Đurđekovec
Đurđekovec település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.
| Đurđekovec | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb főváros |
| Község | Szeszvete |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 10362 |
| Körzethívószám | +385 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 690 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Terület | 2,80 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 52′ 60″, k. h. 16° 07′ 60″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 60″, k. h. 16° 07′ 60″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Đurđekovec témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Zágráb városközpontjától légvonalban 12, közúton 17 km-re északkeletre, a Medvednica-hegység keleti részének déli lejtőin, a Srednjak-patak bal partján, a Máriabesztercére menő régi út mentén fekszik.
Története szerkesztés
A település valószínűleg a 18. század végén, vagy a 19. század elején keletkezett. A második katonai felmérés térképén „Gjurgjekovec” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gyurgyekovczi” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gyurgyekovecz” néven 22 házzal, 213 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
A településnek 1857-ben 199, 1910-ben 379 lakosa volt. Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 778 lakosa volt.
Népessége szerkesztés
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 199 | 231 | 248 | 298 | 327 | 379 | 407 | 411 | 409 | 387 | 359 | 420 | 516 | 593 | 718 | 778 |
Nevezetességei szerkesztés
Đurđekovec és Paruževina között, Szeszvetétől mintegy 5 km-re északra, a Kašina-patak völgyében található a Gradišče régészeti lelőhely. A helyszíni bejárás során a szakemberek itt nagy mennyiségű ókori építőanyag maradványait találtak, köztük sok római téglatöredékeket és számos kerámiatöredéket. Az építési törmelékben számos faltöredéket is találtak freskómaradványokkal és a padlófűtés elemeivel. A lelőhely északnyugati része kb. 80 cm-rel magasabb a környező területnél, ami egy késő ókori nagyobb épület létezését jelzi.[6]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...226. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 87. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5860.
Források szerkesztés
Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
