Šušnjevci
Šušnjevci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bukolyához tartozik.
| Šušnjevci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Bukolya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35211 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 207 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 12′ 32″, k. h. 18° 06′ 14″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 32″, k. h. 18° 06′ 14″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Bród központjától légvonalban 9, közúton 15 km-re északkeletre, községközpontjáról légvonalban 4, közúton 9 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtőin fekszik.
Története szerkesztés
A település neve a „šušanj” (avar) főnévből származik. 1464-ben „Swsnewchy” alakban említik a grabarjai Beriszlók zálogbirtokai között.[2] Lakossága a török megszállás után is helyben maradt, de melléjük a törökök segédcsapataiként pravoszláv vlachok érkeztek. A török kiűzése során a lakosság is eltávozott és a falu puszta maradt. Ezután Boszniából katolikus horvát menekültek telepedtek itt le. [3] 1698-ban „Susnyevczy” néven hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] 1730-ban az egyházi vizitáció jegyzőkönyve 11 katolikus és 13 pravoszláv házzal és Szent Lőrincnek szentelt kápolnával említi. Az 1734-es feljegyzésben a falu végén említenek egy Szent Mihálynak szentelt régi falazott templomot, melynek falai és tetőzete rossz állapotban van. 1746-ban 4 katolikus ház és a Szent Anna kápolna állt a településen. 1758-ban részletes leírást adnak a Szent Mihály templomról. A kőből és részben fából épített templom 20 méter hosszú és 4 méter széles volt. Deszkából épített kórusa és Szent Mihály oltárképe mellett egy Szűz Mária szobra is volt. Torony nélkül állt és körülötte volt a falu temetője, ahova több környékbeli falu lakossága is temetkezett. 1760-ban az egyházi vizitáció 10 házat számlált itt 10 családdal és 61 katolikus lakossal. A pravoszlávok 9 házban laktak.[3] A katonai határörvidékek megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott.
Az első katonai felmérés térképén „Schussnievcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sussnyevcze” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sushnyevcze” néven 50 házzal, 126 katolikus és 129 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 230, 1910-ben 398 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 45%-a szerb, 39%-a horvát, 13%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 49%-a horvát, 33%-a szerb, 17%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 258 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 230 | 224 | 242 | 340 | 343 | 398 | 383 | 391 | 568 | 422 | 352 | 311 | 275 | 239 | 266 | 258 |
Nevezetességei szerkesztés
Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus templom a falu központjában az azonos nevű téren áll, a trnjani plébánia filiája. A történeti adatok arra utalnak, hogy a régi šušnjevci templomot 1414-ben kezdték építeni, egy régebbi templom romjain, amelyet Szent Mártonnak szenteltek. A templom a helyi temetőben állt. Egy 1623-as feljegyzés szerint az akkori egyházközséget a velikei kolostor ferences szerzetesei irányították. Mivel közben a falu közepén a Szent Márk kápolna is felépült a régi plébániatemplomot fokozatosan és egyre inkább elhanyagolták. Az idő múlásával a templom további károkat szenvedett. A törökök is rombolták, majd értékes berendezését és harangját Vrhovinába, a mai trnjani plébániatemplomba vitték át. Végül, miután 1851-ben használatát felfüggesztették, a templomot 1922-ben bezárták.
A mai templomépületet 1926-ban építtették fel egy üres telekre, 60 m2-es alapterülettel. Égetett téglából épült, különálló épületként, a homlokzat egyszerű kialakításával, az akkori idők szellemében építve. Téglalap alakú, egyhajós templom, félköríves szentéllyel, az épület szélességénél kissé szűkebb átmérővel. Az épület északkeleti részén egy téglalap alakú sekrestye található. A templomnak egy négyszögletes alakú harangtornya van, amelyet három oldalról kisebb téglalap alakú, félköríves záródású ablaknyílások tagolnak. A tornyot piramis alakú toronysikak fedi.
Oktatás szerkesztés
A településen a bródi „Bogoslav Šulek” alapiskola négy osztályos területi iskolája működik.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- ↑ a b Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 144. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 615. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
