Vízilabda-világbajnokság
A vízilabda-világbajnokság a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) szervezésében, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi vízilabdatorna. Az olimpia mellett a legfontosabb és legrangosabb esemény a sportágban.
Férfi vízilabda-világbajnokság | |
Címvédő | ![]() |
Legtöbb győzelem | ![]() (4 alkalommal) |
Adatok | |
Sportág | Vízilabda |
Résztvevők | 16 |
Kontinens | Nemzetközi (FINA) |
Alapítva | 1973 |
Honlap | fina.org |
Női vízilabda-világbajnokság | |
Címvédő | ![]() |
Legtöbb győzelem | ![]() |
Adatok | |
Sportág | Vízilabda |
Résztvevők | 16 |
Kontinens | Nemzetközi (FINA) |
Alapítva | 1986 |
Honlap | fina.org |
Férfi világbajnokságokat 1973 óta, női világbajnokságokat 1986 óta rendeznek. Az eseményre 2001 óta kétévente kerül sor. Az úszó-világbajnokság (hivatalos angol nevén FINA Aquatics World Championships) részeként zajlik a vízilabda-világbajnokság. A világbajnokságokon 16 csapat vesz részt.
FérfiSzerkesztés
ÉrmesekSzerkesztés
ÉremtáblázatSzerkesztés
A táblázat az 1973 és 2019 között megrendezett férfi vízilabda-világbajnokságok érmeseit tartalmazza.
Helyezés | Nemzet | Arany | Ezüst | Bronz | Összesen |
---|---|---|---|---|---|
1. | Olaszország | 4 | 2 | 1 | 7 |
2. | Magyarország | 3 | 7 | 1 | 11 |
3. | Spanyolország | 2 | 4 | 1 | 7 |
4. | Horvátország[m 1] | 2 | 1 | 4 | 7 |
5. | Jugoszlávia[m 1] | 2 | 1 | 3 | 6 |
6. | Szovjetunió[m 2] | 2 | 1 | 1 | 4 |
7. | Szerbia[m 1] | 2 | 1 | 1 | 4 |
8. | Szerbia és Montenegró[m 1] | 1 | 0 | 1 | 2 |
9. | Montenegró[m 1] | 0 | 1 | 0 | 1 |
10. | Oroszország[m 2] | 0 | 0 | 2 | 2 |
10. | Görögország | 0 | 0 | 2 | 2 |
11. | Németország[m 3] | 0 | 0 | 1 | 1 |
Összesen | 18 | 18 | 18 | 54 |
- ↑ a b c d e A korábbi Jugoszlávia utódállamai (Horvátország, Szerbia és Montenegró, Szerbia, Montenegró) külön vannak feltüntetve.
- ↑ a b A korábbi Szovjetunió és az egyik utódállamaként létrejött Oroszország külön van feltüntetve.
- ↑ Németország a korábbi NSZK eredményeit is figyelembe véve van feltüntetve.
NőiSzerkesztés
ÉrmesekSzerkesztés
ÉremtáblázatSzerkesztés
A táblázat az 1986 és 2019 között megrendezett női vízilabda-világbajnokságok érmeseit tartalmazza.
Helyezés | Nemzet | Arany | Ezüst | Bronz | Összesen |
---|---|---|---|---|---|
1. | Egyesült Államok | 6 | 1 | 2 | 9 |
2. | Olaszország | 2 | 1 | 2 | 5 |
3. | Magyarország | 2 | 1 | 1 | 4 |
4. | Hollandia | 1 | 4 | 0 | 5 |
5. | Ausztrália | 1 | 2 | 2 | 5 |
6. | Spanyolország | 1 | 2 | 0 | 3 |
7. | Görögország | 1 | 0 | 0 | 1 |
8. | Kanada | 0 | 2 | 2 | 4 |
9. | Kína | 0 | 1 | 0 | 1 |
10. | Oroszország | 0 | 0 | 5 | 5 |
Összesen | 13 | 13 | 13 | 39 |
Magyarország eddigi eredményeiSzerkesztés
Év | Helyszín | Férfiak | Nők |
---|---|---|---|
2019 | Kvangdzsu, Dél-Korea | 4. hely | 4. hely |
2017 | Budapest, Magyarország | Ezüstérem | 5. hely |
2015 | Kazán, Oroszország | 6. hely | 9. hely |
2013 | Barcelona, Spanyolország | Aranyérem | Bronzérem |
2011 | Sanghaj, Kína | 4. hely | 9. hely |
2009 | Róma, Olaszország | 5. hely | 7. hely |
2007 | Melbourne, Ausztrália | Ezüstérem | 4. hely |
2005 | Montréal, Kanada | Ezüstérem | Aranyérem |
2003 | Barcelona, Spanyolország | Aranyérem | 5. hely |
2001 | Fukuoka, Japán | 5. hely | Ezüstérem |
1998 | Perth, Ausztrália | Ezüstérem | 7. hely |
1994 | Róma, Olaszország | 5. hely | Aranyérem |
1991 | Perth, Ausztrália | Bronzérem | 4. hely |
1986 | Madrid, Spanyolország | 9. hely | 5. hely |
1982 | Guayaquil, Ecuador | Ezüstérem | – |
1978 | Nyugat-Berlin, NSZK | Ezüstérem | – |
1975 | Cali, Kolumbia | Ezüstérem | – |
1973 | Belgrád, Jugoszlávia | Aranyérem | – |
JegyzetekSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- Water Polo - Men's World Championships : presentation and medal winners. the-sports.org. [2014. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 14.)
- Water Polo - Women's World Championships : presentation and medal winners. the-sports.org. [2014. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 14.)
- Men Water Polo World Championships Archive. todor66.com. (Hozzáférés: 2013. június 24.)
- Women Water Polo World Championships Archive. todor66.com. (Hozzáférés: 2013. június 24.)
- Peter Matthew, Ian Morrison, Radó Péter szerk.: Guinness sport-enciklopédia. Solaris Kft., 1991.
- Walter Umminger: A sport krónikája. Officina Nova, Budapest, 1992.