Főmenü megnyitása

Advent

a karácsonyt előkészítő időszak

Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól (görögkatolikusoknál hatodik vasárnaptól)[2] karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Advent
A katolikus liturgiának megfelelő adventi koszorú, három lila és egy rózsaszín gyertyával
A katolikus liturgiának megfelelő adventi koszorú, három lila és egy rózsaszín gyertyával

Hivatalos neve advent (ádvent)
Alternatív neve úrjövet
Ünneplik keresztények
Tartalma, jelentése a keresztény egyházi év kezdete, karácsonyt előkészítő időszak
Kezdete karácsony előtti negyedik vasárnap
2018 december 2.[1]
2019 december 1.
2020 november 29.
Rituálé rorate
Népszokások betlehemezés
Kapcsolódó ünnep karácsony
A Wikimédia Commons tartalmaz Advent témájú médiaállományokat.

Az adventi időszakSzerkesztés

Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét,[3][4] és karácsonyig tart. A görögkatolikusoknál – az 5. századi hagyományt megőrizve – hathetes az advent.[4]

Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik. Ez a nap három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét. Az egyházi naptárban a hét vasárnappal kezdődik, így advent négy hete is a négy vasárnapot követi. Az utolsó hét hossza lehet egy nap (amikor a negyedik vasárnap december 24-re esik) vagy akár egy teljes hét is (amikor az utolsó vasárnap december 18-a).[4]

December 24. az advent utolsó napja, még nem karácsony. Ennek megfelelően a régebbi egyházfegyelemben ez még böjti nap volt, így a nap hagyományos ételei (pl. hal, mákos guba) is böjtösek. A sötétség beálltával fokozódik a várakozás, mely a Jézus Krisztus születését ünneplő éjszakai misével ér véget.[4]

Az ortodox kereszténységben a karácsonyt a húsvétihoz hasonló, negyven napos böjt előzi meg.[5] Az utóbbi időben az ortodox keresztények körében is elkezdték a karácsonyi böjt időszakára annak latin nevét, az adventet használni.[6]

TörténelemSzerkesztés

Az időszak neveSzerkesztés

 
Adventi naptár egy középület homlokzatán (Rathaus Hünfeld)

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”.[3][4] A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

KialakulásaSzerkesztés

Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza.[3] A gallikán liturgiában a vízkeresztkor (január 6.) tartott felnőttkeresztelésre előkészítő négyhetes időszak volt. Az 5. században a karácsony vált jelentősebb ünneppé, ezért ehhez kötődött az először hathetes, majd Szimpliciusz pápától kezdve négyhetes formája.[4] VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát.[7]

LiturgiaSzerkesztés

 
Hajnali mise (rorate) a prágai Szent Vitus-templomban 2013. december 13-án, Luca napján

A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Az adventi lelki felkészülés időszakára III. Ince pápa rendelte el a lila miseruha használatát.[8] Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.[3][4]

Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe legtöbb helyen a rózsaszín.[3][4] Ezen a napon a szentmise kezdőéneke a Gaudete in Domino kezdetű, a Filippekhez írt levélből: „Örvendjetek mindig az Úrban, ... mert az Úr immár közel van hozzánk!”[4]

A 7. században a karácsony előtti kilencedik napon kezdték énekelni az ó-antifónáknak nevezett gregorián énekeket, ekkor hajnali szentmisét tartottak.[4] Nevük onnan ered, hogy az „Ó!” felkiáltással kezdődnek. Ezek:

„Ó, Bölcsesség! Ki a Fölségesnek szájából származol, ki a mindenséget egyik végétől másikig erősen átfogod, és jóságosan el is rendezed: jöjj el, és taníts meg minket az okosság útjaira!”
„Ó, Adonai! Izrael házának vezére, ki Mózesnek a pirosló tűzlángban megjelentél, és neki Sina hegyén törvényt adtál: jöjj el, és szabadíts meg minket kinyújtott karoddal!”
„Ó, Jessze gyökere! Ki jelként állasz a népek között, kinek láttára a királyok elnémulnak, kire minden nemzetek vágyakoznak: jöjj el, és szabadíts meg minket, és már ne késlekedjél!”
„Ó, Dávid kulcsa! Izrael házának jogara, ki megnyitsz — és nincs, aki bezárja; bezársz — és nincs aki megnyissa: jöjj el, és vezesd ki a börtön házából a bilincsbe verteket, kik sötétségben ülnek és a halál árnyékában!”
„Ó, Napkelet! Örök fény ragyogása, igazság Napja: jöjj el, és világosíts meg minket, kik sötétségben ülünk és a halál árnyékában!”
„Ó, Népek Királya! Mindannyiunknak vágyakozása, Szegletkő, a két népet egybefoglaló: jöjj el, és mentsd meg az embert, kit a porból alkottál!”
„Ó, Emmanuel! Törvényünk és Törvényhozónk, népek reménysége és üdvözítője: jöjj el, és üdvözíts minket, mi Urunk, Istenünk!”
Rorate caeli desuper, et nubes pluant iustum: aperiatur terra, et germinet Salvator.

Ebből a hajnali szentmiséből alakult ki a középkorra Közép-Európában a minden adventi hétköznapon megtartott hajnali mise (rorate).[3][4] Ezt jellemzően 6 órakor tartják, de ez nem előírás, létezik ennél korábbi vagy későbbi kezdés is.[4] E szertartásokon különös hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás.

SzokásokSzerkesztés

BöjtSzerkesztés

Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, de az utóbbit az 1661. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélytől tette függővé. A böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.

Jelenleg a katolikus egyházban nincsen böjti előírás az adventi időszakra vonatkozóan, ugyanakkor ajánlott a visszafogottság, csend, a több ima és lelki olvasmány, valamint a bűnbocsánat szentségéhez járulás.[4]

Szentcsalád-járásSzerkesztés

 
Lorenzo Costa: Szent család (1490 körül)

A szentcsalád-járás[3] a 20. század elejéről származó katolikus szokás. A hívek minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be körülötte. A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak.

Adventi koszorúSzerkesztés

 
Így nézhetett ki Wichern evangélikus lelkész adventi koszorúja: vasárnapokra fehér, hétköznapokra és szombatokra piros gyertyák jutottak

Az adventi koszorú ősét 1839-ben készítette Johann H. Wichern németalföldi evangélikus lelkész: egy örökzölddel díszített szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.[3] Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A gyertyák színe a katolikus hagyomány szerint a bűnbánat színét jelképező lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín, mert ez az öröm vasárnapja.[3] A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.

Adventi naptárSzerkesztés

 
Modern adventi naptár

Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért egy játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Közben a kisfiú felnőtt, s nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.[3]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az egyházi év mozgó ünnepeinek táblázata Archiválva 2016. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, katolikus.hu
  2. Hajdúdorogi Egyházmegye, Innováció
  3. a b c d e f g h i j Advent első vasárnapja - készüljünk a karácsonyra! (magyar nyelven). Gondola.hu, 2007. december 2. (Hozzáférés: 2009. december 9.)
  4. a b c d e f g h i j k l m Baranyai Béla, Verestói Nárcisz, Füzesi Ádám (2017. tél). „Adventi kérdés-felelet a felkészülés jegyében”. Esztergom-Budapest – Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye negyedévenként megjelenő lapja 15 (4), 4. o. (Hozzáférés ideje: 2017. december 25.)  
  5. I. T.: Karácsony naptára, böjtje, liturgiája az ortodoxiában. Magyar Ortodox Egyházmegye (2016. jan. 6.) (Hozzáférés: 2018. dec. 17.)
  6. Fr. Patrick Henry Reardon: The Origins of Advent. OrthodoxyToday.org (angolul) (2006. nov. 4.) (Hozzáférés: 2018. dec. 17.) „More recently Christians of the Orthodox Church have begun to call this season by its Latin name, »Advent.«”
  7. Advent angyalai szeretetet hoznak
  8. Keresztény Értelmiségi Kör - Advent, kek.org.rs

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés