Az Új Zrínyiász Mikszáth Kálmán szatirikus regénye, először 1898 tavaszán jelent meg folytatásokban az Országos Hírlapban.

Új Zrínyiász
Az első kiadás címlapja
Az első kiadás címlapja
Szerző Mikszáth Kálmán
Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Téma társadalomkritika, persziflázs[1]
Műfaj szatirikus regény
Kiadás
Kiadás dátuma 1898
Magyar kiadó Szépirodalmi Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma 1988[2]
Média típusa könyv
Oldalak száma 218 (1988)
ISBNISBN 9631536785
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben

Ez az író legkülönösebb műve. Alapötlete rokon a Beszterce ostroma című regényével: egy rég letűnt kor szokásait, erkölcsi fölfogását viszi át a későbbi kor viszonyai közé. Különlegessége, hogy ezúttal a magyar történelem egyik legendásan nagy alakját helyezi az abszurd történet középpontjába, harminc évvel a kiegyezés után. „Nem kegyelethiányból teszem Zrínyi iránt” – jegyzi meg rögtön a bevezetésben az író, előre védekezve a várható támadások ellen.

TörténetSzerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!

Az utolsó ítélet elsietett trombitajelére Zrínyi Miklós, a szigetvári hős társaival együtt föltámad, és lovasan, fegyveresen a 19. század végének Magyarországán találja magát. A feltámadás hírét követő kezdeti hitetlenkedés után a hazafias lelkesedés is gyorsan lelohad, az újságokban egykori hőstetteiket is kétségbe vonják. Közben mulatságos jelenetek sora zajlik, például a föltámadottak Dombóváron megnézik Jókai Mór „Szigetvári vértanúk” című drámájának előadását, később Thaly Kálmán tart nekik kis-előadást a kuruc korról. A régi eszményekkel és fölfogással eltelt Zrínyiék beilleszkedési kísérlete kisebb-nagyobb összeütközésekkel jár. A szigetvári hős még a szerelemben is középkori fogásokkal próbál boldogulni.

Hogy nagyúri hajlamai szerint élhessen, Zrínyit megteszik bankigazgatónak, és amikor a közgyűlésen szembekerül a bank részvényeseivel, szétvereti őket katonáival. Kitör a botrány, Zrínyiéket elfogják, parlamenti csatározások kezdődnek, a kormány tehetetlen. A képtelen helyzetből végül a király talál kiutat: a hőst megteszi Vajdahunyad várparancsnokává. A megoldás ugyanolyan abszurd, mint az indítás: az országba betörnek az oroszok, és a vár védelmében Zrínyi csapatával ismét „kirohan”, hősi halált halnak – csakúgy, mint régen Szigetvár alatt.

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

JellemzőiSzerkesztés

 
1910-es évekbeli kiadás

Megjelenésekor a regény zajos sikert aratott. Meséje nem gazdag ugyan, csak néhány helyzetből és motívumból áll. Sikerének alapja – Mikszáth írásművészete mellett – maga az alapötlet és a regényen végighúzódó komikum. „A könyv az akkori társadalmi, politikai események és felfogások persziflázsa; különös szemüvegen át, egy régen elmúlt korszak szokásaival szembeállítva” – írta Mikszáth a regényhez fűzött megjegyzéseiben.

A komikum alapja, hogy az író a 16. és a 19. század nézeteit, szokásait egymás tükrében mutatja meg. Az új életre kelt Zrínyiék is furcsák, nevetségesek, amint ósdi életelveikkel beleütköznek a megváltozott viszonyokba, de a szatíra éle Mikszáth korának társadalmára irányul. Kitűnő korkép, a századvég visszásságainak éles szemű bírálata.

Mikszáth a szatíra torzító lencséjén át látja és láttatja a korabeli valóság politikai, kaszinói, üzleti életét. Fokozza a hatást, hogy a századvég közismert személyiségeit az író saját nevükön szerepelteti (Bánffy Dezső miniszterelnök, Pauler Gyula, Pulszky Ágost, Eötvös Károly, stb.). Kipellengérezi a becsület fogalmának sajátos felfogását, a párbajt, a kicsinyes hiúságot és a nagyravágyást, de legnagyobb kedvvel a parlament fogyatékosságait („Valóban Olimposz ez – ahová bevágyik minden halandó, kivált, ha magyar anya szülte. A levegő fülledt ugyan és füstös. De mert az istenek is ezt szívják, tehát úgy kell beszürcsölni, mint illatos ambróziát.”), az üres szócséplést, a tehetetlenséget. Ez a szatíra azonban nem túl éles, inkább csak csipkelődés; nem az erkölcsbíró, hanem a kora valóságát fölényes derűvel tudomásul vevő író hangja, aki nem minden keserűség nélkül nevet együtt az olvasóival.

KépregénySzerkesztés

A Magyar Ifjúság folyóiratban jelent meg a regény képregényváltozata Zórád Ernő rajzaival.[3]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász. Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
  • Császár Elemér. A magyar regény története, 2., átdolgozott kiadás, Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda (1939), 364–366. o. [Első kiadás: 1922] 
  • Pintér Jenő. A magyar irodalom története, 7. kötet, Budapest: Arcanum Kiadó. (Mikszáth Kálmán regényei és novellái c. fejezet.) (1930–1941.) 
  • Könyvtári Intézet: Új Zrínyiász. Könyvtár.hu. (Hozzáférés: 2011. december 30.)

További információkSzerkesztés