Ütő Lajos
Ütő Lajos (Küküllődombó, 1885. augusztus 20. – Székelykeresztúr, 1977. július 1.) erdélyi magyar unitárius lelkész-esperes, egyházi író, lapszerkesztő.
Ütő Lajos | |
Született | 1885. augusztus 20. Küküllődombó |
Elhunyt | 1977. július 1. (91 évesen) Székelykeresztúr |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | lelkész-esperes, egyházi író, lapszerkesztő |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életútja
szerkesztésKözépiskoláit Tordán, majd Kolozsváron az Unitárius Főgimnáziumban folytatta. Itt érettségizett 1904-ben; lelkészi oklevelet ugyanitt, az unitárius teológián szerzett, 1908-ban. 1908–10 között Tordán volt segédlelkész, ekkor szülőfaluja papjának választotta, itt szolgált 1924-ig. 1924–től Székelykeresztúr lelkésze majd esperese is volt 1953-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig.
Széles körű egyházi irodalmi munkásságot folytatott. 1910-től írásait rendszeresen közölte a dicsőszentmártoni Vármegyei Híradó, a Család és Iskola, Egyháztársadalom, Unitárius Egyház, Unitárius Közlöny, Unitárius Szószék. 1912-ben társszerkesztője volt az Egyháztársadalom c. lapnak, 1927-től 1939-ig szerkesztette az Unitárius Egyházat.
Művei
szerkesztés- Az Úr így akarta (kisregény, Dicsőszentmárton 1914)
- Imakönyv bevonult katonák részére (Dicsőszentmárton, 1914)
- „Erős várunk nékünk az Isten” (imakönyv, Dicsőszentmárton, 1914)
- Ézsau és Jákob (társadalmi regény, Dicsőszentmárton, 1915)
- Megnyilatkozásunk helye (úrvacsora-osztási ágendák, Székelykeresztúr, 1926)
- Myrtusok között. Esketési beszédek (Székelykeresztúr, 1927)
- Bölcső mellett (keresztelési beszédek, Székelykeresztúr, 1928)
- Nébó hegyén. Temetési beszédek (Székelykeresztúr, 1936)
Források
szerkesztés- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
További információk
szerkesztés- Nekrológ. Keresztény Magvető, 1977/4.
- Ütő Lajos. Unitárius Élet, 1977/3.