Šušnjari (Bresztovác)

település Horvátországban

Šušnjari (1910 és 1981 között Šušnjari Kamenski) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Šušnjari
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségBresztovác
Jogállásfalu
Irányítószám34320
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség1 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság380 m
Terület27,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 28′ 41″, k. h. 17° 32′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 41″, k. h. 17° 32′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Šušnjari témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Pozsegától légvonalban 19, közúton 30 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 17, közúton 24 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Papuk-hegység területén, a Szalatnokot Pozsegával összekötő 69-es számú főúttól keletre fekszik.

Története szerkesztés

A település a török kiűzése után, a 18. század első felében keletkezett Likából érkezett pravoszláv vlachok betelepülésével. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Susnjari” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sussnyari” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Susnjari” néven összesen 17 házzal, 126 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] 1857-ben 103, 1910-ben 171 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1942-ben és 1943-ban súlyos harcok zajlottak itt. 1943. április 16-án itt dúlt a háború egyik legvéresebb horvátországi csatája a 12. számú szlavóniai partizánegység, valamint az usztasa és horvát katonai egységek között. Az öt órás harcban a partizánok súlyos vereséget mértek az usztasa erőkre, melyben 185 ellenséges katonát öltek meg és 583-at fogságba ejtettek. A partizánok vesztesége mindössze 2 halott és 7 sebesült volt. Nagy volt hadizsákmány is, a maradék horvát erők Pakrác és Pozsega irányába menekültek. Végül az egész vidék a partizánok ellenőrzése alá került. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakosságának száma folyamatosan csökkent. 1991-ben már nem volt állandó lakossága.

Lakossága szerkesztés

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
103 109 105 125 137 171 153 187 19 46 27 8 4 0 0 0

Nevezetességei szerkesztés

A šušnjari csatában aratott partizán győzelem emlékére 1968-ban a falu határában emlékművet avattak. A nagyméretű mozaik Edo Murčić horvát festőművész alkotása a délszláv háborúban súlyos károkat szenvedett és máig felújításra vár.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés