Abelovszki József

Abelovszki József, olykor Abeloszvky (Káloz, 1891. július 29. – Budapest, 1967. július 23.) magyar kommunista aktivista, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a dunaföldvári és a szekszárdi forradalmi törvényszék elnöke, valamint 1951 és 1957 között a Magyarok Világszövetségének főtitkára volt.

Abelovszki József (Abelovszky József)
Született	1891. július 29. Káloz
Elhunyt	1967. július 23. (75 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus szakszervezeti tisztségviselő
Tisztsége	főtitkár (1951–1964, Magyarok Világszövetsége)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Abelovszki József 1891. július 29-én született a közép-dunántúli Kálozon. Tanulmányai során kitanulta a kovácsmesterséget. Már 17 évesen csatlakozott a munkásmozgalomhoz, 1910-ben pedig belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Ugyanebben az évben hagyta el Magyarországot és Ausztriába ment munkát vállalni. Két év múlva hazatért, s Dunaföldváron lakott. Az első világháborút végigharcolta, 1919-ben pedig a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja lett. A proletárdiktatúra alatt előbb a dunaföldvári, majd a szekszárdi forradalmi törvényszék elnökének nevezték ki. A Tolna megyei Munkás- Katona- és Földműves Tanács 1919. június 2-án tagjai közé választotta. 1920-ban kivándorolt Torinóba, ahol bekapcsolódott a helyi munkásmozgalomba, s részt vett az olasz munkásság gyárfoglaló akcióiban. A fasizmus olaszországi erősödésével Franciaországba távozott, ahol belépett a Francia Kommunista Pártba. 1922-ben az Amerikai Egyesült Államokba vándorolt és ott is tevékenyen részt vett a munkásmozgalom munkájában. 1924-ben az Egyesült Államok Kommunista Pártjában kinevezték a magyar csoport végrehajtó bizottsági tagjának, s egészen 1931-ig ekképp működött. 1924 és 1929 között számos pozíciót töltött be, kinevezték a New York-i Vas-és Bronzmunkások szakszervezetének vezetőségi tagjának, alelnökének, 1928-tól 1929-ig pedig ő töltötte be az elnöki tisztséget. 1931-ben a Szovjetunióba távozott és művezetői beosztásban vállalt munkát. Ugyanebben az évben tagja lett az SZKP-nek, egészen 1944-ig. A második világháborúban partizánként vett részt, és a kijevi magyar partizániskola oktatója is volt. Részt vett Magyarország felszabadításában, s egyben haza is tért. Részt vett a Magyar Kommunista Párt területi titkárságának megszervezésében. 1945-től 1947-ig a Baranya vármegyei földosztás miniszteri biztosaként tevékenykedett. 1946-tól 1950-ig ő látta el a Baranya vármegyei Földhivatal vezetői tisztségét, valamint tagja volt a Magyar Dolgozók Pártja Baranya vármegyei választmányának. Emellett a Szabadságharcos Szövetség pécsi csoportjának elnöki pozícióját is betöltötte. 1951-ben kinevezték a Magyarok Világszövetsége főtitkárának. 1957-ben nyugdíjba vonult. 1967. július 23-án hunyt el Budapesten.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• "Tetteikben élnek" A forradalmi munkásmozgalom fejér megyei harcosainak életrajzgyűjteménye (Székesfehérvár, MSZMP Fejér megyei bizottsága, 1984)

Irodalom

• Hősök voltak. Elbeszélések a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Budapest, 1968.
• A két forradalom Tolna megyében 1918-1919. A polgári demokratikus forradalom, a Tanácsköztársaság történetének válogatott dokumentumai. Szerkesztette dr. Balog János. Szekszárd, 1979.
• Magyar Szocialista Munkáspárt Fejér megyei Bizottság Archívuma 49. fond V. Gy./A. Feljegyzések Abelovszki József tevékenységéről.
• A szocialista forradalomért: A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1975. 9–10. o. ISBN 9630902435  
• A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Főszerk. Liptai Ervin. Bp., Kossuth, 1987.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Nagy idők tanúja. Halálraítéltből lett törvényszéki elnök. Lobogó, 1961. 11. sz. 8-9. p.
• Elhunyt Abelovszky József elvtárs. Népszabadság, 1967. július 23. 4. p.