Pulszky Ágost

jogfilozófus, szociológus, politikus, publicista (1846–1901)

Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ágost (Bécs, 1846. július 3.Budapest, 1901. szeptember 11.) magyar jogfilozófus, szociológus, politikus, publicista. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1887).

Pulszky Ágost
Pulszky Ágost Ellinger.jpg
Született 1846. július 3.[1]
Bécs[1]
Elhunyt 1901. szeptember 11. (55 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
SzüleiPulszky Ferenc
Foglalkozása
  • politikus
  • jogfilozófus
  • szociológus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1871. február 7. – 1875. május 24.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1875. augusztus 30. – 1878. június 29.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1878. október 19. – 1881. június 1.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1881. szeptember 26. – 1884. május 9.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1887. május 25.)
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Pulszky Ágost témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ÉleteSzerkesztés

Pulszky Ferenc és Walter Teréz nagyobbik fia Ágost, gimnáziumi tanulmányait, apja szabadságharc miatti emigrációja miatt (Kossuth Lajos közeli barátja, a szabadságharc alatt minisztériumi államtitkár volt) külföldön töltötte. Londonban és Torinóban tanult, majd hazatért, 1860-as években már Budapesten végezte el jogi tanulmányait. 1868-69 között katonai önkéntes szolgálatot teljesített, majd 1869-70-ben a Nógrád megyei adminisztrációban dolgozott hivatalnokként. Ezt követően Budapestre került,a pénzügyminisztérium első osztályú fogalmazója lett. 1871-es választásokon, 25 évesen , képviselőé választották. 1874-ben egyetemi magántanárként tevékenykedett, majd 1875-től már rendes tanárként oktatta a jogbölcsészetet, illetőleg szemléletváltással a jogszociológiát, a jogintézmények vizsgálatát beágyazta a társadalmi-történeti körülmények elemzésébe. Nagy hatást gyakorolt tanítványaira, akik között ott volt pl. Jászi Oszkár is. 1878-ban tisztként részt vett a Monarchia bosznia-hercegovinai megszállásában, majd hazatérve ismét az egyetemi oktatásra helyezte a hangsúlyt. Az MTA 1887-ben levelező tagjául választotta. Tevékenysége ezt követően egyre inkább a gyakorló politikai pálya irányába orientálódott. 1894-ben barátja, báró Eötvös Loránd, a Wekerle-kabinet kultuszminisztere kérésére elvállalta a tárca államtitkári posztját, feladva egyetemi katedráját. A politikának tudományos politikaként való felfogása és művelése jellemezte parlamenti közszerepléseit.

Pulszky Ágost 55 éves korában 1901. szeptember 11-én hunyt el Budapesten, nyughelye a Fiumei Úti Sírkertben található.

MunkásságaSzerkesztés

Pulszky Ágost 1866-ban Tauffer Emillel közösen írt, „A börtön-ügy múltja, elmélete, jelen állása különös tekintettel Magyarországra” című pályaművével elnyerte az egyetem első díját. „A római jog, s az újabb kori jogfejlődés” címmel, nyomtatásban is napvilágot látott tanulmányában tisztázza a jogbölcselet feladatait, s a korábban uralkodó főbb irányzatok kritikai értékelését adja. A magyar jogbölcselet önállóságának a megteremtése és a további fejlődés megalapozása ekkor veszi kezdetét, méghozzá Pulszky jóvoltából. Hazánkban, nevéhez fűződik a jogbölcseletnek az a nagy szemléleti váltása, amely Európa nyugati területein a 19. század első felében ment végbe, ami a természetjogi szemlélettel szemben a pozitivizmust helyezte előtérbe. Pulszky Ágost 1872-ben készítette el „Az angol jogbölcselet történetéhez” című értekezését. Az 1875-ben megjelent Henry Sumner Maine: A jog őskora című művéhez , önálló értékekkel bíró jegyzeteket készített Pulszky, hiszen példaképnek tekintette az angol írót amellett, hogy műve a jognak olyan területeivel foglalkozott, amely a magyar jogtudóst is mélyen érdekelte.

1871-ben a Deák-párt tagjaként nyert mandátumot, majd 1877-től 1884-ig a mérsékelt ellenzék tagja volt a parlamentben. 1889-ben újra a szabadelvű párt tagja lett, majd Eötvös Loránd vallás- és közoktatásügyi miniszter mellett volt államtitkár. Ő lett az 1901-ben megalakult első szociológiai egyesület, a Társadalomtudományi Társaság első elnöke.

Fő műve A Jog és állambölcselet alaptanai 1885-ben jelent meg (1886-ban pedig Londonban, angolul). A szociológiát tudományrendszertani szempontból még négy tudomány komplexumának tekinti. Ezek a következők: közgazdaságtan, moráltudomány, politikatudomány, állam- és jogbölcselet.

Társadalom-elméletében Pulszky középutat keresett a liberális és szocialisztikus tanok között. Megjelenik elméletének horizontján egy nemzetek fölötti gazdasági társadalom, de ez nem lesz szocialista, hanem megmarad a kapitalista társadalom egy tökéletesített változatának. Pulszky tehát ideológiailag szociálliberális gondolkodónak tekintendő. Nem véletlenül írta ő az első tudományos igényű munkát a szociális problémákról, A munkáskérdés címmel (1890).

Pulszky Ágosot jog- és államtudományi kutatásai, jogfilozófiai és jogbölcseleti tanulmányai kora elismert tudósai közé emelték. Nevéhez fűződik a szociológiai szemléletű társadalomtudományi gondolkodás magyarországi meghonosítása. Támogatásával jött létre 1900-ban a Huszadik Század című folyóirat. Többek szerint „valódi polihistor” volt, akit számos társadalomtudományi ág érez magáénak. Jogi, politikai, szociológiai művekből álló könyvtára, az ún. Pulszky-gyűjtemény 1939-ben – Nagy Miklós könyvtárigazgatói működése alatt – került az Országgyűlési Könyvtárba.

Főbb műveiSzerkesztés

 
Pulszky Ágost és leánya, Henriette sírja Budapesten. Kerepesi temető: 29/3-1-16. Vögerl Alajos alkotása.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2020. október 21.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Pulszky Ágost művei a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívumában (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár):

Pulszky Ágost művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

IrodalomSzerkesztés

  • Egy életmű krónikája és utóélete. In.: Kupa László: Pulszky Ágost bölcselete. Budapest: Seneca Kiadó, 1996. 9-29. p
  • Jónás Károly-Veredy Katalin: Az Országgyűlési Könyvtár története 1870-1995. Budapest, Országgyűlési Könyvtár, 1995.
  • Országgyűlési Almanach 1886. Képviselőház. szerk.: Dr. Halász Sándor. Budapest, Athenaeum R. Társ. Kiadása. 1886.
  • Pallas Nagy Lexikona. XIV. kötet, Budapest, 1897. 276. p.
  • Szabadfalvi József: A jogpozitivizmus diadala. Pulszky Ágost élete és munkássága. In.: Loss – Szabadfalvi – Szabó – H. Szilágyi – Ződi: Portrévázlatok a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből. Miskolc: Prudentia Iuris, 1995. 21-44. p.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XI. kötet, Budapest: Hornyánszky, 1906. 218-221. p.