Niš
Niš (szerbül: Ниш, régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában. Nišava körzet közigazgatási és kulturális központja. A városban működik egyetem, akadémia és színház. Jelentős ipari központ és közlekedési csomópont. Az egyik legfontosabb kereszteződés Belgrád és Szófia között (E75 számú főút itt vezet át és Belgrádból autópályán elérhető). A városból egészen Isztambulig és onnan Kis-Ázsiába lehet eljutni. A város régi magyar neve Nissza.
| Niš (Ниш) | |||
 | |||
| Niš központja | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Körzet | Niši | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Darko Bulatović (SZHP) | ||
| Irányítószám | 18000 | ||
| Körzethívószám | +381 (0)18 | ||
| Rendszám | NI | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 183 164 fő (2011) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 195 m | ||
| Terület | 596.71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Niš
Pozíció Szerbia térképén
| |||
| é. sz. 43° 19′ 29″, k. h. 21° 54′ 11″Koordináták: é. sz. 43° 19′ 29″, k. h. 21° 54′ 11″ | |||
| Niš weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Niš témájú médiaállományokat. | |||
Éghajlata szerkesztés
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 21,7 | 24,0 | 33,5 | 33,0 | 35,3 | 40,3 | 44,2 | 42,2 | 39,6 | 35,0 | 29,0 | 22,2 | 44,2 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 5,0 | 7,5 | 13,0 | 18,4 | 23,8 | 27,1 | 29,8 | 30,1 | 25,0 | 19,3 | 11,9 | 6,1 | 18,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −2,2 | −1,4 | 2,3 | 6,4 | 11,0 | 13,8 | 15,4 | 15,4 | 11,5 | 7,4 | 2,6 | −0,8 | 6,8 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −23,7 | −21,6 | −13,2 | −5,6 | −1,0 | 4,2 | 4,1 | 4,6 | −2,2 | −6,8 | −14,0 | −16,6 | −23,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 39 | 37 | 43 | 57 | 58 | 57 | 44 | 47 | 48 | 46 | 55 | 52 | 581 |
| Havi napsütéses órák száma | 65 | 93 | 148 | 172 | 221 | 251 | 287 | 274 | 202 | 151 | 86 | 49 | 1998 |
| Forrás: Republic Hydrometeorological Service of Serbia,[1] Meteo Climat (record highs and lows)[2] | |||||||||||||
Történelme szerkesztés
A rómaiak Kr. e. 75-ben foglalták el a várost. Ekkor lett a város neve Naïssus és a rómaiak egyik fontos bástyája volt a Balkánon.
268 szeptemberében a római hadsereg Claudius Gothicus vezetésével a városban megütközött a gót sereggel. Ez volt a Naissusi csata.
Róma első keresztény császára, I. Constantinus, avagy Nagy Konstantin is itt született 272-ben. A város 395-ben a Kelet-római Birodalom része lett.
580-ban érkeztek a vidékre a szlávok, és ekkor lett a város neve Niš. 615-ben az avarok foglalták el a várost. 987-ben pedig Bulgária része lett. 1018-ban ismét a Bizánci Birodalom része. Az első szerb fejedelem, Stefan Nemanja 1185-ben elfoglalta a várost, és a Szerb Fejedelemség fővárosává tette. 1190-ben a Bizánci Birodalom része lett ismét Niš és rá tizenöt évre, 1205-ben ismét Szerbia ismét része lett, majd 1208-ban megint Bulgáriáé. A szerbek csak 1241-ben szerezték vissza a várost, amely 1375-ig szerb kézen is maradt, azonban ekkor megjelentek a törökök, és az Oszmán Birodalom bekebelezte. 1443-ban Hunyadi János hadjárata révén ismét Szerbia része lett 1448-ig, amikor a törökök két és fél évszázadra megszerezték a várost.
A Szent Liga háborúja során a császáriak Badeni Lajos őrgróf vezetésével 1689. szeptember 25-én ostrommal elfoglalták a várost, de a törökök a következő évben, az 1690-es ellenoffenzíva során visszaszerezték. Az 1735–1739-es orosz–osztrák–török háború során 1737-ben Niš-t ismét megszerezték az osztrákok. A győztesek helyreállították és megerősítették az erődöt, de még abban az évben, amikor a törökök ellentámadást indítottak, az osztrák védősereg komolyabb harc nélkül feladta a várat és a várost.
Az első szerb felkelés (1804–1813) itt Nišben robbant ki. A törökök ostromolni kezdték a várost, és a felkelőknek elfogyott a lőszerük (1809. május 31.), ekkor 1000 ember robbantotta fel magát. A törökök megépítették a koponyatornyot (Ćele-kula), amelybe belefalazták a felkelők koponyáit. Ma a koponyatorony emlékmű.
A török uralom egészen 1878-ig tartott, amikor a berlini kongresszus határozata Ništ a Szerb Fejedelemségnek juttatta. A bevonuló szerbek a bolgár lakosságot elűzték, az albánokat Koszovóba szorították.[3] A niši eparchiát szerb ortodox egyházkerületté alakították.
Az első világháború kezdetén a nemzeti tanács meghozta a döntését, melynek értelmében a háború után megalapították a szerbek, horvátok, szlovének közös államát.
1915-ben Bulgária elfoglalta a várost. 1918. október 12-én szabadult fel a város, amikor az első szerb hadsereg Petar Bojović parancsnokkal az élén elfoglalta Ništ. Ekkortól lett Jugoszlávia része.
1941-ben a németek foglalták el, és munkatábort hoztak létre a városban. 1944. október 14-én Niš újra Jugoszlávia része lehetett.
Közlekedés szerkesztés
Légi szerkesztés
Nevezetességek szerkesztés
- Főposta
- Gimnázium
- Ifjúsági ház
- Igazságpalota
- Niši egyetem
- Isztambuli ház
- Tanári ház
- Nemzeti múzeum
- Polgármesteri hivatal
- "Logor" (II. világháborús német munkatábor)
Híres emberek szerkesztés
- Petar Trbojević (*1973) olimpiai ezüstérmes és világbajnok vízilabdázó
- Sava Ranđelović (*1993) olimpiai bajnok, világbajnok és Európa-bajnok vízilabdázó
Média szerkesztés
Újságok szerkesztésTelevíziók szerkesztés
|
Radiók szerkesztés
|
Múzeumok szerkesztés
- Nemzeti múzeum
- Arheologiai kiállítás
- Medijana-i múzeum
- Ćele-kula (koponyatorony)
- Vöröskereszt-múzeum
- Branko Miljković emlékszoba
- Stevan Sremac emlékszoba
Testvérvárosok szerkesztés
|
|
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Monthly and annual means, maximum and minimum values of meteorological elements for the period 1981-2010 (szerb nyelven). Republic Hydrometeorological Service of Serbia. (Hozzáférés: 2017. február 25.)
- ↑ Station Nis (francia nyelven). Meteo Climat. (Hozzáférés: 2017. november 11.)
- ↑ Traktati i Shën Stefanit dhe themelimi i Lidhjes së Prizrenit, Shqiptarët - Një histori moderne, ford. Xhevdet Shehu, Bota Shqiptare, 54. o. (2008). ISBN 978-99956-11-68-2
