Wikipédia

Alain Badiou

francia filozófus, író, esztéta, politikai aktivista és dramaturg
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 8.

Alain Badiou (Rabat, 1937. január 17. –) francia filozófus, író, esztéta, politikai aktivista és dramaturg. Az École normale supérieure (ENS) és az European Graduate School tanára, az  Université de Paris VIII Filozófia Karának alapítója Gilles Deleuze-zel, Michel Foucault-val és Jean-François Lyotard-ral. Badiou legfontosabb kérdései a lét, az esemény, az igazság, a "valóság iránti szenvedély" és a szubjektum fogalmait érintik, ám metafizikai fejtegetései mellett politikai eszmetörténettel és politikafilozófiával is foglalkozik. Fiatal korától számos politikai mozgalomnak és szervezetnek a tagja.

Alain Badiou
Született1937. január 17. (87 éves)[1][2][3][4][5]
Rabat[6][7]
Állampolgárságafrancia[7]
SzüleiRaymond Badiou
Foglalkozása
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Alain Badiou témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életrajz

szerkesztés

Édesapja Raymond Badiou matematikus, Toulouse polgármestere, aki a második világháború ideje alatt a francia ellenállási mozgalom (la Résistance) tagja volt. Édesanyja Marguerite Rouxbédat. Alain Badiou a párizsi Lycée Louis-le-Grand befejezése után 1955 és 1960 közt az École normale supérieure-ön tanul, diploma dolgozatát Baruch Spinoza Etika című művéből írja. 1963-tól a Reims Egyetemen tanul, ahol szoros barátságot köt a drámaíró és filozófus François Regnault-val. 1969-től kezdődően tanít az University of Paris VIII (Vincennes-Saint Denis) egyetemen. A tanári elfoglaltságok mellett jelennek meg első regényei (az Almagestes, 1964-ben, a Portulans 1967-ben), később pedig filozófiai művei. 1967-től csatlakozik a Louis Althusser vezette tanulókörhöz, s ezekben az években ismerkedik meg Jacques Lacannal is.

Az 1968-as párizsi diák- és munkásfelkelések ideje alatt tagja a baloldali Union des communistes de France marxiste-léniniste (UCFml) csoportnak. Ebben az időben maoista nézeteket vall.

Filozófiai tevékenység

szerkesztés

Alain Badiou érdeklődése leginkább matematikai, halmazelméleti megalapozottságú. Filozófiai gondolkodásában platonista szemléletű. Nagy hatást gyakorolt rá Mallarmé költészete, Hegel, Sartre és Althusser filozófiája, valamint Lacan pszichoanalitikai fejtegetései. A klasszikus metafizika és a filozófiai rendszer elkötelezettje. Legfontosabb műve az 1988-ban megjelent L'Être et l'Événement (Lét és esemény).

Kulcsfogalmak

szerkesztés

Lét

szerkesztés

Esemény (igazság-esemény)

szerkesztés

A valóság iránti szenvedély

szerkesztés

Szubjektum-koncepció

szerkesztés

Politikai tevékenysége

szerkesztés

Már fiatal egyetemista korában tevékenyen részt vesz politikai mozgalmakban. 1960-ban egyike a Parti socialiste unifié (Egyesült Szocialista Párt) megalapítóinak.

Badiou politikailag a későbbiekben sem távolodott el a baloldaltól. Két másik filozófussal – Sylvain Lazarus-val és Natacha Michellel – 1985-ben egy nem pártjellegű mozgalmat alapított (L’Organisation politique), amely egyes problémákat a középpontba állítva avatkozott bele az eseményekbe (többnyire üzemi agitációval), elsősorban az „illegális” bevándorlók (les sans-papiers) és a munkások érdekében.[8]

Művei

szerkesztés
 
Alain Badiou egy 2010-es párizsi könyvbemutatón.

Alain Badiou műveit számos nyelvre lefordították. A következőkben a legfontosabbakat soroljuk fel.

Filozófiai művek

szerkesztés
  • Le concept de modèle (1969, 2007)
  • Théorie du sujet (1982)
  • Peut-on penser la politique? (1985)
  • L'Être et l'Événement (1988)
  • Manifeste pour la philosophie (1989)
  • Le nombre et les nombres (1990)
  • D'un désastre obscur (1991)
  • Conditions (1992)
  • L'Éthique (1993)
  • Deleuze (1997)
  • Saint Paul. La fondation de l'universalisme (1997, 2002)
  • Abrégé de métapolitique (1998)
  • Court traité d'ontologie transitoire (1998)
  • Petit manuel d'inesthétique (1998)
  • Le Siècle (2005)
  • Logiques des mondes. L'être et l'événement, 2 (2006)
  • Second manifeste pour la philosophie (2009)
  • L'Antiphilosophie de Wittgenstein (2009)
  • Éloge de l'Amour (2009)
  • Heidegger. Le nazisme, les femmes, la philosophie (társszerző: Barbara Cassin) (2010)
  • Le Fini et l'Infini (2010)
  • La République de Platon (2012)
  • L'aventure de la philosophie française (2012)

Kritikai művek és esszék

szerkesztés
  • Rhapsodie pour le théâtre (1990)
  • Beckett, l'increvable désir (1995)
  • Cinéma (2010)
  • Le noir : Éclats d'une non-couleur (2016)

Szépirodalmi művek és drámák

szerkesztés
  • Almagestes (1964)
  • Portulans (1967)
  • L'Écharpe rouge (1979)
  • Ahmed le subtil (1994)

Politikai esszék

szerkesztés
  • Théorie de la contradiction (1975)
  • De l'idéologie (F. Balmès-val közösen) (1976)
  • Circonstances 1: Kosovo, 11 Septembre, Chirac/Le Pen (2003)
  • Circonstances 2: Irak, foulard, Allemagne/France (2004)
  • Circonstances 3: Portées du mot " juif " (2005)
  • Circonstances 4: De quoi Sarkozy est-il le nom ? (2007)
  • Circonstances 5: L'hypothèse communiste (2009)
  • Circonstances 6: Le Réveil de l'Histoire (2011)
  • Circonstances 7: Sarkozy: pire que prévu, les autres : prévoir le pire (2012)

Magyarul megjelent művei

szerkesztés

Könyvek

szerkesztés
  • A század; ford. Mihancsik Zsófia; Typotex, Budapest, 2010 (Radikális gondolkodók)
  • Szent Pál. Az egyetemesség apostola; ford. Csordás Gábor; Typotex, Budapest, 2012 (Radikális gondolkodók)
  • Lét és esemény; ford. Csordás Gábor; KRE–L'Harmattan, Budapest, 2021 (Rezonőr)

Könyvrészlet

szerkesztés

Esszék

szerkesztés

Idézetek

szerkesztés

"De végül is maga Pál tanítja nekünk, hogy nem a hatalom jelei számítanak, és nem is a példaszerű élet, hanem az, amire egy meggyőződés képes, itt, most és mindörökké." (Szent Pál. Az egyetemesség apostola. 61. oldal.)

“A szerelem az, mely a véletlent sorsszerűvé teszi.” (“Ėloge de l’amour”)

"Le kell számolnunk azzal a talán a tudattalanunkba is bevésett mentalitással, hogy míg egy nyugati ember halála szörnyű dolog, ezer emberi halál Afrikában, Ázsiában vagy a Közép-Keleten, sőt akár Oroszországban is, igazából nem nagy ügy. Ez a gyarmatosító imperializmus öröksége, azé, amit Nyugatnak hívunk, azaz a fejlett, civilizált, demokratikus országoké: innen jön a gyakorlat, hogy magunkat az egész emberiség és az egész emberi civilizáció képviselőinek látjuk." ("Régibb a mi bajunk". Gondolatok a 2015. novemberi párizsi öldöklésről. Eszmélet folyóirat, 28. évfolyam, 110. szám, 21. oldal.)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Alain_Badiou című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Alain_Badiou című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Alain_Badiou című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés

Magyarul

szerkesztés

A század című könyv recepciója

szerkesztés
  • Egy század foglalata (Teleki András, Kultúra és Kritika)
  • A valóság iránti szenvedély (Deczki Sarolta, Élet és Irodalom)
  • Filozófus kézi röntgennel (Almási Miklós, Népszabadság)

Más nyelveken

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ The Fine Art Archive
  3. ↑ GeneaStar
  4. ↑ Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Babelio (francia nyelven)
  6. ↑ Who's Who in France (francia nyelven)
  7. ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. május 15.)
  8. ↑ Archivált másolat. [2017. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 23.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alain_Badiou&oldid=27275778”