Viminacium

ókori római város és katonai táborhely

Viminacium (VIMINACIVM) ókori római város (tartományi főváros) és katonai táborhely volt az egykori Felső Moesiában.

Viminacium romjai Szerbiában, Kostolac mellett.

FekvéseSzerkesztés

Szerbia délkeleti részén, Kostolac mellett, a Duna jobb partján fekvő egykori római város és táborhely volt.

TörténeteSzerkesztés

 
Római pénz Viminaciumból

Viminacium régi, ókori római város és táborhely Felső-Moesiában, a Duna jobb partján vezető úton, Kostolac helyén feküdt. Az egykori várost Nišen (Naissuson) keresztül vivő főút Konstantinápollyal kötötte össze.

A város története az 1. századra nyúlik vissza. Úgy vélik, hogy ekkor már 40 000 lakosa volt, így korának egyik legnagyobb városa volt.

A város a római hadiút mellett feküdt. Viminaciumot a fennmaradt adatok szerint az 5. században a hunok pusztították el, de később Justinianus újjáépíttette, azonban a 6. századra, a szlávok ideérkezésének idejére, már teljesen elpusztult. Ma 450 hektár területet magába foglaló régészeti lelőhely. Traianus császár is innen indította hadjáratait a dákok ellen. A város, mint egy légió táborhelye, stratégiai jelentőségét később is megtartotta.

A Viminacium nevével vert pénzeken mindkét felső-moesiai legio számai előfordultak. Mindkét légió nyomai egyaránt megtalálhatók Viminaciumban.

A Kr. u. 240–255 között vert pénzeken Col(onia) Vim(inacium) olvasható. „Municipium Aelium Viminacium” az első városjogot Hadrianus császárnak köszönhette. A város nevéről, hatóságairól, papjairól számos felirat is megemlékezik.

ForrásokSzerkesztés

GalériaSzerkesztés