Úszó-világbajnokság

kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi úszóverseny

Az úszó-világbajnokság a Nemzetközi Úszószövetség szervezésében, minden páratlan évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi úszóverseny.

Úszó-világbajnokság
(FINA World Aquatics Championships)
Adatok
Sportág Úszás
KontinensNemzetközi (FINA)
Időpontkétévente (páratlan években)
Alapítva1973

Honlapfina.org

Az első úszó-vb-t 1973-ban rendezték. A világbajnokság keretein belül nemcsak úszó versenyszámokban avatnak bajnokot, hanem szinkronúszó, műugró, nyílt vízi (hosszútávú) úszás számokban is, és az eseménnyel azonos városban rendezik a vízilabda-világbajnokságot is.

Hivatalos nevén az eseményt "úszó-, hosszútávúszó-, műugró-, szinkronúszó- és vízilabda-világbajnokság"-nak nevezik.[forrás?] Összefoglaló néven „vizes világbajnokság”-nak is szokták nevezni. Az angol elnevezése "FINA World Aquatics Championship".

Következő világbajnokságok helyszíneiSzerkesztés

2022-ben a házigazda Budapest lesz.

2023-ban a házigazda Katar fővárosa Doha.

HelyszínekSzerkesztés

Az első világbajnokságot Belgrádban rendezték. Ezt követően felváltva Dél-Amerikában és Európában 1986-ig. Az 1990-es években Perth rövid időn belül két alkalommal is megrendezhette a világbajnokságot, 1991-ben és 1998-ban. 2001-ben először került sor Ázsiában a vb-re, Japánban Fukuoka adott otthont az eseménynek. Ettől az évtől kezdődően mindig a páratlan esztendőkben rendezik meg az úszó-világbajnokságot. 2005-ben Észak-Amerikában először Montréal rendezhetett vb-t.

Év Város Ország Nemzetek Sportolók száma Versenyszámok
1973 Belgrád   Jugoszlávia 47 686 37
1975 Cali   Kolumbia 39 682 37
1978 Berlin   NSZK 49 828 37
1982 Guayaquil   Ecuador 52 848 37
1986 Madrid   Spanyolország 34 1119 41
1991 Perth   Ausztrália 60 1142 45
1994 Róma   Olaszország 102 1400 45
1998 Perth   Ausztrália 121 1371 51
2001 Fukuoka   Japán 134 1498 61
2003 Barcelona   Spanyolország 157 2015 62
2005 Montréal   Kanada 144 1784 62
2007 Melbourne   Ausztrália 167 2158 65
2009 Róma   Olaszország 185 2556 65
2011 Sanghaj   Kína 181 2220 66
2013 Barcelona   Spanyolország 181 2293 68
2015 Kazany   Oroszország 190 2651 75
2017 Budapest   Magyarország 181 2000 75
2019 Kvangdzsu   Dél-Korea 193 2623 76
2022 Budapest   Magyarország 186 2143
2023 Fukuoka   Japán
2024 Doha   Katar
2025 Kazany   Oroszország
2027 Budapest   Magyarország

VersenyszámokSzerkesztés

Az első világbajnokságon 37 versenyszámban hirdettek győztes. A programban volt 15 férfi és 14 női úszószám, a 3 m-es, és a 10 m-es férfi és női műugrás, a hölgyek részére 3 szinkronúszó szám, illetve a férfi vízilabdatorna. 1986-ig a program nem változott.

1986-ban bővültek a versenyszámok. Úszásban a nőknél bekerült a programba a 4x200 m-es gyorsváltó úszás, valamint a férfiaknál és a nőknél is egyarányt új versenyszámként az 50 m-es gyorsúszás. Ezen a vb-n rendeztek először a nőknek is vízilabdatornát. A következő világbajnokságon, 1991-ben is új versenyeket rendeztek: a műugró számokban a férfi és a női 1 m-es műugrást, illetve a 25 km-es hosszútávúszásban is győztest hirdettek egyaránt a férfiaknál és a nőknél is. 1998-ban a hosszútávúszásban egy rövidebb, 5 km-es távot is felvettek a versenyszámok közé. Ezen a világbajnokság került a programba a látványos szinkronugrás is, a férfiaknál és a nőknél is a 3 m-es és a 10 m-es szinkronugrásban is bajnokot avattak.

2001-ben úszásban a versenyszámok közé került a gyorsúszás mellett a másik három úszásnemben is az 50 m-es táv, illetve a férfiaknál a 800 m-es, a nőknél az 1500 m-es gyorsúszás is. A 2003-as világbajnokságon 62 versenyszám volt, a szinkronúszásban a kombinációs kűr verseny került a programba. 2007-ben a szinkronúszó számokban történtek változások. Az addig egyéni, páros és csapat versenyeket felváltotta mindhárom számban a rövid program, illetve a szabad program. Így szinkronúszásban már 7 versenyszám van. 2013-ban a műugrás programjába került a szupertoronyugrás, a férfiak 27 méterről, a nők 20 méterről ugranak.[1]

ÚszásSzerkesztés

Versenyszám Férfiaknak
ebben az évben rendezték először
Nőknek
ebben az évben rendezték először
50 m-es gyorsúszás 1986 1986
100 m-es gyorsúszás 1973 1973
200 m-es gyorsúszás 1973 1973
400 m-es gyorsúszás 1973 1973
800 m-es gyorsúszás 2001 1973
1500 m-es gyorsúszás 1973 2001
50 m-es hátúszás 2001 2001
100 m-es hátúszás 1973 1973
200 m-es hátúszás 1973 1973
50 m-es mellúszás 2001 2001
100 m-es mellúszás 1973 1973
200 m-es mellúszás 1973 1973
50 m-es pillangóúszás 2001 2001
100 m-es pillangóúszás 1973 1973
200 m-es pillangóúszás 1973 1973
200 m-es vegyesúszás 1973 1973
400 m-es vegyesúszás 1973 1973
4x100 m-es váltó gyorsúszás 1973 1973
4x200 m-es váltó gyorsúszás 1973 1986
4x100 m-es váltó vegyesúszás 1973 1973
Versenyszám Ezekben az években rendezték
Vegyes 4 × 100 m gyorsváltó 2015 óta
Vegyes 4 × 100 m vegyes váltó 2015 óta

HosszútávúszásSzerkesztés

Versenyszám Férfiaknak
ebben az évben rendezték először
Nőknek
ebben az évben rendezték először
5 km-es hosszútávúszás 1998 1998
10 km-es hosszútávúszás 2001 2001
25 km-es hosszútávúszás 1991 1991
Versenyszám Ezekben az években rendezték
5 km-es csapat hosszútávúszás 2011 óta

MűugrásSzerkesztés

Versenyszám Férfiaknak
ebben az évben rendezték először
Nőknek
ebben az évben rendezték először
1 m-es műugrás 1991 1991
3 m-es műugrás 1973 1973
10 m-es toronyugrás 1973 1973
3 m-es szinkronugrás 1998 1998
10 m-es szinkronugrás 1998 1998
szupertoronyugrás 2013 2013
Versenyszám Ezekben az években rendezték
Vegyes 3 méteres szinkronugrás 2015 óta
Vegyes 10 m szinkronugrás 2015 óta
Vegyes csapatverseny 2015 óta

SzinkronúszásSzerkesztés

Versenyszám Ezekben az években rendezték
egyéni rövid program 2007 óta
páros rövid program 2007 óta
csapat rövid program 2007 óta
egyéni szabad program 2007 óta
páros szabad program 2007 óta
csapat szabad program 2007 óta
kombinációs kűr 2003 óta
vegyes rövid program 2015 óta
vegyes szabad program 2015 óta
Highlight kűr 2019 óta
egyéni 1973–2005
páros 1973–2005
csapat 1973–2005

VízilabdaSzerkesztés

Férfi vízilabda-világbajnokságot a legtöbb úszószámmal együtt 1973 óta rendeznek. A kezdetek óta 16 csapat vesz részt a tornán, az 1986-os vb-n azonban csak 15 válogatott szerepelt. Női vízilabda-világbajnokságra 1986 óta kerül sor. Az első tornán 9 csapat vett részt, 1994-ben már 12, 2003 óta pedig 16 válogatott küzd a világbajnoki címért.

Éremtáblázat (1973–2019)Szerkesztés

Helyezés Nemzet 01  Arany 02  Ezüst 03  Bronz Összesen
1   Amerikai Egyesült Államok 263 203 148 614
2   Kína 146 108 72 326
3   Oroszország
  Szovjetunió
118 100 89 307
4   Ausztrália 90 97 75 262
5   NDK 51 44 27 122
6   Németország
  NSZK
43 64 76 183
7   Magyarország 38 29 30 97
8   Olaszország 37 38 58 133
9   Franciaország 26 26 27 79
10   Egyesült Királyság 29 24 45 98
11   Kanada 23 45 54 122
12   Hollandia 17 35 29 81
13   Svédország 15 19 16 50
14   Brazília 15 14 15 44
15   Dél-afrikai Köztársaság 13 6 15 34
16   Japán 12 38 70 120
17   Ukrajna 10 11 25 46
18   Spanyolország 9 35 26 70
19   Lengyelország 6 9 8 23
20   Szerbia 5 3 3 11
21   Dánia 4 8 8 20
22   Görögország 4 5 5 14
23   Zimbabwe 4 5 0 9
24   Finnország 3 2 2 7
25   Horvátország 2 3 4 9
26   Tunézia 2 2 4 8
27   Románia 2 1 7 10
28   Fehéroroszország 2 1 3 6
  Jugoszlávia 2 1 3 6
30   Dél-Korea 2 0 2 4
31   Mexikó 1 8 13 22
32   Svájc 1 5 1 7
33   Litvánia 1 2 2 5
34   Norvégia 1 2 1 4
35   Bulgária 1 1 4 6
  Malajzia 1 1 4 6
37   Belgium 1 1 2 4
  Costa Rica 1 1 2 4
  Észak-Korea 1 1 2 4
40   Kolumbia 1 0 0 1
  Suriname 1 0 0 1
42   Új-Zéland 0 5 6 11
43   Csehország
  Csehszlovákia
0 4 1 5
44   Ausztria 0 3 3 6
45   Szlovákia 0 3 2 5
46   Izland 0 1 1 2
  Jamaica 0 1 1 2
  Kuba 0 1 1 2
49   Ecuador 0 1 0 1
  Montenegró 0 1 0 1
51   Egyiptom 0 0 3 3
52   Argentína 0 0 2 2
  Szingapúr 0 0 2 2
54   Puerto Rico 0 0 1 1
  Trinidad és Tobago 0 0 1 1
  Venezuela 0 0 1 1
Összes 1010 1017 1007 3034

Magyar szereplés a világbajnokságokonSzerkesztés

Magyarország az eddigi világbajnokságokat tekintve az 1991-es világbajnokságon volt a legeredményesebb. Darnyi Tamás 2 aranyat és 1 bronzérmet, Egerszegi Krisztina 2 aranyat, Rózsa Norbert 1 arany és 1 ezüstérmet, Szabó Tünde 1 ezüstérmet, és a férfi vízilabda-válogatott bronzérmet nyert. Az eredményességet mutatja az éremtáblázaton elfoglalt harmadik helyezés, a magyar csapatot mindössze az Egyesült Államok és Kína tudta megelőzni.

Magyarország a legtöbb érmet az 1994-es, római világbajnokságon és a 2015-ös, kazáni világbajnokságon szerezte.

Vízilabdában a férfi válogatott háromszor, a női válogatott kétszer nyert világbajnokságot.

Érmek (1973–2019)Szerkesztés

Év Helyezés
az éremtáblázaton
01  Arany 02  Ezüst 03  Bronz Összesen
2019 5. 5 0 0 5
2017 9. 2 5 2 9
2015 8. 3 3 4 10
2013 5. 4 1 2 7
2011 14. 1 0 4 5
2009 9. 2 1 3 6
2007 20. 0 1 1 2
2005 8. 2 2 1 5
2003 12. 1 4 1 6
2001 14. 1 1 1 3
1998 10. 1 1 2 4
1994 5. 3 3 4 10
1991 3. 5 2 2 9
1986 5. 3 0 0 3
1982 8. 0 2 0 2
1978 9. 0 1 2 3
1975 3. 3 1 0 4
1973 4. 2 1 1 4
Összesen: 38 29 30 97

SportágankéntSzerkesztés

Év 01  Arany 02  Ezüst 03  Bronz Összesen
Úszás 33 21 28 82
Vízilabda 5 8 2 15
Összesen: 38 29 30 97

JegyzetekSzerkesztés

  1. Péntektől vizes vb Barcelonában Csongrád megyei sportolókkal”, szegedma.hu, 2013. július 18. (Hozzáférés ideje: 2013. július 21.) 

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés