Főmenü megnyitása

Az Ajdar-tó, Aydar-kul (üzbég nyelven: Aydar Ko'li, Айдар кўли; Haydar ko'li, Ҳайдар кўли) a mesterséges Ajdar–Arnasaj-tórendszer része. 4000 négyzetkilométer. Ez a tórendszer az Ajdar-tó, Arnasaj és Tuzkan sós vizét foglalja magába, amelyek a Kizil-kum sivatag délkeleti sós mélyedéseiben találhatók (jelenleg Üzbegisztánban és Kazahsztánban).

Ajdar-tó, Ajdar-kul
Aydar Lake.jpg
Ország(ok) Üzbegisztán
Hely Kizil-kum
Típus Mesterséges tó
Hosszúság250 km
Szélesség15 km
Felszíni terület3000 km2
Víztérfogat44,3 km3
Tszf. magasság241 m
Elhelyezkedése
Ajdar-tó, Ajdar-kul (Üzbegisztán)
Ajdar-tó, Ajdar-kul
Ajdar-tó, Ajdar-kul
Pozíció Üzbegisztán térképén
é. sz. 40° 55′ 00″, k. h. 66° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 40° 55′ 00″, k. h. 66° 48′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajdar-tó, Ajdar-kul témájú médiaállományokat.

A tórendszer történeteSzerkesztés

Az Arnasaj vidéke az év nagy részében száraz sós sivatag volt, amelyben csak tavasszal, az alföldi részen rövid ideig ragyogott a kis Tuzkan-tó, majd a meleg időkre vize elpárolgott.

A hatvanas évek elején a Szir-darja szabályozásával egyidejűleg épült meg a Chardarja öntöző gát. Az árvízvédelem érdekében a gátban árvízcsapokat építettek be, és amikor 1969-ben egy tomboló árvíz keletkezett, ezeket megnyitották, mivel a gát kapacitása nem volt megfelelő az áramlás kezeléséhez. 1969 februárja és 1970 februárja között a Szir-darja átlagos éves vízáramának (21 km³) közel 60%-át a Chardarja-víztározóból az Arnasaj síkságra vezették. Ily módon véletlenül hozták létre az új tavakat. 1969 óta az Ajdar-tó rendszeresen kapta meg a Szir-darja folyó vizét, amikor túlcsordult a Chardarja víztározó kapacitása. Ez fokozatosan feltöltötte az Arnasaj-vidék természetes üregét, hogy létrehozza a régió második legnagyobb tavát (az Aral-tó maradványait követően).

2005-ben az Ajdar-tó 44,3 kilométer kilométernyi vizet tartalmazott. Ma az Ajdar-tó területe 3000 km². Közel 250 km hosszú és legfeljebb 15 km széles. Az Ajdar-tó vízének ásványtartalma (mineralizációja) csak 2 gramm literenként (2000 ppm).

Sokféle hal, köztük ponty (Cyprinus carpio), fogassüllő (Stizostedion lucioperca), dévérkeszeg (Abramis brama), európai harcsa (Silurus glanis), balin (Aspius aspius), garda (Pelecus cultratus), valamint az északi kígyóhal (Channa argus), mely Kína, Oroszország, Észak-Korea és Dél-Korea területén őshonos) lett betelepítve a tóba, amely manapság az ipari halászat forrásaként működik. A tórendszer évente 760-2000 tonna halat biztosít (az 1994 és 2001 közötti statisztikai adatok szerint).

 
Channa argus

A Kizil-kumban gyakori állatvilág mellett az Aral-tóból számos vízi madár fajta vándorolt ide, amelyek otthont találtak a tó körül.

Az Ajdar-tó távol van a lakott helyektől. Jelenleg a tó közelében 345 család (kb. 1760 fő) lakik.

Az Ajdar-tó és a Kizil-kum sivatag szomszédságában fekvő régió nagy lehetőségeket rejt magában a horgászat, a túrázás és a tevegelés területén.

Látnivalók a környékenSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés