Albert Ludwig von Haza-Radlitz

19. századi német politikus

Albert Ludwig von Haza-Radlitz (lengyelül: Wojciech Haza z Radlic; Lewitz, Dél-Poroszország tartomány, 1798. április 16. – Lewitz, 1872. április 21.) uradalmi tulajdonos és 1871-ben a Reichstag(wd) tagja.[3]

Albert Ludwig von Haza-Radlitz
Született

Międzychód
Elhunyt1872. április 21. (74 évesen)[2]
Międzychód
Állampolgárságanémet
Foglalkozása
TisztségeA német birodalmi Reichstag tagja
KitüntetéseiAranysarkantyú-rend
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Ludwig von Haza-Radlitz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Születési helye, a Lewitz-kastély, 1860 körül, Alexander Duncker-gyűjtemény
A Szent Ferenc Borgiáról szóló könyv címlapja (1838) Haza-Radlitz fordításában
Haza-Radlitz sírja Lewitzben, 2020

Élete szerkesztés

Protestáns szülőktől született, édesapját korán elveszítette. Édesanyja 1817-ben férjhez ment Adam Heinrich Müller író-filozófushoz, aki 1805-ben lett katolikus.

Albert Ludwig von Haza-Radlitz Drezdában és Berlinben járt iskolába, és 1815-ben önkéntesen csatlakozott a porosz katonai szolgálathoz mint hegyivadász. Miután visszatért a hadjáratból mint alhadnagy, 1816-tól Lipcsében, 1819-től Berlinben tanult. 1820-ban a berlini királyi kamarai bíróságon, 1821-ben pedig a naumburgi felsőbb tartományi bíróságon auskultátor (fizetés nélküli birosági gyakornok) lett.

1825-ben mostohaapja Frigyes Ferdinánd anhalt-kötheni herceg(wd) kabinettitkára lett. Adam Heinrich Müller hatására még ugyanebben az évben áttért a katolikus vallásra. Nem sokkal előtte megtért. 1825. július 5-én Párizsban Müller mostohafia, Albert Ludwig von Haza-Radlitz is. Az áttérés Karl Ludwig von Haller svájci alkotmányjogász jelenlétében történt. 1826-tól Haza-Radlitz anhalti(wd) hercegi kamarás volt. 1829-ben az Aranysarkantyús Pápai Rend lovagja lett. 1840 körül több vallásos könyvet fordított olaszról németre.

Legidősebb fia, Paul von Haza-Radlitz (* 1830, Köthen) jezsuita lett, és a washingtoni (Missouri) Szent Ferenc Borgia-templomban dolgozott lelkészként.[4]

Irodalom szerkesztés

  • Ronald Roggen: Restauráció - csatakiáltás és káromkodás: Karl Ludwig von Haller (1768–1854) politikai teoretikus fő művének kommunikációs elemzése, 24. kötet: Religion, Politics, Society in Switzerland, Saint-Paul Verlag, 1999, ISBN 3-7278-1216-8 ; (digitális szkennelés)
  • David August Rosenthal: Áttérők képei a XIX. 1. kötet, 1. rész, 438. oldal és 1. kötet, 2. rész, 521–524. oldal, Schaffhausen, Hurter Verlag, 1871 és 1872
  • Andreas Gottfried Schmidt: Anhalti írólexikon. Gröning, Bernburg, 1830
  • Georg Christoph Hamberger (alapító); folytatja Johann Georg Meusel : A tudós Németország. 5. Kiadás, 22. kötet, 2. rész, Meyer, Lemgo, 1831
  • Ernst Heinrich Kneschke: Új általános német nemesi lexikon. 4. kötet, Friedrich Voigt kiadó, Lipcse, 1863, 261. o. ( digitális másolat)
  • Teodor Żychliński: Kronika żałobna rodzin wielkopolskich od 1863–1876 r. Vezető adományozó, Poznań, 1877
  • Eduard Maria Oettinger (alapító); Hugo Schramm-Macdonald (szerk.): A dátum monitorozása. 9. kötet, Bernhard Hermann, Lipcse, 1882, 83. o. (részlet )
  • Wielka encyklopedya powszechna ilustrowana. 28. kötet, Sikorski [et al ], Varsó,1901
  • Samuel Orgelbrand : Encyklopedja powszechna. 16. kötet, orgonatűz, Varsó, 1904
  • Wilhelm Kosch: Katolikus Németország. 1. kötet, Haas & Grabherr, Augsburg, 1933
  • Nemesi házak genealógiai kézikönyve. A sorozat, XIII. kötet, CA Starke Verlag, Limburg an der Lahn, 1975, 222. o. (= A nemesség genealogiai kézikönyve, 60. kötet)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 5.)
  3. Fritz Specht, Paul Schwabe: Die Reichstagswahlen von 1867 bis 1903. Eine Statistik der Reichstagswahlen nebst den Programmen der Parteien und einem Verzeichnis der gewählten Abgeordneten. 2. Auflage. Verlag Carl Heymann, Berlin 1904, S. 20.
  4. David August Rosenthal: Konvertitenbilder aus dem neunzehnten Jahrhundert, Band 1, Teil 2, Seite 524, Schaffhausen, Hurter Verlag, 1872

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Albert Ludwig von Haza-Radlitz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

  1. Bernhard von Haza-Radlic (1846–1897) steht für dieses Mandat, der nach http://www.sejm-wielki.pl/b/ut.36.1.10 wohl der Sohn des "Wojciech Haza-Radlic" (die polnische Schreibweise des hier Dargestellten) ist. "Bernard z. Radlic-Haza" taucht als Antragsteller einer Petition auf: Stenographische Berichte über die Verhandlungen des Deutschen Reichstages. I. Legislatur-Periode, III. Session 1872. 3. Band, Berlin 1872, Anhang S. 91, Nr. 260 (Digitalisat)