Überlingen

Überlingen egy település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. A Boden-tó partján fekvő város körülbelül tíz kilométerre található a svájci határtól. Friedrichshafen után a második legnagyobb város a Boden-tói járásban. Lakosainak száma 23 240 fő (2023. december 31.). Überlingen Sipplingen, Ludwigshafen am Bodensee, Stockach, Owingen, Frickingen, Uhldingen-Mühlhofen és Salem községekkel határos.

Überlingen
Überlingen látképe
Überlingen címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Boden-tói járás
Alapítás éve	1268
Polgármester	Jan Zeitler (2017. február 2. – , főpolgármester)
Irányítószám	88662
Körzethívószám	07551
Testvérvárosok	Lista Chantilly Bad Schandau
Népesség
Teljes népesség	23 240 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	396,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	403 m
Terület	58,66 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 47° 46′ 00″, k. h. 9° 09′ 54″47.766666666667, 9.165
Überlingen Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Boden-tói járás térképén
Überlingen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Überlingen témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1961 és 2023 között

Lakosok száma	13 408	15 785	17 748	18 734	18 828	20 836	20 791	21 377	22 046	23 240
	1961	1967	1974	1980	1987	1993	2000	2006	2013	2023

Adatok: Wikidata

Fekvése

A Boden-tó folytatásának (Überlingen See) meredek partján fekvő település.

A város részei

A városmag részei: Altbirnau, Andelshofen, Aufkirch, Brachenreute, Brünnensbach, Goldbach, Höllwangen, Hohenlinden, Kogenbach, Rengoldshausen, Restlehof, Reutehöfe, Weiherhöfe

Wappen von Bambergen Bambergen részei Forsthaus Hohrain, Heffhäusle, Neuhof, Ottomühle, Reuthemühle, Schönbuch

Wappen von Bonndorf Bonndorf részei: Buohof, Eggenweiler, Fuchsloch, Haldenhof, Helchenhof, Kaienhof, Negelhof, Talmühle, Walpertsweiler

Wappen von Deisendorf Deisendorf részei: Hasenweide, Katharinenhof, Klammerhölzle, Königshof, Nonnenhölzle, Scheinbuch, Wilmershof

Wappen von Hödingen Hödingen: részei: Länglehof, Spetzgart

Wappen von Lippertsreute Lippertsreute részei: Bruckfelder Mühle, Ernatsreute, Hagenweiler, Hebsack, Hippmannsfelderhof, In der hohen Eich, Neues Haus, Oberhof, Schellenberg, Steinhöfe, Wackenhausen

Wappen von Nesselwangen Nesselwangen részei: Alte Wette, Fischerhaus, Hinterberghof, Katzenhäusle, Ludwigshof, Mühlberghof, Reutehof, Sattlerhäusle, Vorderberghof, Weilerhof

Wappen von Nußdorf Nußdorf részei: Untermaurach

A város megközelítőleg 103 kilométerre van Zürichtől (Svájc)), 40 kilométerre Konstanztól és 233 kilométerre Münchentől.

Története

Überlingen látképe a városházával

A város helyén már a 7. században alemann település állt. A középkorban szabad birodalmi város, ismert fürdőhely volt. A település a 15-16. században élte virágkorát. Egykori városfalainak és kapuinak egy része máig fennmaradt. Magasan a régi város felett emelkedik a régi székesegyház (Münster).

1803-ban a birodalmi főrendi határozat (Reichsdeputationshauptschluss) alapján a település a badeni választófejedelemséghez csatlakozott.

1895-ben csatlakoztatták a vasúti hálózathoz.

Gazdasága

Überlingen számos modern ipari vállalatnak ad otthont, a feldolgozóipar, a védelmi ipar és az elektronika területén. Néhány ilyen vállalat:

• Diehl Defence GmbH & Co. KG
• MTU Friedrichshafen Logistics
• RAFI Eltec GmbH

Politika

Überlingen polgármesterei

1308–XXXX: Ulrich am Ort 1644–1670: Johann Heinrich von Pflummern 1733–1770: Johann Leopold von Haubert 1773–1793: Freiherr von Lentz 1793–1799: Karl Enroth 1799–1802: Johann Baptist Moser 1802–1810: Karl Enroth 1810–1814: Johann Baptist Moser 1814–1830: Johann Baptist Kugel 1830–1835: Konrad Magg 1835–1847: Karl Müller 1847–1849: Hofacker 1849: Johann Sebastian Knöpfle 1849–1858: Adolf Bernhard Schmalholz

1858–1873: Mathäus Steib 1873–1879: Wilhelm Beck 1879–1885: Mathäus Steib 1885–1919: Maurus Betz 1919–1933: Heinrich Emerich 1933–1945: Albert Spreng (NSDAP) 1945: Karl Löhle (SPD) 1946–1948: Franz Hug (Független) 1948–1969: Wilhelm Anton Schelle (CDU) 1969–1993: Reinhard Ebersbach (SPD) 1993–2000: Klaus Patzel (SPD) 2000–2008: Volkmar Weber (Független) 2009–2017: Sabine Becker (2014 óta Független; előzőleg CDU) 2017 óta: Jan Zeitler (SPD)

Oktatás

Számos általános és középiskola található Überlingenben. A többségük állami iskola.

Állami iskolák

A városközpontban és a külvárosokban több általános iskola található. Továbbá van egy gimnázium és egy középiskola is, valamint szakiskolák is, amelyek közé tartoznak a következők:

• Realschule Überlingen (középiskola)
• Gymnasium Überlingen (gimnázium)
• Jörg-Zürn-Gewerbeschule (szakközépiskola)
• Constantin-Vanotti-Schule (üzleti iskola)
• Justus-von-Liebig-Schule (biotechnológiai, szociális és egészségtudományi iskola)

Magániskolák

• Freie Waldorfschule Überlingen
• Schule Schloss Salem (bentlakásos iskola)

Média

A Suedkurier a legfőbb napilap Überlingenben. Egy helyi szekciója is van a városnak az újságban amit a helyi szerkesztőség képvisel Überlingenben.

Közlekedés

Légi közlekedés

A legközelebbi repülőtér a Friedrichshafeni repülőtér (32 kilométerre) ami többségében belföldi úticélokat szolgál ki és a Zürichi repülőtér ahonnan nemzetközi úticélok is elérhetőek.

Közúti közlekedés

A 31-es szövetségi autópálya vagy Bundesstraße 31 kelet-nyugati irányban szeli ketté a várost. Az A81-es szövetségi autópályától az Überlingenig tartó szakaszt az elmúlt évtizedekben átnevezték B31n-re, ahol az "n" újat (new) jelent.

Vasúti közlekedés

A Boden-tó övi vasúti vonal (Bodenseegürtelbahn) áthalad Überlingenen is, egy két részes alagúton a város történelmi központja alatt. A várost három vasútállomás szolgálja ki, amik keletről nyugatra az Überlingen-Nußdorf, az Überlingen és az Überlingen Therme. Überlingen a központi állomás amit Bázelből Ulmig közlekedő interregionális expressz (IRE) vonatok és a Friedrichshafenből Singen Hohentwielig közlekedő regionális vonatok (RB) szolgálnak ki, míg Überlingen Therme és Überlingen-Nußdorf állomásokat csak regionális vonatok szolgálják ki.

Vízi közlekedés

Überlingent komp köti össze Wallhausennel, Konstanz egyik elővárosával, ahonnan Konstanz városközpontja már busszal elérhető. Késő tavasztól kora őszig, rendszeres kompösszeköttetés van Konstanzzal, Meersburggal és Mainau szigetével.

Nevezetességek

• Székesegyház (Münster) – Helyén a 17. században román stílusú oszlopbazilika állt, melyet a gótikus időszakban öthajós csarnoktemplommá építettek át. A déli, régebbi torony 1420-ból való, az északi tornyot a reneszánsz időkben építették magasabbra. A kontyos tetejű déli toronyban található a 177 mázsás és majd három méter magas Osanna harang, amely befejezetlen maradt.
• Ölberg kápolna – A székesegyház déli oldalán áll az 1493-ból való nyolcszögletes épület, benne egy életnagyságnál nagyobb Krisztus alakkal.
• Gret – A 15. század elején épült oromzatos magház, melyben ma könyvtár található.
• Ferences templom (Franziskanerkirche) – késő gótikus stílusban épült háromhajós bazilika, melyet a 18. században barokk stílusúra alakítottak át.
• Rathaus (Városháza) – 1489-1494 között épült és a Pfennig toronnyal kötötték össze. A falait fatáblák borítják. Jakob Russ 41 faragott szobra a Német-Római Birodalom rendjeit ábrázolja.
• Reichlin-Meldegg-ház – a Luzienbergen áll. Ebben a patriciusházban található egy kápolna, amelyet még 1486-ban avattak fel. A ház stukkódíszítését a wessobrunni készítették a 18. században. Barokk díszterme gazdagon ékesített. E házban található a városi múzeum.
• Goldbach-i Szilvester-kápolna – Überlingentől nyugatra, a tó partján áll. A korai román korból származó kápolna, mely a gótikus időkben is csak kis változásokon ment át. Falfestményei a 10. századból valók. Krisztus csodatételeit és a templom alapításának történetét ábrázolják.

A főhajó falain korábbi festések nyomait találták meg.

Galéria

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Testvérvárosok

Überlingen testvérvárosai a következők:

• Chantilly, Franciaország (1987)
• Bad Schandau, Németország (1990)

Kapcsolódó szócikkek

• Baden-Württemberg települései

További információk

• Hivatalos oldal (német)

Források

• Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5