A vámpír (opera)

A vámpír Heinrich Marschner 1828. március 29-én, Lipcsében bemutatott négyfelvonásos operája. A darab a maga korában a német korai romantikus operairodalom egyik legnépszerűbb alkotása volt. Magyarországi ősbemutatójára még 1828. december 29-én sor került a Pesti Német Színházban. Ez volt a darab első külföldi bemutatója. 1924-ben Hans Pfitzner áthangszerelte a művet, a négy felvonást kettőbe vonta össze, valamint szerkezeti módosításokat is eszközölt a zenei anyagon. A 20. század első évtizedeiben ebben a formában játszották a darabot, de mostanában egyre inkább az eredeti verziót tűzik műsorra. Hangfelvétel mind a két változatból készült.

A vámpír (Der Vampyr)
opera
Eredeti nyelv	német
Zene	Heinrich Marschner
Librettó	Wilhelm August Wohlbrück
Felvonások száma	4 felvonás
Főbb bemutatók	1828. március 29. 1828. március 28.
A Wikimédia Commons tartalmaz A vámpír témájú médiaállományokat.

Az opera szereplői

Szereplő	Hangfekvés
Sir Humprey Davenaut	bariton
Malwina, a lánya	szoprán
Edgar Aubry	tenor
Lord Ruthven, a vámpír	basszbariton
Sir John Berkley	bariton
Janthe, a lánya	szoprán
George Dibdin, a Davenaut család alkalmazottja	tenor
Emmy, a menyasszonya	szoprán
John Perth, az apja	tenor
James Gadshill	tenor
Richard Scrop	basszus
Robert Green	bariton
Tom Blunt	tenor
Suse, a felesége	mezzoszoprán
Berkley szolgája	tenor
A vámpírok fejedelme	próza

Az opera cselekménye

I. felvonás

Lord Ruthvent kísértetek hada vezeti be egy barlangba. Megjelenik a vámpírok fejedelme, és közli vele, hogy lejárt az ideje, a lelkét át kell adnia a sötét hatalmaknak. A lord haladékot kér, a vámpírok ura végül pedig végül enged. A lord még három évig élvezheti az életet, ha évente egy-egy fiatal szüzet feláldoz a sötétség fejedelmeinek, ellenkező esetben a lelke azonnal a pokolra száll. Amikor az óra elüti a hajnali egyet, a boszorkányok és a szellemek eltűnnek, Rutven egyedül marad a színen.

A lord elsőként a szerelmét áldozza fel. Éjféli találkát beszél meg a lánnyal a barlangnál. Janthe boldogan veti magát szerelme karjaiba. Nem sokkal ezután Sir Berkley és társai érkeznek. A férfi felfedezte lánya eltűnését és rossz előérzete támadt. A szerelmespár a barlang mélyébe húzódik. Nem sokkal ezután egy sikoly, majd az azt kísérő sátáni kacaj töri meg az éjszaka csendjét. Sir Berkley és emberei a barlanghoz rohannak, ahonnan elővonszolják Janthe élettelen testét és a lordot. A lány nyakán vérző sebet fedeznek fel. Semmi kétség nem fér hozzá, egy vámpír áldozata lett. Sir Berkley késével ledöfi Ruthvent. Miután úgy hiszik, hogy megölték a bestiát, a kereső csapat visszavonul, és elviszi Janthe holttestét. Edgar Aubry azonban visszatér, és észreveszi, hogy a lord még él. Pár évvel ezelőtt Ruthven megmentette az életét, így most kötelességének érzi, hogy segítsen a férfinak, aki arra kéri, támogassa egy holdfényes tisztásra, a holdfény ugyanis éltető hatással van rá. Aubry teljesíti a lord kívánságát, majd megesküszik rá, hogy sohasem fedi fel az emberek előtt Ruthven titkát. Ha ezt mégis megtenné, a lord őt is vámpírrá változtatja.

II. felvonás

Malwina apja kastélyában tizennyolcadik születésnapját ünnepli. Nagy várakozással néz az esti mulatság elébe, hiszen végre láthatja szerelmét, Edgar Aubryt. Aubry nemsokára meg is érkezik. A szerelmesek boldogan ölelik át egymást. Együttlétüket azonban megzavarja Sir Davenaut, aki közli velük, hogy megváltoztak a szándékai. Felbontja lánya eljegyzését, mert Malwinát új szomszédjukhoz, Metzen grófjához kívánja hozzá adni, aki főnemesi származású. Nem sokkal ezután egy lakáj lép be, aki bejelenti a grófot. A fiatalok könyörögnek, de egymás iránt érzett szerelmük nem hatja meg Davenautot. Aubry felismeri Metzen grófban Ruthvent, de az szabadkozik, hogy ő nem lord Ruthven, hanem az évekkel ezelőtt eltűnt gróf ikertestvére. Aubry kételkedni kezd szavahihetőségében, de ekkor Ruthven figyelmezteti az egyezségükre, így Aubry hallgatni kényszerül.

III. felvonás

Aznap este a Davenau uradalom kocsmájában is esküvőre készülnek: Emmy és George kézfogóját tartják. A fiú azonban késik, a vendégek pedig vidám mulatságokkal töltik idejüket. Egyszer csak szóba kerül Janthe titokzatos halála is. Emmy egy vámpírról szóló balladát énekel, amikor váratlanul megjelenik Ruthven lord. A kocsmában is a testvérének adja ki magát. Nemsokára a kedvese életét féltő Aubry is feltűnik. A lord következő áldozatának Emmyt szemelte ki. Azonnal ki is veti rá a hálóját, és a közben megérkező vőlegénye szeme láttára csábítja el a lányt. Aubry ismét megpróbál szembeszállni a vámpírral, de az figyelmezteti: ha nem vigyáz, ő maga lesz menyasszonya gyilkosa. Aubry távozóban George lelkére köti, hogy ne hagyja magára szerelmesét. A kocsmában a tetőfokára hág a mulatozás, Emmy pedig megbabonázva követi Rutvent a közeli erdőbe. George hiába próbálja, nem tudja feltartóztatni a lányt. Kétségbeesetten szalad utána az erdőbe. Halálra rémülten tér vissza: menyasszonyát egy erdei tisztáson, fognyomokkal a nyakán, holtan találta.

IV. felvonás

Malwina apja közben úgy határozott, hogy még aznap éjjel meg kell történnie lánya és lord egybekelésének. Így akarja megtörni Malwina ellenállását. A lány Istenhez fordul, az ő oltalmát kéri. A ceremóniára közben fokozatosan érkeznek a vendégek, csak a vőlegény késlekedik. Amikor végre megérkezik a férfi, Aubry mindenki előtt a szemére veti, hogy méltatlan Malwina kezére. Egyúttal fiatal lányok ellen elkövetett gyilkosságokkal gyanúsítja meg a férfit. Sir Davenaut hangot ad felháborodásának, majd szolgáival kidobatja a fiút. Az vőlegény késése, illetve Aubry jelenete jócskán elhúzta az időt. A vámpír adós maradt a harmadik nő feláldozásával, amikor egyszer csak elüti az egy órát a toronyóra. Ezzel lejárt a határidő. Közben Aubry velőt rázó ordítása hallatszik, miszerint Ruthven lord egy vámpír, majd egy villámcsapás sújtja halálra a gonosztevőt. A termet betöltő döbbent csendet végül Davenaut hangja töri meg, aki bocsánatot kér lányától, majd Aubry után küldet. Mikor megérkezik a fiú, bejelenti Aubry és Malwina eljegyzését.

• Megjegyzés: Mivel általában két felvonásban játsszák az operát, illetve Pfitzner is két felvonássá vonta össze a négyet, így a legtöbb magyar operaismertető a darab cselekményét két felvonásban ismerteti.

Az opera zenéje

A vámpír összekötő kapocs Weber Euryanthéje és Wagner Bolygó Hollandija között. Jelentősége többek között abban áll, hogy Marschner ezzel a művével az elsők között tett kísérletet az esztétikai csúf zenei ábrázolására. A főhős, miközben sorra gyilkolja a fiatal szüzeket, részvétet akar ébreszteni a befogadóban. Ezzel a zeneszerző groteszk, torz hatást ért el. Emellett a történetnek megfelelően a démoni hang is jelen van a zenében, ami a lakodalmi jelenetben humoros vonásokkal ötvöződik. A szerző vegyítette a fantasztikumot a népies elemekkel, olykor pedig bel cantós hangvételt valósított meg.

Marschner erős drámai érzékkel rendelkezett, ezért zenéje bővelkedik a drámailag hatásos elemekben, viszont a lírai ábrázolásmód nem volt az erőssége. Sokat merített Mozart zenéjéből, elsősorban a Don Giovanni jellemábrázolása, hangzásvilága és harmóniakészlete hatott rá. Kezdetleges vezérmotívumos technikát alkalmazott, valamint a drámai hatás kedvéért hajlandó volt feláldozni a dallamosság egy részét. Ez a két alkotói módszer majd Wagner művészetében válik igazán meghatározóvá. A nagy német zeneszerző egyébként jelen volt az opera ősbemutatóján, és az operát modellként használta 1843-ban megalkotott Bolygó Hollandijához. A pszichológiai elmélyítés révén A vámpír az átlagos, romantikus színpadi művek fölé emelkedik. A címszereplő egy tragikus kívülálló, akárcsak Wagner Bolygó hollandija.

A vámpírban több emlékezetes ária is felcsendül, de az igazi zenedrámai élményt az együttesek nyújtják, elsősorban a felvonásokat lezáró finálék. Mindenesetre a zárt számok meghatározóak, és a zenés részeket még prózai dialógusok kapcsolják össze. A végigkomponáltság egyedül a nagyobb együttesekben, illetve a finálékban jelenik meg.

Hangfelvételek

• Az eredeti verzió CD kiadása:

Lord Ruthven – Franz Halwata, Edgar Aubry – Jonas Kaufmann, Malwina Davenaut – Regina Klepper, Janthe Berkley/Emmy Perth – Anke Hoffmann, Sir Humprey Davenaut – Markus Marquard, George Dibdin – Thomas Dewald, Közreműködik: a Nyugat Német Rádió zene- és énekkara, vezényel: Helmuth Froschauer. Kiadás éve: 2001. Capriccio B00005NUD4 2 CD DDD Stereo

• A Hans Pfitzner által újra hangszerelt és átdolgozott opera CD kiadása:

Sir Davenaut – Martin Egel, Malwina – Carol Farley, Edgar Aubry – Josef Protschka, Lord Ruthven – Siegmund Nimsgern, Sir Berekley – Wolfgang Lenz, Janthe – Galina Pisarenko, Emmy – Anastasia Tomaszewska Schepis, George Dibdin – Oslavio Di Credico. Közreműködik: az Orchestra Simfonico e Coro di Roma ének- és zenekara, vezényel: Günter Neuhold. A felvétel ideje és helye: Róma, a Foro Italico auditóriuma, 1980. január 26. A kiadás éve: Warner Fonit, 8573 84436-2, 2 CD ADD Stereo.

Források

• Németh Amadé: Operaritkaságok. Zeneműkiadó, Budapest, 1980. 378–380. old.
• Eősze László: Az opera útja. Zeneműkiadó, Budapest, 1972. 251–252. old.
• Gerhard Dietel: Zenetörténet évszámokban. 1800-tól napjainkig. Springer, Budapest, 538. old.
• Matthew Boyden: Az opera kézikönyve. Park, Budapest, 2009. 154–155. old.