn Felső-Stájerország északnyugati részén fekszik, az Enns folyó jobb partján. Területének jelentős része az Alacsony-Tauern hegységre esik. A település a Gröbmingi kirendeltség (járás alatti közigazgatási egység; az utolsó ilyen Ausztriában) része. Az önkormányzat 3 katasztrális községben (Öblarn, Niederöblarn, Sonnberg) 6 települést egyesít: Gritschenberg (99 lakos), Moosberg (32), Niederöblarn (448), Öblarn (1078), Sonnberg (357), Straßerberg (9).

A környező önkormányzatok: délkeletre Irdning-Donnersbachtal, délnyugatra Sölk, északnyugatra Mitterberg-Sankt Martin.

TörténeteSzerkesztés

Öblarn területe már a bronzkorban is lakott volt, régészek egy, az urnamezős kultúrához köthető bronzkardot ástak ki. A rómaiak jelenlétéről egy szobrocska és egy 3. századbeli márvány síremlék tanúskodik.

A település első írásos említése 1135-ből származik, ekkor az admonti kolostor birtokában volt. A 15. századtól elkezdődött a rézérc bányászata; 1434-ben már megemlítik, hogy rézolvasztó is működött Öblarnban. 1525-ben a reformáció idején parasztlázadás okozott felfordulást az Enns völgyében, míg Ferdinánd főherceg hadvezére, Nikla Salm, a közeli Schladmingban le nem verte a lázadást. 1552-ben a nürnbergi Lukas Sitzinger és Andreas Prantmayr megvásárolta a kolostortól a bányajogokat és jelentősen kibővítették az ércfeldolgozási kapacitást. A 16. század közepére a település gyakorlatilag teljesen protestánssá vált, de a század végén az erőszakos ellenreformáció miatt visszatértek a katolikus egyházhoz. A 17. század elején a bányák termelékenysége lecsökkent, egyik gazdától a másikhoz kerültek, míg 1666-ban a vordernbergi bányamester, Hans Adam Stampfer vásárolta meg és utódaival együtt virágzó vállalkozássá fejlesztette. Tevékenységükért 1685-ben a von Walchenberg grófi címet kapták az uralkodótól. Az üzem 136 évig volt a család birtokában, majd 1802-ben a csökkenő hozam miatt eladták a Batthyány grófoknak. 1815-re a vállalkozás csődbe ment, majd 1819-ben Josef és Franz von Fridau vásárolta meg, akik újraélesztették a helyi bányaipart.

1850-ben megalakult a községi tanács. 1855-ben a bányák hozama 1,2 kg arany, 88 kg ezüst, 14 t réz és 26 t réz-szulfát volt. Ennek ellenére két évvel később csődbe jutott és a bányákat bezárták. 1891-ben egy cellulózgyáros piritet kezdett el kitermelni üzeme számára.

Az első világháborúban 45 öblarni esett el vagy tűnt el. A második világháborúban két légitámadás érte a települést. Ebben a háborúban 61-en estek el. Öblarn először amerikai, majd brit megszállás alá került. 1958-ban felhagytak a piritbányászattal.

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során az addig önálló Niederöblarn községet Öblarnhoz kapcsolták.

LakosságSzerkesztés

Az öblarni önkormányzat terület 2017 januárjában 2015 fő élt. A lakosságszám 2001-ben érte el csúcspontját, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 90%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,7% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 86,4%-a római katolikusnak, 9,9% evangélikusnak, 1,9% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

LátnivalókSzerkesztés

  • a Szt. András-plébániatemplom
  • a 16. századi intézőház (később uradalmi központ) a főtéren
  • rézbányász-tanösvény
  • Paula Grogger-múzeum
  • méhészmúzeum

Híres öblarniakSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Öblarn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés