Főmenü megnyitása

Az AK–63 7,62 mm-es magyar gyártmányú gépkarabély, melyet a FÉG gyártott az 1970-es évek végétől. Az AKM gépkarabély módosított változata.

AMMSz-AK–63D
AMMSz.jpg

Típus gépkarabély
Ország Magyarország Magyarország
Alkalmazás
Használó ország

 Magyarország
 Afganisztán
 Panama
 Jemen
 Grúzia
 Libanon

 Palesztina
Műszaki adatok
Űrméret 7,62 mm
Lőszer 43M 7,62 x 39 mm
Tárkapacitás 30 töltényes íves szekrénytár[1]
Működési elv gázelvételes, hosszú gázdugattyú-hátrasiklásos, forgózáras reteszelésű
Tömeg3,75 kg tár nélkül[forrás?], tárral 4,1 kg
Fegyver hossza600 mm behajtott válltámasszal
847 mm kihajtott válltámasszal mm
Csőhossz415 mm
Elméleti tűzgyorsaság600 lövés/perc

AK–63   7,62 mm-es AMM (AK–63 F), AMMSZ (AK–63 D) és AMM I gépkarabélyokSzerkesztés

Magyarországon a második világháború után a Varsói Szerződés keretében folyt a fegyvergyártás, ami azt jelentette, hogy a gyalogsági fegyverekben a 43M 7,62 x 39 mm lőszereket kellett használni, amelyet az AK–47 gépkarabélyhoz fejlesztettek ki. A magyar változatok megtartották az eredeti modell egyszerűségét, ellentétben például a csehszlovák 58-as mintájú fegyverekkel.

A Lámpagyár (Lampart) gyártásában lévő nehéz mart-tokos acéltömbből forgácsolt 4,3 kg tömegű AK–55 (az AK–47 a Lámpagyár által 1963-ig gyártott mart-tokos változatának típusmegjelölése) gépkarabély leváltására készült az AKM–63 gépkarabély. Gyártásának műszaki alapjául a szovjet hadseregben 1958-ban rendszeresített (lemeztokos) AKM-gépkarabély (AK-47 "tökéletesített" változata) számított. A tervezés és gyártás az előd AK-55 modellel párhuzamosan kezdődött. Az új AKM–63 modell harcászati-technikai paraméterei nagyrészt megegyeztek az elődjével, de előállítása sokkal modernebb és a lényegesen kisebb anyagfelhasználás miatt gazdaságosabb volt.

AKM–63 modellek fejlesztése, altípusaiSzerkesztés

Az AKM–63 1964-től műanyag tusával, és lemez alsóágyra szerelt műanyag mellső pisztolymarkolattal készült amely a hátralökő erő egy csekély részét is képes volt elnyelni. Ehhez a modellhez már többfunkciós szuronyt is gyártottak, amely hüvelyével együtt akár feszültség alatt lévő drót vágására is alkalmas volt a gumi szigetelésnek köszönhetően. Mivel a műanyag alkatrészek 2,5 m magasról leejtve –30°C-on szilánkosan törtek valamint pótlásuk nehéz volt, ezért 1976-tól a műanyag alkatrészek gőzölt bükkfára lettek lecserélve, ennek típusjele AMM (Automata Modernizált Magyarosított) vagy közismertebb nevén AK–63 F (F=Fatusás). Az aláhajtható válltámasszal ellátott változat az AMMSZ (AK–63 D D=Deszant) 1980-tól került gyártásra. A fatusás gépkarabély egyik változatának lő irányú bal oldalára van felszegecselve az infrabak, melyre az elektrooptikai NSZP–3 éjszakai irányzék helyezhető fel. Mindhárom típus tűzváltó állásai: biztosított, egyeslövés, sorozatlövés. Készült belőle félautomata típus SAMI (SA–85), illetve 5,56-os kaliberű NGM típusjelzéssel, többnyire export céllal. Készült továbbá egy olcsó gyakorlást lehetővé tevő 0,22-es kaliberű tömegzáras típus is. Valamennyi említett fegyver a hazai Fegyver és Gépgyár gyártású volt.

„Tűzkeresztség”Szerkesztés

Az AK–63 modellek több olyan országban is alkalmazták, ahol harci körülmények között is bevetették. A fegyvert használták:

AK–63 a Magyar HonvédségnélSzerkesztés

Az AK–63D jelenleg a Magyar Honvédség rendszeresített gépkarabélya, amelyből 7700 db modernizálásra kerül. Az új fegyver megnevezése AK-63MF.

A modernizáció keretében beépítésre kerül:

  • CAA CBS+ACP teleszkópos válltámasz
  • Brügger&Thomet BT-21428 előagy
  • side mount (ismeretlen típus)
  • Heckler&Koch M320 gránátvető
  • Aimpoint CompM2 irányzék (B&T BT-21741 QD ring 30 mm ultrahigh heavy type)
  • Aimpont 3xMag kisegítő irányzék (B&T BT-211115 Flip-side QD base mount, B&T BT-211113 Flip-side QD ring)
  • Insight Technology AN/PEQ2 TPIAL lézeres célmegjelölő
  • CAA BP Grip mellső markolat bipoddal
  • CAA AG47 pisztolymarkolat

ForrásokSzerkesztés