Alexander von Nordmann

Alexander von Nordmann (Kymi, 1803. május 24. – Turku, 1866. június 25.) finn zoológus volt. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Nordm.”. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Nordmann”.

Alexander von Nordmann
Született	1803. május 24. Kymi
Elhunyt	1866. június 25. (63 évesen) Helsinki
Állampolgársága	Finn Nagyhercegség
Foglalkozása	botanikus őslénykutató zoológus neveléstudós biológus egyetemi oktató karcinológus orvos zoological collector növénygyűjtő
Iskolái	Royal Academy of Turku Frigyes Vilmos Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander von Nordmann témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

1803-ban született a Finn-öböl partján, a mai Kotka város melletti Svenskund erődben, ahol apja volt (az orosz cár alattvalójaként) a főparancsnok. Iskoláit Fredrikshamnban (ma Hamina) és Viborgban végezte, 15 évesen beiratkozott a porvooi akadémiára. 1820-tól tanult és 1827-ben végzett a Turkui Cári Akadémián, majd Berlinben folytatta tanulmányait. Parazitákkal foglalkozott, felfedezte az emlős (és emberi) szemben élősködő parazita férgeket. 1832-ben adta ki Mikrographische Beiträge c. klasszikus művét.

1832-ben Odesszában a Richelieu Líceum természetrajz professzora lett, majd egy évvel később rábízták a botanikuskert vezetését is. Az odesszai évek alatt évente tett utazásokat Besszarábiába, a Duna-delta környékére és a Krímbe, részt vett Anatolij Nyikolajevics Gyemidov 1837-es expedíciójának a Krímet és a dél-orosz sztyeppékét érintő szakaszán, ekkor jutott el a Kaukázusba is. 1834-ben feleségül vette unokatestvérét, Helen Blancot. A frigyből két lány és egy fiú született.

1848 nyarán felesége egy kolerajárvány során meghalt, ő pedig 1849-ben – új élet reményében – gyermekeivel visszatért az akkor orosz fennhatóság alatt lévő Finnországba. A következő évben kinevezték az 1828-ban alapított Sándor Cári Egyetem professzorának. A természetrajzi tanszék zoológiai és botanikai részre való 1852-es szétválasztásakor Nordmann – annak ellenére, hogy inkább botanikus volt – a zoológiai tanszéket vezette tovább. Saját gyűjteménye révén is hozzájárult a helsinki Állattani Múzeum létrehozásához.

A mintegy két évtizednyi távollét után a finnországi viszonyokhoz nehezen alkalmazkodott, német akcentussal beszélt. Ezekben az években már alig-alig utazott, felfedező és gyűjtőútra többé már nem ment. 1866-ban halt meg, néhány hónappal az után, hogy a cár kitüntette a Vlagyimir-renddel.

Legalább 8 állatfaj, egy növényfaj és egy nemzetség viseli a nevét. Többek között egy lepkefajt (Pamassius nordmanni), a Kaukázusban, a kelet-anatóliai, a grúziai és örmény hegyvidékeken honos kaukázusi jegenyefenyőt (Abies nordmanniana) és a feketeszárnyú székicsért (Glareola nordmanni) nevezték el róla.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Alexander von Nordmann című finn Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Bo-Jungar Wikgren: Alexander von Nordmann – Berömd i Europa men missförstådd i Finland, "Blad ur den finländska biologins historia"
• Hadarics Tibor: A feketeszárnyú székicsér és a kaukázusi jegenyefenyő felfedezője: Alexander von Nordmann. Madártávlat, XV. évf. 4. szám 22-23. p. 2008