Wikipédia

Úszó-világbajnokság

kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi úszóverseny

Az úszó-világbajnokság a Nemzetközi Úszószövetség szervezésében, minden páratlan évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi úszóverseny.

Úszó-világbajnokság
(FINA World Aquatics Championships)
Adatok
Sportág Úszás
KontinensNemzetközi (FINA)
Időpontkétévente (páratlan években)
Alapítva1973
Első esemény1973, Belgrád,
 SRB
Eddigi események száma20
Utolsó esemény2023, Fukuoka,
 JPN
Honlapfina.org

Az első úszó-vb-t 1973-ban rendezték. A világbajnokság keretein belül nemcsak úszó versenyszámokban avatnak bajnokot, hanem szinkronúszó, műugró, nyílt vízi (hosszútávú) úszás számokban is, és az eseménnyel azonos városban rendezik a vízilabda-világbajnokságot is.

Hivatalos nevén az eseményt "úszó-, hosszútávúszó-, műugró-, szinkronúszó- és vízilabda-világbajnokság"-nak nevezik.[forrás?] Összefoglaló néven „vizes világbajnokság”-nak is szokták nevezni. Az angol elnevezése "FINA World Aquatics Championship".

Következő világbajnokságok helyszínei szerkesztés

Helyszínek szerkesztés

Az első világbajnokságot Belgrádban rendezték. Ezt követően felváltva Dél-Amerikában és Európában 1986-ig. Az 1990-es években Perth rövid időn belül két alkalommal is megrendezhette a világbajnokságot, 1991-ben és 1998-ban. 2001-ben először került sor Ázsiában a vb-re, Japánban Fukuoka adott otthont az eseménynek. Ettől az évtől kezdődően mindig a páratlan esztendőkben rendezik meg az úszó-világbajnokságot. 2005-ben Észak-Amerikában először Montréal rendezhetett vb-t.

Év Város Ország Dátum Nemzetek Sportolók száma Versenyszámok
1973 Belgrád   Jugoszlávia augusztus 31. - szeptember 9. 47 686 37
1975 Cali   Kolumbia július 19-27. 39 682 37
1978 Berlin   NSZK augusztus 20-28. 49 828 37
1982 Guayaquil   Ecuador július 29. - augusztus 8. 52 848 37
1986 Madrid   Spanyolország augusztus 13-23. 34 1119 41
1991 Perth   Ausztrália január 3-13. 60 1142 45
1994 Róma   Olaszország szeptember 1-11. 102 1400 45
1998 Perth   Ausztrália január 8-17. 121 1371 51
2001 Fukuoka   Japán július 16-29. 134 1498 61
2003 Barcelona   Spanyolország július 12-27. 157 2015 62
2005 Montréal   Kanada július 16-31. 144 1784 62
2007 Melbourne   Ausztrália március 18. - április 1. 167 2158 65
2009 Róma   Olaszország július 17. - augusztus 2. 185 2556 65
2011 Sanghaj   Kína július 16-31. 181 2220 66
2013 Barcelona   Spanyolország július 19. - augusztus 4. 181 2293 68
2015 Kazany   Oroszország július 24. - augusztus 9. 190 2651 75
2017 Budapest   Magyarország július 14-30. 181 2000 75
2019 Kvangdzsu   Dél-Korea július 12-28. 193 2623 76
2022 Budapest   Magyarország június 18. - július 3. 186 2034 74
2023 Fukuoka   Japán július 14-30. 195 2392 75
2024 Doha   Katar február 2-18.
2025 Szingapúr   Szingapúr
2027 Budapest   Magyarország

Versenyszámok szerkesztés

Az első világbajnokságon 37 versenyszámban hirdettek győztes. A programban volt 15 férfi és 14 női úszószám, a 3 m-es, és a 10 m-es férfi és női műugrás, a hölgyek részére 3 szinkronúszó szám, illetve a férfi vízilabdatorna. 1986-ig a program nem változott.

1986-ban bővültek a versenyszámok. Úszásban a nőknél bekerült a programba a 4x200 m-es gyorsváltó úszás, valamint a férfiaknál és a nőknél is egyarányt új versenyszámként az 50 m-es gyorsúszás. Ezen a vb-n rendeztek először a nőknek is vízilabdatornát. A következő világbajnokságon, 1991-ben is új versenyeket rendeztek: a műugró számokban a férfi és a női 1 m-es műugrást, illetve a 25 km-es hosszútávúszásban is győztest hirdettek egyaránt a férfiaknál és a nőknél is. 1998-ban a hosszútávúszásban egy rövidebb, 5 km-es távot is felvettek a versenyszámok közé. Ezen a világbajnokság került a programba a látványos szinkronugrás is, a férfiaknál és a nőknél is a 3 m-es és a 10 m-es szinkronugrásban is bajnokot avattak.

2001-ben úszásban a versenyszámok közé került a gyorsúszás mellett a másik három úszásnemben is az 50 m-es táv, illetve a férfiaknál a 800 m-es, a nőknél az 1500 m-es gyorsúszás is. A 2003-as világbajnokságon 62 versenyszám volt, a szinkronúszásban a kombinációs kűr verseny került a programba. 2007-ben a szinkronúszó számokban történtek változások. Az addig egyéni, páros és csapat versenyeket felváltotta mindhárom számban a rövid program, illetve a szabad program. Így szinkronúszásban már 7 versenyszám van. 2013-ban a műugrás programjába került a szupertoronyugrás, a férfiak 27 méterről, a nők 20 méterről ugranak.[1]

Úszás szerkesztés

 Bővebben: Úszás
 Bővebben: Úszóvilágbajnokok listája
Versenyszám Férfiaknak
ebben az évben rendezték először 		Nőknek
ebben az évben rendezték először
50 m-es gyorsúszás 1986
100 m-es gyorsúszás 1973
200 m-es gyorsúszás 1973
400 m-es gyorsúszás 1973
800 m-es gyorsúszás 2001 1973
1500 m-es gyorsúszás 1973 2001
50 m-es hátúszás 2001
100 m-es hátúszás 1973
200 m-es hátúszás 1973
50 m-es mellúszás 2001
100 m-es mellúszás 1973
200 m-es mellúszás 1973
50 m-es pillangóúszás 2001
100 m-es pillangóúszás 1973
200 m-es pillangóúszás 1973
200 m-es vegyesúszás 1973
400 m-es vegyesúszás 1973
4x100 m-es váltó gyorsúszás 1973
4x200 m-es váltó gyorsúszás 1973 1986
4x100 m-es váltó vegyesúszás 1973
Versenyszám Ebben az évben rendezték először
Vegyes 4 × 100 m gyorsváltó 2015
Vegyes 4 × 100 m vegyes váltó 2015

Hosszútávúszás szerkesztés

Versenyszám Férfiaknak és nőknek
ebben az évben rendezték először
5 km-es hosszútávúszás 1998
10 km-es hosszútávúszás 2001
25 km-es hosszútávúszás 1991
Versenyszám Ezekben az években rendezték
5/6 km-es csapat hosszútávúszás 2011 óta
25 km-es csapat hosszútávúszás 1998-ben

Műugrás szerkesztés

 Bővebben: Műugrás és toronyugrás
Versenyszám Férfiaknak és nőknek
ebben az évben rendezték először
1 m-es műugrás 1991
3 m-es műugrás 1973
10 m-es toronyugrás 1973
3 m-es szinkronugrás 1998
10 m-es szinkronugrás 1998
szupertoronyugrás 2013
Versenyszám Ebben az évben rendezték először
Vegyes 3 méteres szinkronugrás 2015
Vegyes 10 m szinkronugrás 2015
Vegyes csapatverseny 2015

Szinkronúszás szerkesztés

Versenyszám Ezekben az években rendezték
Egyéni rövid program 2007 óta
Páros rövid program 2007 óta
Csapat rövid program 2007 óta
Egyéni szabad program 2007 óta
Páros szabad program 2007 óta
Csapat szabad program 2007 óta
Kombinációs kűr 2003 óta
Vegyes rövid program 2015 óta
Vegyes szabad program 2015 óta
Highlight kűr 2019 óta
Egyéni 1973–2005
Páros 1973–2005
Csapat 1973–2005

Vízilabda szerkesztés

 Bővebben: Vízilabda
 Bővebben: Vízilabda-világbajnokság

Férfi vízilabda-világbajnokságot a legtöbb úszószámmal együtt 1973 óta rendeznek. A kezdetek óta 16 csapat vesz részt a tornán, az 1986-os vb-n azonban csak 15 válogatott szerepelt. Női vízilabda-világbajnokságra 1986 óta kerül sor. Az első tornán 9 csapat vett részt, 1994-ben már 12, 2003 óta pedig 16 válogatott küzd a világbajnoki címért.

Éremtáblázat (1973–2023) szerkesztés

Helyezés Nemzet 01  Arany 02  Ezüst 03  Bronz Összesen
1.   Amerikai Egyesült Államok 293 240 182 715
2.   Kína 184 116 94 394
3.   Ausztrália 110 115 85 310
4.   Oroszország 105 73 62 240
5.   NDK 51 44 27 122
6.   Olaszország 48 52 69 169
7.   Magyarország 42 33 31 106
8.   Németország 41 62 70 173
9.   Franciaország 32 33 33 98
10.   Egyesült Királyság 32 32 56 120
11.   Kanada 28 53 65 146
12.   Hollandia 19 38 34 91
13.   Svédország 19 20 17 56
14.   Japán 18 48 77 143
15.   Brazília 17 15 18 50
16.   Szovjetunió 16 28 28 72
17.   Spanyolország 13 37 31 81
18.   Dél-afrikai Köztársaság 13 7 16 36
19.   Ukrajna 12 18 28 58
20.   NSZK 8 7 12 27
21.   Lengyelország 6 11 9 26
22.   Románia 5 2 7 14
23.   Dánia 4 8 8 20
24.   Görögország 4 6 8 18
25.   Zimbabwe 4 5 0 9
26.   Tunézia 4 3 4 11
27.   Litvánia 4 2 3 9
28.   Szerbia 4 2 1 7
29.   Finnország 3 2 2 7
28.   Horvátország 2 3 4 9
31.   Fehéroroszország 2 1 3 6
  Dél-Korea 2 1 3 6
  Jugoszlávia 2 1 3 6
34.   Mexikó 1 13 15 29
35.   Ausztria 1 5 5 11
36.   Svájc 1 5 2 8
37.   Norvégia 1 2 1 4
38.   Malajzia 1 1 6 8
39.   Bulgária 1 1 4 6
40.   Belgium 1 1 2 4
  Costa Rica 1 1 2 4
  Szerbia és Montenegró 1 1 2 4
  Észak-Korea 1 1 2 4
44.   Kolumbia 1 1 0 2
45.   Suriname 1 0 0 1
46.   Új-Zéland 0 5 7 12
47.   Szlovákia 0 3 2 5
48.   Csehország 0 3 0 3
49.   Kuba 0 1 1 2
  Csehszlovákia 0 1 1 2
  Izland 0 1 1 2
  Jamaica 0 1 1 2
53.   Ecuador 0 1 0 1
  Hongkong 0 1 0 1
  Montenegró 0 1 0 1
  Portugália 0 1 0 1
57.   Egyiptom 0 0 3 3
58.   Argentína 0 0 2 2
  Szingapúr 0 0 2 2
60.   Kazahsztán 0 0 1 1
  Puerto Rico 0 0 1 1
  Trinidad és Tobago 0 0 1 1
  Venezuela 0 0 1 1
Összesen 1159 1169 1155 3483

Magyar szereplés a világbajnokságokon szerkesztés

Magyarország az eddigi világbajnokságokat tekintve az 1991-es világbajnokságon volt a legeredményesebb. Darnyi Tamás 2 aranyat és 1 bronzérmet, Egerszegi Krisztina 2 aranyat, Rózsa Norbert 1 arany és 1 ezüstérmet, Szabó Tünde 1 ezüstérmet, és a férfi vízilabda-válogatott bronzérmet nyert. Az eredményességet mutatja az éremtáblázaton elfoglalt harmadik helyezés, a magyar csapatot mindössze az Egyesült Államok és Kína tudta megelőzni.

Magyarország a legtöbb érmet az 1994-es, római világbajnokságon és a 2015-ös, kazáni világbajnokságon szerezte.

Vízilabdában a férfi válogatott háromszor, a női válogatott kétszer nyert világbajnokságot.

Érmek (1973–2022) szerkesztés

Év Helyezés
az éremtáblázaton 		01  Arany 02  Ezüst 03  Bronz Összesen
2027
2025
2024
2023 11. 2 2 0 4
2022 10. 2 2 1 5
2019 5. 5 0 0 5
2017 9. 2 5 2 9
2015 8. 3 3 4 10
2013 5. 4 1 2 7
2011 14. 1 0 4 5
2009 9. 2 1 3 6
2007 20. 0 1 1 2
2005 8. 2 2 1 5
2003 12. 1 4 1 6
2001 14. 1 1 1 3
1998 10. 1 1 2 4
1994 5. 3 3 4 10
1991 3. 5 2 2 9
1986 5. 3 0 0 3
1982 8. 0 2 0 2
1978 9. 0 1 2 3
1975 3. 3 1 0 4
1973 4. 2 1 1 4
Összesen: 40 31 31 102

Sportáganként szerkesztés

Év 01  Arany 02  Ezüst 03  Bronz Összesen
Úszás 36 24 29 89
Vízilabda 6 9 2 17
Összesen: 42 33 31 106

Világbajnoki csúcsok szerkesztés

Az Világbajnokságokon elért legjobb időket külön is jegyzik. Jelenleg 3 versenyszámban tartja a legjobb időt magyar versenyző:

Év Versenyszám Sportoló Idő Dátum
2022 200 m férfi pillangó Milák Kristóf 1:50,34 2022. június 21.
2017 200 m női vegyes Hosszú Katinka 2:06,12 2017. július 30.
2015 400 m női vegyes Hosszú Katinka 4:29,33 2015. augusztus 3.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ „Péntektől vizes vb Barcelonában Csongrád megyei sportolókkal”, szegedma.hu, 2013. július 18.. [2013. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2013. július 21.) 

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Úszó-világbajnokság&oldid=26386212”