Az Aelia gens római plebeiusnemzetség volt a köztársasági időkben, ám a név a császárkorban is népszerű volt (Hadrianus és az adoptiók által utódai is viselték). A gens első consuli rangot elnyerő tagja Publius Aelius Paetus volt Kr. e. 337-ben, de tagjai már a Kr. e. 5. század végén megjelentek: Kr. e. 409-ben Publius Aelius az egyik első plebejus quaestor volt.

A gens tagjaira az alábbi cognomenek voltak jellemzőek: Catus, Gallus, Gracilis, Lamia, Ligur, Paetus, Staienus, Stilo és Tubero. Pénzérméken olykor Ailius névváltozattal is találkozhatunk. Érméken egyébként a Lamia és Paetus család neve maradt fenn – ezen kívül az egyébként ismeretlen Bala família és a Tiberius kegyence által viselt Seianus cognomen emlékét őrizték meg a leletek.

Az Aelius Catusok

szerkesztés

A Catus ragadványnév, mely a ravaszságra, eszességre utal.

Az Aelius Gallusok

szerkesztés

Az Aelius Gracilisok

szerkesztés

Az Aelius Lamiák

szerkesztés

Az Aelius Lamiák képviselői pusztán a Köztársaság utolsó éveiből ismertek, azonban nagy múltra tekintettek vissza, és valóban a legelőkelőbbek közé számították őket. Mitikus ősüknek Lamoszt, Poszeidón fiát, a laisztrügónok királyát tekintették.

Az Aelius Ligurok

szerkesztés
  • Aelius Ligur, néptribunus Kr. e. 57-ben, aki megpróbálta megvétózni a senatus Cicero visszahívására irányuló határozatát. A szónok szerint egy jelentéktelen személy volt, aki jogtalanul viselte az Aelia gensre utaló nevet.

Az Aelius Paetusok

szerkesztés

A Paetus ragadványnév enyhe kancsalságra utal, ami azonban inkább vonzó volt, mint taszító: Venus egyik mellékneve szintén Paetus. Az Aelius Paetusok voltak nemzetségük legősibb családja.

Az Aelius Staienusok

szerkesztés

Az Aelius Stilók

szerkesztés

Az Aelius Tuberók

szerkesztés