Kaukázusi jegenyefenyő

növényfaj

A kaukázusi jegenyefenyő (Nordmann-fenyő, nordmannfenyő, Abies nordmanniana) dísznövényként Magyarországon is terjedő, karácsonyfaként is divatos örökzöld, a jegenyefenyők (Abies) Nordmanniana fajcsoportjának egyetlen tagja. Megkülönböztető nevét Alexander von Nordmann finn zoológusról kapta. Mivel ez a név a normannokra, illetve a róluk elnevezett Normandiára emlékeztet, a köznyelvben a „normann”, illetve „normand” fenyő név terjedt el.

Infobox info icon.svg
Kaukázusi jegenyefenyő
Fiatal fa
Fiatal fa
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Fenyőfélék (Pinaceae)
Nemzetség: Jegenyefenyő (Abies)
Faj: A. nordmanniana
Tudományos név
Abies nordmanniana
(Steven) Spach
Elterjedés
Abies nordmanniana range.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kaukázusi jegenyefenyő témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kaukázusi jegenyefenyő témájú médiaállományokat és Kaukázusi jegenyefenyő témájú kategóriát.

Éretlen tobozai és tűlevelei a két viaszcsíkkal

Elterjedése, élőhelyeSzerkesztés

Az északi flórabirodalomban a Kaukázusból származik; eredeti termőhelyén:

erdőket alkot.

Főleg mutatós külseje miatt sokfelé betelepítették; Magyarországon is ez az egyik leggyakoribb jegenyefenyő. Nagyon szép példányok állnak az alsószelestei arborétumban.

MegjelenéseSzerkesztés

Húsz–harminc méter magasra növő, tömött, kúpos koronájú fa. Koronája kivételesen szép; ágai enyhén felállnak.

Széles, sötétzöld, kifelé ívelő tűlevelei a hajtás felső részén félkörben, kefeszerűen állnak. Színük fényes, fonákukon két ezüstfehér csíkban sorakoznak a gázcserenyílások, közeikben viaszpöttyökkel. Megdörzsölve kellemesen narancsos illatúak.

Érett tobozai pikkelyekre hullanak szét.

ÉletmódjaSzerkesztés

Viszonylag edzett, az időjárás szélsőségeit jól tűrő és a talajra sem különösen érzékeny faj — a kifejezetten rossz talajú és száraz levegőjű termőhelyek kivételével bárhol megmarad. A városi környezetet sem bírja. A kedvező környezetben (párás levegőben, mély rétegű talajon) látványos, nagy fává fejlődik.

Fiatal korában lassan nő. Mivel tavasszal viszonylag későn indul, a kora tavaszi fagyok nem károsítják. Későn fordul termőre.

AlfajaiSzerkesztés

20–40 m magasra nő, koronája kúpos. Szürke kérge idővel kis, kemény pikkelyekben leválik. Hajtásai kopaszak, barnák, 2–3,5 cm-es, előreállók, kicsípett csúcsú tűlevelei kiemelkednek a hajtás síkjából. Az alul viaszcseppektől fehérlő levélkéken az ér fölött is van egy sor légzőnyílás. A levelek a felső hajtásokon felhajlók, sokszor rövidebbek (1,5 cm), hegyesek. A 9–16 cm-es, hengeres tobozok eleinte vörösesek vagy sárgászöldek, a visszahajló fellevelek csúcsuk alatt szív alakot formálnak. A toboz megtörve bordóvörös.
  • A trójai jegenyefenyő (Abies nordmanniana subsp. equitrojani (Asch. & Sint.) Coode & Cullen) Moesiában honos. Habitusa a bitűniai jegenyefenyőére emlékeztet, de tűi vékonyabbak, toboza és a fellevelek szárnya keskenyebb. Egyetlen termőhelye a történelmi Trójától délre, az Edremit város fölötti Ida- vagy Kaz-hegy (Kaz dagi) és Ulu-Dag (Ulu dagi) hegyek északi lejtőin van (1300–1767 m között) – ezért a Természetvédelmi Világszövetség úgynevezett Vörös listáján a „veszélyeztetetthez közeli” besorolást kapta.

Tompa kúpos, gyakran szabálytalan koronájú, 25–35 m-esre növő fa. Kérge előbb sima, szürke, később repedezett, vastag kéregpikkelyekre válik. Kopasz vesszői, fényes barnák, 1,5-4,5 cm-es tűlevelei az alsóbb ágakon laposak, vékonyak, párhuzamos éllel lekerekednek vagy rövid hegyben végződnek, gyakran kicsípettek – a termő ágakon felhajlók, húsosabbak. 8–17 cm-es tobozai változatos alakúak; a csúcsuk rövid, felleveleik rendszerint hosszú, keskeny csúccsal hajlanak vissza. Fiatalon (bordós árnyalatú) zöldek, éretten világosbarnák. Éretlenül megtörve épp oly pirosak, mint a bitűniai alfaj tobozai.

FelhasználásaSzerkesztés

Vágott zöldje első osztályú kötészeti anyag; a virágkötészetek igényeit külön e célra telepített ültetvények szolgálják. Karácsonyfának is gyakran nevelik.

ForrásokSzerkesztés