Főmenü megnyitása

Aldorf (románul: Unirea, 1959-ig Aldorf, népiesen Aldrof vagy Aldru,[4] németül: Wallendorf, szászul Wualdraf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében, Besztercétől egy km-re északkeletre.

Aldorf (Unirea)
Bistrita - Unirea.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
Rang falu
Községközpont Beszterce megyei jogú város
Irányítószám 420005
Körzethívószám 0x63[1]
SIRUTA-kód 32456
Népesség
Népesség2477 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság31 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság352 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Aldorf (Románia)
Aldorf
Aldorf
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 09′ 52″, k. h. 24° 31′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 52″, k. h. 24° 31′ 57″
Aldorfi szász jegyespár 1874-ből
Ortodox (volt evangélikus) templom

Tartalomjegyzék

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve az eredeti német Waldorf névből ered, melynek jelentése 'vallon (de legalábbis latin) falu'. Mai román nevét ('egyesülés') a gyulafehérvári gyűlés negyvenedik évfordulója alkalmából kapta. Történeti névalakjai: Waldorf Superiori (1332), Superior Latina, in monte Gallorum (1413), Felsewwaldorf (1443), villa Latina superiori (1486), Wollndorfius (1563).

TörténeteSzerkesztés

1150 körül alapították, telepesei későbbi neve tanúsága szerint vagy valamilyen újlatin nyelvet beszéltek, vagy pedig egy Waldorf nevű faluból érkeztek. Később Beszterce vidékébe tagozódott be és oda is tartozott 1876-ig, amikor Beszterce-Naszód vármegyéhez csatolták.

A mai falu az egykori Felsőaldorf utódja, Alsóaldorf 1602-ben már beolvadt Besztercébe. 1640-ben 25 család, 1713-ban 27 szász és 11 román család, 1750-ben 53 szász és 13 román család lakta. 1766-ban román lakóit Naszód vidékére telepítették.

1902 és 1938 között 107 római katolikus cipszer költözött be Bukovinából, főként Iacobeni-ből. 1944. szeptember 17-én a német csapatok kiürítették. Német lakosságának többsége a nagyváradi menekülttáborban vészelte át a front elvonulását. Mikor 1945 tavaszán visszatértek falujukba, ott találták az időközben földhöz juttatott román telepeseket.

1950-ben csatolták közigazgatásilag Beszterce városhoz. Az 1960-as évek végétől szász lakói Németországba települtek.

NépességeSzerkesztés

  • 1850-ben 670 lakosából 600 volt német, 44 cigány és 26 román nemzetiségű; 639 evangélikus és 29 görögkatolikus vallású.
  • 1900-ban 629 lakosából 503 volt német, 98 román és 27 magyar anyanyelvű; 524 evangélikus, 53 görögkatolikus, 16 református, 15 római katolikus és 10 zsidó vallású. A lakosság 70%-a tudott írni-olvasni és a nem magyar anyanyelvűek 7%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben 1653 lakosából 1578 volt román, 56 cigány és 17 magyar nemzetiségű; 1358 ortodox, 210 pünkösdista, 43 görögkatolikus és 12 református vallású.

LátnivalókSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Binder Pál: Beszterce vidéke és Radna-völgy történelmi személy- és helynevei, 1698–1865. Budapest, 1994
  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. [1]
  4. Nicolae Iorga, Neamul romănesc în Ardeal și în Țara Ungurească, București, 1906, 2. köt., 528. o.

További információkSzerkesztés