A német haditengerészet története
A tengerhajózás története a német területeken
szerkesztésBrandenburgi Haditengerészet (16. század–1701)
szerkesztésA Brandenburgi választófejedelemség a német államok között elsőként kezdett jelentős tengerjáró hadiflotta építésébe. A brandenburgi flotta legfényesebb időszaka pedig Frigyes Vilmos választófejedelem (1640–1688) uralkodására tehető, 1680-ra a fegyvernem kötelekébe mintegy harminc aktív hadihajó tartozott. A hadiflotta megszervezésének célja a partvédelem, a brandenburgi (1648-tól a brandenburg-poroszországi) kereskedelmi útvonalak biztosítása és a kapcsolattartás megvalósítása a távoli gyarmatokkal (például brandenburgi Aranypart) volt.[1]
Porosz Haditengerészet (1701–1867)
szerkesztésÉszaknémet Szövetségi Haditengerészet (1867–1871)
szerkesztésNémet Császári Haditengerészet (1871–1918)
szerkesztésNémet Birodalmi Haditengerészet (1919–1935)
szerkesztésAz első világháborúból vesztesként kikerülő Német Császárság területi vesztesége és jóvátétel fizetési kötelezettsége mellett államformát is változtatott: II. Vilmos császár emigrációba vonult, az ország polgári demokratikus állammá szerveződött Weimari köztársaság néven.
A versailles-i békeszerződés során a német haditengerészet létszámát 15 000 főben korlátozták, nem tarthatott tengeralattjárókat, a méretét 6 régi csatahajóban, 6 cirkálóban, és 12 rombolóban 12 torpedónaszádban és 1 segédhajóban maximalizálták, valamint nem építhetett 10 000 tonnánál nagyobb hadihajót. A haditengerészet személyzetét 15 000 főben határozták meg. A szigorú korlátozások miatt a vezérkar új technológiák bevezetésével és a békeszerződés megkerülésével próbálkozott. Az egyébként sem kedvező anyagi helyzetben lévő ország kormánya előteremtette a háborút, és az azt követő zűrzavaros időszakot túlélő hajók felújításához szükséges összeget, valamint kisebb hajóépítési programot is indított.
Az Adolf Hitler vezette nácik 1933-tól látványosan felrúgták a versailles-i béke szigorú korlátozásait és nagy volumenű fegyverkezési programot indítottak. A fejlesztéseknek a Birodalmi Haditengerészet is haszonélvezője lett. A fellendülést tovább erősítette az 1935-ös angol-német flottaegyezmény, amely lehetővé tette a hajók számának és méretének növelését. Ugyanebben az évben a német haditengerészet új nevet is kapott (Kriegsmarine).
Haditengerészet (1935–1945)
szerkesztés1937-ben Hitler felállított egy szakértői bizottságot, melynek feladata a hírhedt Z terv kidolgozása volt. A terv szerint körülbelül tíz év alatt készült volna el: 10 csatahajó és csatacirkáló, 12 zsebcsatahajó, 2 repülőgép-hordozó, 50 cirkáló, 158 romboló és torpedónaszád, valamint 249 U-boot és számos kisebb hajó. Emellett haditengerészet létszámát 200 000 főre kívánták bővíteni. A háború kitörésére nyilvánvalóvá vált a terv kudarca, 1939 szeptemberére mindössze két csatacirkáló, 1 nehézcirkáló, a rombolók egy része, valamint a tengeralattjáróknak mindössze 1/6-a készült el.
A háború során a Kriegsmarine fő feladata a kikötők és partmenti területek légi és tengeri védelme volt, már csak a kialakult kedvezőtlen tengeri erőviszonyok miatt is. Ám dacára a britek elsöprő tengeri fölényének, a Kriegsmarine tevékenysége a háború első szakaszában sikeresnek nevezhető: Weserübung hadművelet illetve az Atlanti-óceánt átszelő ellenséges konvojok zavarása komoly veszteségeket okozott a szövetségeseknek. Ugyan Franciaország kapitulációjával a francia hajók eltűntek a hadszíntérről, ám a megszállt országok flottájának tekintélyes része tért brit zászlók alá és a Kriegsmarine veszteségeit a német hadiipar nem tudta megfelelően pótolni, így az erőviszonyok még inkább a szövetségesek javára tolódtak el.
1944 végétől a háború végéig, a Kriegsmarine felszíni flottájának feladata főként a visszavonuló német szárazföldi alakulatok fedezettüzének biztosítása volt a Balti-tenger partja mentén, emellett segédkeztek a civil lakosság átmenekítésében Németország nyugati részébe. A háború legvégső szakaszában a Kriegsmarine legénységéből is külön gyalogos hadosztályokat hoztak létre.
Német Szövetségi Haditengerészet (1945–1995)
szerkesztésNémet Népi Haditengerészet (1956–1990)
szerkesztésNémet Haditengerészet (1995-től)
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ A brandenburgi flotta és gyarmatosítása története (német nyelven). Deusche-schutzgebeite.de. [2016. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 2.)
Források
szerkesztés- A jütlandi tengeri ütközet története 1. (magyar nyelven). Elsovilaghaboru.net. (Hozzáférés: 2016. június 2.)
- A jütlandi tengeri ütközet története 2. (magyar nyelven). Elsovilaghaboru.net. (Hozzáférés: 2016. június 2.)
- A brandenburgi flotta és gyarmatosítás története (német nyelven). Deusche-schutzgebeite.de. [2016. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 2.)