A kisfiú meg az oroszlánok
A kisfiú meg az oroszlánok Lázár Ervin Kossuth-díjas magyar író 1964-ben megjelent első meseregénye. Illusztrációit Réber László készítette.
| A kisfiú meg az oroszlánok | |
| Szerző | Lázár Ervin |
| Eredeti cím | A kisfiú meg az oroszlánok |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Téma | szeretet |
| Műfaj | meseregény |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 1964 |
| Magyar kiadó | Móra Ferenc Könyvkiadó, Osiris Kiadó |
| Magyar kiadás dátuma | 1964, 1978, 1982, 1997, 2001, 2011 |
| Illusztrátor | Réber László |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 74 |
| ISBN | ISBN 963 379 237 1 (1997) |
| Külső hivatkozások | |
| A könyv a MEK-ben | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Megjelent: németül: Auf Petis Hof sind Löwen (Fordította: Szent-Iványi Ita. Illusztráció: Réber László) Bp.–Berlin, 1969, 94 p. Corvina; románul: Băietelul si leii (Fordította: Petre Judith. Illusztráció: Sergiu Georgescu) Bukarest, 1975, 63 p. Creangă Kiadó; oroszul: Malcsik i lvi (Fordította: Irina Leonyidovna Lugovaja, Molodaja Gvardija, 1987) és észtül: Poiss ja lovid (Forditotta: Ene Asu-Onuas, Tiritamm, 2003). Készült belőle filmes, színházi és hangjáték adaptáció.
Szereplők
szerkesztés- Bruckner Szigfrid, vén oroszlán
- Szilvia, a felesége
- Kisfiú, akit Petinek hívnak
- Apa, szürke kis könyvelő, Peti apja
- Építész, Viktor, Peti barátja
- Gabriella, Viktor munkatársa és szintén segít
- Arabella, kötéltáncosnő, világszám
- Cirkuszigazgató
- Baltazár, állatetető, kikiáltó, jegyszedő és zenekar
- Rendőr, szegénynek nincs neve
- Robertó, kardnyelő
- Láz Jenő, a lobogó sörényű oroszlán
- Cecil, kis oroszlán
- Dr. Kis János - világutazó, ingatlanmágnás oroszlán
Háttér
szerkesztésLázár Ervin életművében nem lehet szétválasztani a gyermek- és a felnőtt irodalmat. Ezt, az első meseregényét is már - A kisfiú meg az oroszlánok -, szinte egyszerre publikálta a pécsi Jelenkor-ban megjelent Csonkacsütörtökök[* 1] novelláival, melynek főhőse számos hasonlóságot mutat a korai novellái főhőseivel. Ő maga így vall erről: „Örökösen próbálkoztam a gyermekkorom leírásával, sőt a legkorábbi novelláimban éppen olyan erővel benne van az alsó-rácegresi világ, de nem találtam megfelelő hangot. A mesék viszont hozzásegítettek ahhoz, hogy a már korábban is megírni megpróbált történetek hogyan szülessenek meg.”
Lázár Ervin történeteinek szereplői számára a gyermekkor és a mese világa a létbiztonságot nyújtó menedék, aminek egzisztencia-mentő szerepe újra meg újra íródik meseregényeiben. Ez a mese még, az író első korszakába tartozik, ahol a népmesék hagyományos formai elemeiből alkotta meg a saját meséit. Jobbára az erkölcsi tartalom kifejezésére törekedett, mely alapja lesz későbbi meséinek (az önzetlen elfogadás, a helyes szeretet kérdésköre). A szövegek nyelve itt még puritán, ami párhuzamba állítható a korai novellákban megfigyelhető realizmusra törekvő kifejezésmóddal. Az alapvető világképi jellemzők tekintetében azonban jelentős különbségeket találhatunk. A novellákban a játéktér beszűkül, az emberi kapcsolatok esetlegessé, sőt lehetetlenné válnak. Míg a mesehős maga alakítja sorsát, az elbeszélések hősei a körülmények áldozatai lesznek. Évek telnek el, míg a kiábrándult hangvételű nagyvárosi történetektől a mágikus realista elbeszéléseken át visszatalál a mesék világához, rég elveszettnek hitt gyermekkorához.
A kisfiú meg az oroszlánok a generációk közötti árkokról szól (a gyermek a felnőttel ellentétben látja az oroszlánokat), egy kicsit a világszemléleti különbségekből adódó társtalanságról, a gyerekek, felnőttek és öregek különálló világáról, de arról is, hogy az egymásra való odafigyelés és az empátia pedig az árkokon átvezető híd. Mindez játékosan, fordulatosan, egy felesleges szó nélkül leírva. A fikció, a fantáziakép-sorozat ellentmondást nem tűrő vonásokkal, a gyermeki álom önkényével rajzolja ki a valóságos kisfiú és a képzelt oroszlánok új valóságát. Az egész mesét átszövi a közösség és a játék iránti vágy, amely a gyermek és felnőtt hőseit a környezetüknél magasabb rendű értékrend képviselőivé teszi, a többi szereplőnek pedig választania kell: elfogadják-e, vagy sem, a szabályokat elfogadva az azt képviselő kerítésen belül maradnak, vagy kirekednek-e a játékból.[1]
Történet
szerkesztésBruckner Szigfrid, a kiérdemesült oroszlán megtudja, hogy élete párja egy cirkuszban raboskodik. Peti segítségével elindul kiszabadítani Szilviát. A mese és a valóság elemeit ötvöző költői történet arra is int, hogy felnőttként se űzzük ki magunkból a gyermekkorunkat színező álmokat.[2]
I. FEJEZET,
- amelyben megismerkedünk Bruckner Szigfriddel, miközben újságot olvas
II. FEJEZET,
- amelyben Bruckner Szigfrid szóba ereszkedik velünk, és közben lódít is egyet
III. FEJEZET,
- amelyben Szilvia nyomára bukkanunk
IV. FEJEZET,
- amelyben Baltazár elmosolyodik
V. FEJEZET,
- amelyben Arabella szövetkezik velünk
VI. FEJEZET,
- amelyben Szigfrid tréningezik
VII. FEJEZET,
- amelyben Szilvia megszökik
VIII. FEJEZET,
- amelyben szomorú dolog történik
IX. FEJEZET,
- amelyben egy törvényre derül fény
X. FEJEZET,
- amelyben egy frakkos oroszlán érkezik
XI. FEJEZET,
- amelyben egy újabb oroszlán érkezik
XII. FEJEZET,
- amelyben Szigfrid inni kezd
XIII. FEJEZET,
- amelyben Szigfrid újra fellép
XIV. FEJEZET,
- amelyben Jenő nyakkendőt köt
XV. FEJEZET,
- amelyben befejeződik a történet
Filmváltozat
szerkesztésTelevíziós mesejáték 1979-ben készült belőle, Katkics Ilona rendezésében. 61 perc.
Szereplők: Apa - Márkus László; Arabella - Esztergályos Cecília; Balthazár - Gyenge Árpád; Bruckner Szigfrid - Feleki Kamill; Bruckner Szilvia - Dajka Margit; Gabriella - Detre Annamária; Peti - Mészáros Marci; Viktor - Bálint András.[2]
Színházi előadás
szerkesztésMesejáték. Bemutatta:
- - a kaposvári Csiky Gergely Színház 1983. szeptember 16-án, Ács János rendezésében, és 1997. szeptember 22-én, Tóth Miklós rendezésében,
- - a szolnoki Szigligeti Színház 1992. november 13-án, Tasnádi Márton rendezésében,
- - a Pesti Magyar Színház 2012. november 30-án, Bal József rendezésében (Madák Zsuzsanna átiratában)
Rádiójáték
szerkesztésAz 1993-ban készült rádiójáték főbb szereplői: Bodrogi Gyula, Tábori Nóra, Bódi Gergő, Máté Gábor, Eszenyi Enikő, Sivók Irén.
Hangoskönyv
szerkesztésA 2007-ben készült hangoskönyvet Reviczky Gábor adja elő a Parlando Hangoskönyvkiadó (2 CD) gondozásában.
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ Csonkacsütörtökök: a moly.hu Fülszövege szerint: A fiatal író első novelláskötete hét év terméséből állt össze. Olyanok ezek az elbeszélések, mint az évgyűrűk a fán, mutatják a fejlődést, gyarapodást, témában, látásmódban, művészi eszközökben. Az első témakör gyökere a gyermekkorba, a faluba nyúlik vissza, de hamarosan uralkodóvá válnak a mai és főképp városi témák, a mai fiatalság erkölcsi és magatartásbeli problémái. A kötet egészét azonban egységbe foglalja az író tehetségének sajátos jellege, amely inkább a finom, hangulatszerűen megírt mozzanatokra, kimondatlan szavakra és elrejtett gondolatokra építi az elbeszélést, nem a drámai és mozgalmas cselekményre.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Hagyomány és újítás Lázár Ervin elbeszélőtörénetében Archiválva 2013. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben - Pompor Zoltán, okl. magy. szakos tanár PhD dolgozata
- ↑ a b A kisfiú meg az oroszlánok - 1977 a kritikustomeg.org-n
Források
szerkesztés- Az ekultura könyvajánló
- Lázár Ervin bibliográfiája, összeállította Gulyás Zsuzsa.
