Úszó-világbajnokság
Az úszó-világbajnokság a Nemzetközi Úszószövetség szervezésében, minden páratlan évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi úszóverseny.
Úszó-világbajnokság (FINA World Aquatics Championships) | |
Adatok | |
Sportág | Úszás |
Kontinens | Nemzetközi (FINA) |
Időpont | kétévente (páratlan években) |
Alapítva | 1973 |
Honlap | fina.org |
Az első úszó-vb-t 1973-ban rendezték. A világbajnokság keretein belül nemcsak úszó versenyszámokban avatnak bajnokot, hanem szinkronúszó, műugró, nyílt vízi (hosszútávú) úszás számokban is, és az eseménnyel azonos városban rendezik a vízilabda-világbajnokságot is.
Hivatalos nevén az eseményt "úszó-, hosszútávúszó-, műugró-, szinkronúszó- és vízilabda-világbajnokság"-nak nevezik.[forrás?] Összefoglaló néven „vizes világbajnokság”-nak is szokták nevezni. Az angol elnevezése "FINA World Aquatics Championship".
Következő világbajnokságok helyszíneiSzerkesztés
HelyszínekSzerkesztés
Az első világbajnokságot Belgrádban rendezték. Ezt követően felváltva Dél-Amerikában és Európában 1986-ig. Az 1990-es években Perth rövid időn belül két alkalommal is megrendezhette a világbajnokságot, 1991-ben és 1998-ban. 2001-ben először került sor Ázsiában a vb-re, Japánban Fukuoka adott otthont az eseménynek. Ettől az évtől kezdődően mindig a páratlan esztendőkben rendezik meg az úszó-világbajnokságot. 2005-ben Észak-Amerikában először Montréal rendezhetett vb-t.
Év | Város | Ország | Nemzetek | Sportolók száma | Versenyszámok |
---|---|---|---|---|---|
1973 | Belgrád | Jugoszlávia | 47 | 686 | 37 |
1975 | Cali | Kolumbia | 39 | 682 | 37 |
1978 | Berlin | NSZK | 49 | 828 | 37 |
1982 | Guayaquil | Ecuador | 52 | 848 | 37 |
1986 | Madrid | Spanyolország | 34 | 1119 | 41 |
1991 | Perth | Ausztrália | 60 | 1142 | 45 |
1994 | Róma | Olaszország | 102 | 1400 | 45 |
1998 | Perth | Ausztrália | 121 | 1371 | 51 |
2001 | Fukuoka | Japán | 134 | 1498 | 61 |
2003 | Barcelona | Spanyolország | 157 | 2015 | 62 |
2005 | Montréal | Kanada | 144 | 1784 | 62 |
2007 | Melbourne | Ausztrália | 167 | 2158 | 65 |
2009 | Róma | Olaszország | 185 | 2556 | 65 |
2011 | Sanghaj | Kína | 181 | 2220 | 66 |
2013 | Barcelona | Spanyolország | 181 | 2293 | 68 |
2015 | Kazany | Oroszország | 190 | 2651 | 75 |
2017 | Budapest | Magyarország | 181 | 2000 | 75 |
2019 | Kvangdzsu | Dél-Korea | 193 | 2623 | 76 |
2022 | Budapest | Magyarország | 186 | 2143 | |
2023 | Fukuoka | Japán | |||
2024 | Doha | Katar | |||
2025 | Kazany | Oroszország | |||
2027 | Budapest | Magyarország |
VersenyszámokSzerkesztés
Az első világbajnokságon 37 versenyszámban hirdettek győztes. A programban volt 15 férfi és 14 női úszószám, a 3 m-es, és a 10 m-es férfi és női műugrás, a hölgyek részére 3 szinkronúszó szám, illetve a férfi vízilabdatorna. 1986-ig a program nem változott.
1986-ban bővültek a versenyszámok. Úszásban a nőknél bekerült a programba a 4x200 m-es gyorsváltó úszás, valamint a férfiaknál és a nőknél is egyarányt új versenyszámként az 50 m-es gyorsúszás. Ezen a vb-n rendeztek először a nőknek is vízilabdatornát. A következő világbajnokságon, 1991-ben is új versenyeket rendeztek: a műugró számokban a férfi és a női 1 m-es műugrást, illetve a 25 km-es hosszútávúszásban is győztest hirdettek egyaránt a férfiaknál és a nőknél is. 1998-ban a hosszútávúszásban egy rövidebb, 5 km-es távot is felvettek a versenyszámok közé. Ezen a világbajnokság került a programba a látványos szinkronugrás is, a férfiaknál és a nőknél is a 3 m-es és a 10 m-es szinkronugrásban is bajnokot avattak.
2001-ben úszásban a versenyszámok közé került a gyorsúszás mellett a másik három úszásnemben is az 50 m-es táv, illetve a férfiaknál a 800 m-es, a nőknél az 1500 m-es gyorsúszás is. A 2003-as világbajnokságon 62 versenyszám volt, a szinkronúszásban a kombinációs kűr verseny került a programba. 2007-ben a szinkronúszó számokban történtek változások. Az addig egyéni, páros és csapat versenyeket felváltotta mindhárom számban a rövid program, illetve a szabad program. Így szinkronúszásban már 7 versenyszám van. 2013-ban a műugrás programjába került a szupertoronyugrás, a férfiak 27 méterről, a nők 20 méterről ugranak.[1]
ÚszásSzerkesztés
Versenyszám | Férfiaknak ebben az évben rendezték először |
Nőknek ebben az évben rendezték először |
---|---|---|
50 m-es gyorsúszás | 1986 | 1986 |
100 m-es gyorsúszás | 1973 | 1973 |
200 m-es gyorsúszás | 1973 | 1973 |
400 m-es gyorsúszás | 1973 | 1973 |
800 m-es gyorsúszás | 2001 | 1973 |
1500 m-es gyorsúszás | 1973 | 2001 |
50 m-es hátúszás | 2001 | 2001 |
100 m-es hátúszás | 1973 | 1973 |
200 m-es hátúszás | 1973 | 1973 |
50 m-es mellúszás | 2001 | 2001 |
100 m-es mellúszás | 1973 | 1973 |
200 m-es mellúszás | 1973 | 1973 |
50 m-es pillangóúszás | 2001 | 2001 |
100 m-es pillangóúszás | 1973 | 1973 |
200 m-es pillangóúszás | 1973 | 1973 |
200 m-es vegyesúszás | 1973 | 1973 |
400 m-es vegyesúszás | 1973 | 1973 |
4x100 m-es váltó gyorsúszás | 1973 | 1973 |
4x200 m-es váltó gyorsúszás | 1973 | 1986 |
4x100 m-es váltó vegyesúszás | 1973 | 1973 |
Versenyszám | Ezekben az években rendezték |
---|---|
Vegyes 4 × 100 m gyorsváltó | 2015 óta |
Vegyes 4 × 100 m vegyes váltó | 2015 óta |
HosszútávúszásSzerkesztés
Versenyszám | Férfiaknak ebben az évben rendezték először |
Nőknek ebben az évben rendezték először |
---|---|---|
5 km-es hosszútávúszás | 1998 | 1998 |
10 km-es hosszútávúszás | 2001 | 2001 |
25 km-es hosszútávúszás | 1991 | 1991 |
Versenyszám | Ezekben az években rendezték |
---|---|
5 km-es csapat hosszútávúszás | 2011 óta |
MűugrásSzerkesztés
Versenyszám | Férfiaknak ebben az évben rendezték először |
Nőknek ebben az évben rendezték először |
---|---|---|
1 m-es műugrás | 1991 | 1991 |
3 m-es műugrás | 1973 | 1973 |
10 m-es toronyugrás | 1973 | 1973 |
3 m-es szinkronugrás | 1998 | 1998 |
10 m-es szinkronugrás | 1998 | 1998 |
szupertoronyugrás | 2013 | 2013 |
Versenyszám | Ezekben az években rendezték |
---|---|
Vegyes 3 méteres szinkronugrás | 2015 óta |
Vegyes 10 m szinkronugrás | 2015 óta |
Vegyes csapatverseny | 2015 óta |
SzinkronúszásSzerkesztés
Versenyszám | Ezekben az években rendezték |
---|---|
egyéni rövid program | 2007 óta |
páros rövid program | 2007 óta |
csapat rövid program | 2007 óta |
egyéni szabad program | 2007 óta |
páros szabad program | 2007 óta |
csapat szabad program | 2007 óta |
kombinációs kűr | 2003 óta |
vegyes rövid program | 2015 óta |
vegyes szabad program | 2015 óta |
Highlight kűr | 2019 óta |
egyéni | 1973–2005 |
páros | 1973–2005 |
csapat | 1973–2005 |
VízilabdaSzerkesztés
Férfi vízilabda-világbajnokságot a legtöbb úszószámmal együtt 1973 óta rendeznek. A kezdetek óta 16 csapat vesz részt a tornán, az 1986-os vb-n azonban csak 15 válogatott szerepelt. Női vízilabda-világbajnokságra 1986 óta kerül sor. Az első tornán 9 csapat vett részt, 1994-ben már 12, 2003 óta pedig 16 válogatott küzd a világbajnoki címért.
Éremtáblázat (1973–2019)Szerkesztés
Helyezés | Nemzet | Arany | Ezüst | Bronz | Összesen |
---|---|---|---|---|---|
1 | Amerikai Egyesült Államok | 263 | 203 | 148 | 614 |
2 | Kína | 146 | 108 | 72 | 326 |
3 | Oroszország Szovjetunió |
118 | 100 | 89 | 307 |
4 | Ausztrália | 90 | 97 | 75 | 262 |
5 | NDK | 51 | 44 | 27 | 122 |
6 | Németország NSZK |
43 | 64 | 76 | 183 |
7 | Magyarország | 38 | 29 | 30 | 97 |
8 | Olaszország | 37 | 38 | 58 | 133 |
9 | Franciaország | 26 | 26 | 27 | 79 |
10 | Egyesült Királyság | 29 | 24 | 45 | 98 |
11 | Kanada | 23 | 45 | 54 | 122 |
12 | Hollandia | 17 | 35 | 29 | 81 |
13 | Svédország | 15 | 19 | 16 | 50 |
14 | Brazília | 15 | 14 | 15 | 44 |
15 | Dél-afrikai Köztársaság | 13 | 6 | 15 | 34 |
16 | Japán | 12 | 38 | 70 | 120 |
17 | Ukrajna | 10 | 11 | 25 | 46 |
18 | Spanyolország | 9 | 35 | 26 | 70 |
19 | Lengyelország | 6 | 9 | 8 | 23 |
20 | Szerbia | 5 | 3 | 3 | 11 |
21 | Dánia | 4 | 8 | 8 | 20 |
22 | Görögország | 4 | 5 | 5 | 14 |
23 | Zimbabwe | 4 | 5 | 0 | 9 |
24 | Finnország | 3 | 2 | 2 | 7 |
25 | Horvátország | 2 | 3 | 4 | 9 |
26 | Tunézia | 2 | 2 | 4 | 8 |
27 | Románia | 2 | 1 | 7 | 10 |
28 | Fehéroroszország | 2 | 1 | 3 | 6 |
Jugoszlávia | 2 | 1 | 3 | 6 | |
30 | Dél-Korea | 2 | 0 | 2 | 4 |
31 | Mexikó | 1 | 8 | 13 | 22 |
32 | Svájc | 1 | 5 | 1 | 7 |
33 | Litvánia | 1 | 2 | 2 | 5 |
34 | Norvégia | 1 | 2 | 1 | 4 |
35 | Bulgária | 1 | 1 | 4 | 6 |
Malajzia | 1 | 1 | 4 | 6 | |
37 | Belgium | 1 | 1 | 2 | 4 |
Costa Rica | 1 | 1 | 2 | 4 | |
Észak-Korea | 1 | 1 | 2 | 4 | |
40 | Kolumbia | 1 | 0 | 0 | 1 |
Suriname | 1 | 0 | 0 | 1 | |
42 | Új-Zéland | 0 | 5 | 6 | 11 |
43 | Csehország Csehszlovákia |
0 | 4 | 1 | 5 |
44 | Ausztria | 0 | 3 | 3 | 6 |
45 | Szlovákia | 0 | 3 | 2 | 5 |
46 | Izland | 0 | 1 | 1 | 2 |
Jamaica | 0 | 1 | 1 | 2 | |
Kuba | 0 | 1 | 1 | 2 | |
49 | Ecuador | 0 | 1 | 0 | 1 |
Montenegró | 0 | 1 | 0 | 1 | |
51 | Egyiptom | 0 | 0 | 3 | 3 |
52 | Argentína | 0 | 0 | 2 | 2 |
Szingapúr | 0 | 0 | 2 | 2 | |
54 | Puerto Rico | 0 | 0 | 1 | 1 |
Trinidad és Tobago | 0 | 0 | 1 | 1 | |
Venezuela | 0 | 0 | 1 | 1 | |
Összes | 1010 | 1017 | 1007 | 3034 |
Magyar szereplés a világbajnokságokonSzerkesztés
Magyarország az eddigi világbajnokságokat tekintve az 1991-es világbajnokságon volt a legeredményesebb. Darnyi Tamás 2 aranyat és 1 bronzérmet, Egerszegi Krisztina 2 aranyat, Rózsa Norbert 1 arany és 1 ezüstérmet, Szabó Tünde 1 ezüstérmet, és a férfi vízilabda-válogatott bronzérmet nyert. Az eredményességet mutatja az éremtáblázaton elfoglalt harmadik helyezés, a magyar csapatot mindössze az Egyesült Államok és Kína tudta megelőzni.
Magyarország a legtöbb érmet az 1994-es, római világbajnokságon és a 2015-ös, kazáni világbajnokságon szerezte.
Vízilabdában a férfi válogatott háromszor, a női válogatott kétszer nyert világbajnokságot.
Érmek (1973–2019)Szerkesztés
Év | Helyezés az éremtáblázaton |
Arany | Ezüst | Bronz | Összesen |
---|---|---|---|---|---|
2019 | 5. | 5 | 0 | 0 | 5 |
2017 | 9. | 2 | 5 | 2 | 9 |
2015 | 8. | 3 | 3 | 4 | 10 |
2013 | 5. | 4 | 1 | 2 | 7 |
2011 | 14. | 1 | 0 | 4 | 5 |
2009 | 9. | 2 | 1 | 3 | 6 |
2007 | 20. | 0 | 1 | 1 | 2 |
2005 | 8. | 2 | 2 | 1 | 5 |
2003 | 12. | 1 | 4 | 1 | 6 |
2001 | 14. | 1 | 1 | 1 | 3 |
1998 | 10. | 1 | 1 | 2 | 4 |
1994 | 5. | 3 | 3 | 4 | 10 |
1991 | 3. | 5 | 2 | 2 | 9 |
1986 | 5. | 3 | 0 | 0 | 3 |
1982 | 8. | 0 | 2 | 0 | 2 |
1978 | 9. | 0 | 1 | 2 | 3 |
1975 | 3. | 3 | 1 | 0 | 4 |
1973 | 4. | 2 | 1 | 1 | 4 |
Összesen: | 38 | 29 | 30 | 97 |
SportágankéntSzerkesztés
Év | Arany | Ezüst | Bronz | Összesen |
---|---|---|---|---|
Úszás | 33 | 21 | 28 | 82 |
Vízilabda | 5 | 8 | 2 | 15 |
Összesen: | 38 | 29 | 30 | 97 |
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ „Péntektől vizes vb Barcelonában Csongrád megyei sportolókkal”, szegedma.hu, 2013. július 18. (Hozzáférés ideje: 2013. július 21.)