A magyar kultúra napja

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.[1][2]

A magyar kultúra napja
Kölcsey Ferenc (1790–1838) Anton Einsle festményén
Kölcsey Ferenc (1790–1838) Anton Einsle festményén

Ünneplik magyarok
Tartalma, jelentése Kölcsey ekkor fejezte be a Himnuszt. A magyar kultúrát, irodalmat és művészetet ünneplik
Ideje január 22.
Kapcsolódó ünnep A magyar költészet napja Költészet világnapja
Himnuszunk költőjének szobra a Duna budai partján Budapesten a Batthyány téren
Himnuszunk költőjének szobra a Duna budai
partján Budapesten a Batthyány téren

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

TörténeteSzerkesztés

A napról való megemlékezés ötletét Fasang Árpád zongoraművész vetette fel 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”.[3] Végül a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot és azóta rendre évente ünneplik meg ezt a napot.[4]

 
A Himnusz eredeti kézirata[2][5]

RendezvényekSzerkesztés

Az emléknapon a magyarság szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat és koncerteket szerveznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak, megrendezik az Együtt szaval a nemzet című programot és a Magyar Drámaíró Verseny döntőjét. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993-tól 2012-ig – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is.[6]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Cultura.hu cikke.
  2. a b Debreceni Bölcsészettudományi Adatbázis.
  3. MTI: Több mint száz évig lappangtak a Himnuszt is tartalmazó Kölcsey-kéziratok. mult-kor.hu. Múlt-kor, 2018. január 22. [2020. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  4. MTI: A Himnusz története. hirado.hu. MTVA, 2015. január 20. [2019. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  5. A Nemzetikonyvtar.blog.hu cikke.
  6. EMMI: 49/2012. (XII. 15.) EMMIrendelet (PDF). kozlonyok.hu. Magyar Közlöny, 2012. december 15. [2014. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 22.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

Kapcsolódó eseményekSzerkesztés

Lásd:
  1. Reneszánsz Év 2008 – Monumentális kulturális megmozdulás. antropos.hu, 2019. január 24. [2019. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
  2. Sz. J.: Átadták a Weöres Színházat. nyugat.hu, 2019. január 24. [2011. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
  3. Megemlékezés Ybl halálának 123. évfordulójáról. ybl2014.hu, 2014. január 22. [2014. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 22.)