Abraham Heidanus

holland kálvinista teológus

Abraham Heidanus vagy holland nevén Abraham van der Heyden (Frankenthal, 1597. augusztus 10.Leiden, 1678. október 15.) német származású holland kálvinista teológus.

Abraham Heidanus
Abraham Heidanus, by Hieronymus van der Mij.jpg
Született 1597. augusztus 10.[1]
Frankenthal[2]
Elhunyt

Leiden
Állampolgársága német
Foglalkozása
  • teológus
  • egyetemi oktató
Tisztség Leideni Egyetem rektora
Iskolái Leideni Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Abraham Heidanus témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

1608-ban apja, Caspar van der Heiden Amszterdamban lett prédikátor. A gyermek Heidanus ott kezdte meg alapiskoláit, majd a leideni Vallon Kollégiumban folytatta tanulmányait Daniel Colonius(wd) keze alatt. 1618-tól két évig különböző német, francia, angol és svájci egyetemeken képezte magát tovább. Ezekben az években kötött barátságot Jean Daillé francia kálvinista lelkésszel. Ezt követően a naardeni(wd) vallon közösség lelkésze volt 1627-ig, amikor Leidenbe hívták meg lelkipásztornak.

Ortodox protestáns kortársaihoz képest nyitottabban szemlélte a haladó szellemű, az arminiánusok közé tartozó remonstránsok(wd) törekvéseit, de 1641-ben Wedderlegginghe der Remonstr. Catechismi (’A remonstráns katekizmus elutasítása’) címen kiadta gondolatait, amelyre a remonstráns Simon Episcopius(wd) válaszolt vitairatában. A harderwijki akadémia felajánlotta Heidanusnak a teológusprofesszori katedrát, de ő visszautasította a felkérést. 1648-ban azonban, amikor Constantine L’Empereur(wd) halálával megürült a leideni egyetem teológiai tanszéke, Heidanus vette át a helyét. Székfoglaló beszéde még kegyes dogmatizmusáról híresült el.[3] Ekkor azonban már ismeretségben állt a skolasztikus filozófia helyébe saját racionalista bölcseletét kiépítő René Descartes-tal, az új eszme hatása alá került, és hamarosan az ortodox Gisbertus Voetius és a haladó szemléletű Johannes Coccejus között dúló dühödt hitvitáknak is részese lett mint Coccejus szövetségese.

Az éveken át húzódó vita következményeként a leideni egyetem 1672-ben antikarteziánus intézkedéseket hozott, és betiltotta az „istentelen tanokat”. Heidanus Consideratien over eeinighe saecken onlanx voorgevallen in de Universiteit binnen Leiden címen kiadott írásában szembeszállt az intézkedéssel és kiállt a tudományos haladás mellett. Publikált gondolatai annyira felbőszítették az egyetem kurátorait, hogy 1676. május 4-én elcsapták az elaggott Heidanust. Hátra lévő éveiben lelkészi hivatásának élt, illetve 1676-ban kiadta Corpus theologiae christianae című művét, a teljes teológiai rendszer első karteziánus újragondolását.

Leideni tanítványai közé tartozott Apáczai Csere János.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Leidse Hoogleraren (holland nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 19.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 12.)
  3. Bán Imre: Apáczai Csere János. Bibliogr. V. Molnár László, kísérő tanulmány Bitskey István. Budapest: Akadémiai. 1958. 96. o. = Irodalomtörténeti Könyvtár, 2.  
  4. Bán Imre: Apáczai Csere János. Bibliogr. V. Molnár László, kísérő tanulmány Bitskey István. Budapest: Akadémiai. 1958. 96. o. = Irodalomtörténeti Könyvtár, 2.  

ForrásokSzerkesztés