A magyar költészet napja

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én József Attila születésnapján ünneplik, akinek az életműve megkerülhetetlen teljesítmény mind a költőutódok, mind a művészettel foglalkozók számára.[2] Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt.[3] A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.[4][5]

A magyar költészet napja
József Attila magyar költő
József Attila magyar költő

Ünneplik Magyarok az egész világon
Tartalma, jelentése Ekkor született József Attila. A magyar költészetet, irodalmat és művészetet ünneplik
Ideje Április 11.
Kapcsolódó ünnep A magyar kultúra napja Költészet világnapja
József Attila európai magyar költő szoborkénta Duna pesti partján az Országház mellett
József Attila európai magyar költő szoborként
a Duna pesti partján az Országház mellett
A magyar költészet napja
Ideje április 11.
József Attila Születésnapomra című versének kézirata [1]
József Attila szobra a Duna-parton, Marton László alkotása
József Attila emlékműve Balatonszárszón. A fémbetűk a Születésnapomra című versének sorait is őrzik. „Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura…”
A ifjú József Attila író és költő társak között Makón
A ifjú József Attila író és költő társak között Makón
Szülővárosában nyugszik József Attila és Családja
Szülővárosában nyugszik József Attila és Családja
Veszem a szót, földobom a levegőbe, ott szétesik, és újra megfogom, és akkor valami más.
József Attila[6]

A rendszerváltás után a Magyar Írószövetség is csatlakozott a rendezvényekhez.

József Attila: A kozmosz énekeSzerkesztés

A kozmosz éneke
Szonettkoszorú

A melegszivű Költőnek,
a nagyszivű Embernek,
JUHÁSZ GYULÁNAK
aki örök Atyám és Bátyám,
nagy szeretettel és ezzel az ajánlásfélével:

Lelked valami különös csoda:
Meleg szivárvány őszi éjszakában.
Ilyet még ember nem látott soha:
Elszomorodott megenyhülés.

S mint ifjú fiatal menyasszonyát
Nászán meleg s halk csókokkal fogadja,
Bus negyven évedet szivünkön át
Már az Örökélet öleli.

Ujjongva hozom örök Koszorúm
- Tizennyolc évem legszebb rózsa rajta -
És méltó: vedd: Én túl a vak borún,
Bátyám, Krisztusig emelkedem!
[...]
Ha bolygók és világok mind kihülnek,
Igazságnak gyujtván hűs fényt, az Űrnek,
Komor bolygóm a legszebben lobog.
1923. jan. - máj.

1998-as ünnepi szonettkoszorúSzerkesztés

1998-ban a költészet napját tizennégy magyar költő (Bella István, Beney Zsuzsa, Borbély Szilárd, Ferencz Győző, Géher István, Kalász Márton, Kántor Péter, Kodolányi Gyula, Lászlóffy Aladár, Parti Nagy Lajos, Takács Zsuzsa, Tőzsér Árpád, Varró Dániel, Balla Zsófia) úgy ünnepelte, hogy közösen írtak egy szonettkoszorút Weöres Sándor Hála-áldozat című szonettjének két-két megadott sorából (a szonettkoszorú ugyanis 14 szonettből áll).[7]

P.S. Május 15. 1994 óta az ENSZ kezdeményezésére a Család Nemzetközi Napja.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

„Appendix”: Records of the General Conference - 30th Sessions Paris, 26. October to 17. November 1999, v. 1: Resolutions (Inclusion of an item in the agenda of the General Conference entitled "proclamation of 21 March as World Poetry Day")