Moesia a Római Birodalom provinciája (tartománya) volt a mai Szerbia és Bulgária területén. Moesiát délről a Balkán-hegység (Haemus) és a Šar (Scardus, Scordus, Scodrus) határolta, nyugaton a Drina folyó (Drinus), északon a Duna a Vaskapu-szorosig, keleten pedig az Euxine. A régiót főleg trákok és illírek lakták. A nevét a moesi nevű trák törzsről kapta.

Moesia
Moesia provincia egyik része, Moesia Inferior (Alsó-Moesia)
Moesia provincia egyik része, Moesia Inferior (Alsó-Moesia)
Fennállás 6 - 4. század vége
Ország Római Birodalom
Központ Singidunum (Belgrád)
Főbb települések Viminacium (Kostolec), Bononia (Vidin), Naissus (Nis), Odessus (Várna), Tomis (Constanta)
Népesség
Nemzetiségek rómaiak, trákok, illírek, görögök
Térkép
Moesia és környezete (Droysens Historischem Handatlas, 1886)
Moesia és környezete (Droysens Historischem Handatlas, 1886)
A Wikimédia Commons tartalmaz Moesia témájú médiaállományokat.
Moesia Superior

MegszervezéseSzerkesztés

Kr. e. 75-ben C. Scribonius Curio, Macedonia proconsulja seregével egészen a Dunáig nyomult, és legyőzte a terület lakóit. Végleg M. Licinius Crassus, a triumvir unokája hódoltatta meg őket. (Ő később, Augustus uralkodása idején, Kr. e. 29-ben Macedonia proconsulja is volt.) A régiót azonban csak Augustus uralkodásának a vége felé szervezték provinciává: egy 6-ból származó feljegyzés Moesia helytartójaként említi Caecina Severust (Dio Cassius lv. 29).

Moesia kettéosztásaSzerkesztés

Moesia eredetileg egyetlen provincia volt, és egy császári legátus igazgatta (aki valószínűleg Achaea és Macedonia provinciákért is felelt). Domitianus császár osztotta fel Moesia Superior (felső) és Moesia Inferior (alsó) provinciákra (az utóbbit úgy is emlegették mint Ripa Thracia). A két új provincia a Cebrus (Ciabrus; mai Cibritza vagy Zibru) folyó nyugati, illetve keleti oldalán feküdt, bár vannak, akik szerint a határ nyugatabbra volt. Mindkét provinciát egy császári legátus és egy procurator kormányozta. Mint határtartományt, Moesiát erődökkel és helyőrségekkel erősítették meg a Duna déli partja mentén. Axiopolisz és Tomi között pedig védőfalat is építettek a szkíták és a szarmaták elleni védekezésül.

Külső támadásokSzerkesztés

Miután 270 körül Aurelianus a gótok nyomására kiürítette Daciát, és a római lakosságot a Duna déli oldalára telepítették át, Moesia középső részét Dacia Aurelianinak nevezték el (amit szintén felosztottak, Dacia Ripensis, illetve Dacia Interior részekre). Moesia Superior egy területét, Dardaniát Diocletianus császár provinciává szervezte, Naissus vagy Nissa (a mai Niš) székhellyel. Itt született Nagy Konstantin (I. Constantinus) 272-ben.

238-tól kezdve Moesiát folyamatosan támadták a gótók és más törzsek. A gótok 250-ben lerohanták az egész tartományt. Miután keletről erősen szorongatni kezdték őket a hunok, a gótok 376-ban ismét átkeltek a Dunán és Valens császár engedélyével Moesiában telepedtek le. Nem tartott azonban sokáig a békesség a befogadó rómaiakkal. 378-ban a gótok legyőzték Valenst a hadrianopolisi csatában. Ezeket a gótokat „moeso-gótoknak” nevezték, akik számára Ulfilas elkészítette a Biblia gót fordítását.

Fontosabb városok MoesiábanSzerkesztés

Moesia Superior római kori települései[1][2]
Római név Mai ország és név Leírás
Singidunum Belgrád A Duna mentén
Aureus Mons A Duna mentén
Marcum Drasje A Morava dunai torkolatában
Viminacium (Aelium municípium) Kostolac A provincia székhelye, légió állomáshelye.
Novae Cezava A Duna mentén
Egeta Brza Palanka A Duna mentén
Bononia Vidin A Duna mentén
Ratiaria Archar
Municipium Kaliste
Horreum Margi Cuprija A Morava völgyében
Naissus Nis A Morava völgyében
Remesiana Bela Palanka A Nisava völgyében
Aureliana Kostol
Celegerorium
Dard (Anorum) Sočanica
Ulpianum Drin
Scupa Szkopje
Moesia Inferior római kori települései[1][2]
Római név Mai ország és név Leírás
Oescus (colonia Ulpia) Gigen Légiós tábor a Duna mentén
Asamus A Duna mentén
Novae Szvistov Légiós tábor a Duna mentén, később Nagy Theodorik szálláshelye
Transmarisca A Duna mentén
Durostorum Légiós tábor a Duna mentén
Axiopolis Cernavodă A Duna mentén
Heracleia A Duna mentén
Capidava Topalu A Duna mentén
Ulmentum Pantelimon A Duna mentén
Troesmis Turcoaia Légiós tábor a Duna mentén
Noviodunum A Duna mentén
Aegyssus A Duna-deltában
Tropaeum Traiani Adamclisi
Tomis Konstanca A Fekete-tenger partján, Ovidius költőt ide száműzték
Callatis Mangalia A Fekete-tenger partján
Dionysopolis Balcsik A Fekete-tenger partján
Odessus Várna A Fekete-tenger partján
Nicopolis ad Istrum Nikup A Jantra folyó közelében
Marcianopolis Devnya
Melta Lovecs
Montana

Odessus és Tomis görög város volt, amelyek Istros, Mesambria és Apollonia városokkal alkottak „pentapolist”.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b A római világ atlasza 142. o.
  2. a b Az ókori Róma földrajza 30. o.

Külső hivatkozásokSzerkesztés