Úszó-világbajnokság
Az úszó-világbajnokság a Nemzetközi Úszószövetség szervezésében, minden páratlan évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi „vizes világbajnokság”.
Úszó-világbajnokság (FINA World Aquatics Championships) | |
Adatok | |
Sportág | Úszás |
Kontinens | Nemzetközi (FINA) |
Időpont | kétévente (páratlan években) |
Alapítva | 1973 |
Első esemény | 1973, Belgrád, Szerbia |
Eddigi események száma | 21 |
Utolsó esemény | 2024, Doha, Katar |
Honlap | fina.org |
Az első világbajnokságot 1973-ban rendezték. A világbajnokság keretein belül nemcsak medencés úszó versenyszámokban avatnak bajnokot, hanem szinkronúszó, műugró, nyílt vízi (hosszútávú) úszás számokban is, és az eseménnyel azonos városban rendezik a vízilabda-világbajnokságot is.
Hivatalos az eseményt "úszó-, hosszútávúszó-, műugró-, szinkronúszó- és vízilabda-világbajnokság"-nak, összefoglaló néven vizes világbajnokságnak is nevezik. Az angol elnevezése "FINA World Aquatics Championship".
Helyszínek
szerkesztésAz első világbajnokságot Belgrádban rendezték. Ezt követően felváltva Dél-Amerikában és Európában 1986-ig. Az 1990-es években Perth rövid időn belül két alkalommal is megrendezhette a világbajnokságot, 1991-ben és 1998-ban. 2001-ben először került sor Ázsiában a vb-re, Japánban Fukuoka adott otthont az eseménynek. Ettől az évtől kezdődően mindig a páratlan esztendőkben rendezik meg az úszó-világbajnokságot. 2005-ben Észak-Amerikában először Montréal rendezhetett vb-t.
Év | Város | Ország | Dátum | Nemzetek | Sportolók száma | Versenyszámok |
---|---|---|---|---|---|---|
1973 | Belgrád | Jugoszlávia | augusztus 31. - szeptember 9. | 47 | 686 | 37 |
1975 | Cali | Kolumbia | július 19-27. | 39 | 682 | 37 |
1978 | Berlin | NSZK | augusztus 20-28. | 49 | 828 | 37 |
1982 | Guayaquil | Ecuador | július 29. - augusztus 8. | 52 | 848 | 37 |
1986 | Madrid | Spanyolország | augusztus 13-23. | 34 | 1119 | 41 |
1991 | Perth | Ausztrália | január 3-13. | 60 | 1142 | 45 |
1994 | Róma | Olaszország | szeptember 1-11. | 102 | 1400 | 45 |
1998 | Perth | Ausztrália | január 8-17. | 121 | 1371 | 51 |
2001 | Fukuoka | Japán | július 16-29. | 134 | 1498 | 61 |
2003 | Barcelona | Spanyolország | július 12-27. | 157 | 2015 | 62 |
2005 | Montréal | Kanada | július 16-31. | 144 | 1784 | 62 |
2007 | Melbourne | Ausztrália | március 18. - április 1. | 167 | 2158 | 65 |
2009 | Róma | Olaszország | július 17. - augusztus 2. | 185 | 2556 | 65 |
2011 | Sanghaj | Kína | július 16-31. | 181 | 2220 | 66 |
2013 | Barcelona | Spanyolország | július 19. - augusztus 4. | 181 | 2293 | 68 |
2015 | Kazany | Oroszország | július 24. - augusztus 9. | 190 | 2651 | 75 |
2017 | Budapest | Magyarország | július 14-30. | 181 | 2000 | 75 |
2019 | Kvangdzsu | Dél-Korea | július 12-28. | 193 | 2623 | 76 |
2022 | Budapest | Magyarország | június 18. - július 3. | 186 | 2034 | 74 |
2023 | Fukuoka | Japán | július 14-30. | 195 | 2392 | 75 |
2024 | Doha | Katar | február 2-18. | 2246 | 75 | |
2025 | Szingapúr | Szingapúr | ||||
2027 | Budapest | Magyarország | ||||
2029 | Peking | Kína |
Versenyszámok
szerkesztésAz első világbajnokságon 37 versenyszámban hirdettek győztes. A programban volt 15 férfi és 14 női úszószám, a 3 m-es, és a 10 m-es férfi és női műugrás, a hölgyek részére 3 szinkronúszó szám, illetve a férfi vízilabdatorna. 1986-ig a program nem változott.
1986-ban bővültek a versenyszámok. Úszásban a nőknél bekerült a programba a 4x200 m-es gyorsváltó úszás, valamint a férfiaknál és a nőknél is egyarányt új versenyszámként az 50 m-es gyorsúszás. Ezen a vb-n rendeztek először a nőknek is vízilabdatornát. A következő világbajnokságon, 1991-ben is új versenyeket rendeztek: a műugró számokban a férfi és a női 1 m-es műugrást, illetve a 25 km-es hosszútávúszásban is győztest hirdettek egyaránt a férfiaknál és a nőknél is. 1998-ban a hosszútávúszásban egy rövidebb, 5 km-es távot is felvettek a versenyszámok közé. Ezen a világbajnokság került a programba a látványos szinkronugrás is, a férfiaknál és a nőknél is a 3 m-es és a 10 m-es szinkronugrásban is bajnokot avattak.
2001-ben úszásban a versenyszámok közé került a gyorsúszás mellett a másik három úszásnemben is az 50 m-es táv, illetve a férfiaknál a 800 m-es, a nőknél az 1500 m-es gyorsúszás is. A 2003-as világbajnokságon 62 versenyszám volt, a szinkronúszásban a kombinációs kűr verseny került a programba. 2007-ben a szinkronúszó számokban történtek változások. Az addig egyéni, páros és csapat versenyeket felváltotta mindhárom számban a rövid program, illetve a szabad program. Így szinkronúszásban már 7 versenyszám van. 2013-ban a műugrás programjába került a szupertoronyugrás, a férfiak 27 méterről, a nők 20 méterről ugranak.[1]
Úszás
szerkesztésVersenyszám | Férfiaknak ebben az évben rendezték először |
Nőknek ebben az évben rendezték először |
---|---|---|
50 m-es gyorsúszás | 1986 | |
100 m-es gyorsúszás | 1973 | |
200 m-es gyorsúszás | 1973 | |
400 m-es gyorsúszás | 1973 | |
800 m-es gyorsúszás | 2001 | 1973 |
1500 m-es gyorsúszás | 1973 | 2001 |
50 m-es hátúszás | 2001 | |
100 m-es hátúszás | 1973 | |
200 m-es hátúszás | 1973 | |
50 m-es mellúszás | 2001 | |
100 m-es mellúszás | 1973 | |
200 m-es mellúszás | 1973 | |
50 m-es pillangóúszás | 2001 | |
100 m-es pillangóúszás | 1973 | |
200 m-es pillangóúszás | 1973 | |
200 m-es vegyesúszás | 1973 | |
400 m-es vegyesúszás | 1973 | |
4 × 100 m-es gyorsváltó | 1973 | |
4 × 200 m-es gyorsváltó | 1973 | 1986 |
4 × 100 m-es vegyes váltó | 1973 |
Versenyszám | Ebben az évben rendezték először |
---|---|
Vegyes 4 × 100 m gyorsváltó | 2015 |
Vegyes 4 × 100 m vegyes váltó | 2015 |
Hosszútávúszás
szerkesztésVersenyszám | Férfiaknak és nőknek ebben az évben rendezték először |
---|---|
5 km-es hosszútávúszás | 1998 |
10 km-es hosszútávúszás | 2001 |
25 km-es hosszútávúszás | 1991 |
Versenyszám | Ezekben az években rendezték |
---|---|
5/6 km-es csapat hosszútávúszás | 2011 óta |
25 km-es csapat hosszútávúszás | 1998-ben |
Műugrás
szerkesztésVersenyszám | Férfiaknak és nőknek ebben az évben rendezték először |
---|---|
1 m-es műugrás | 1991 |
3 m-es műugrás | 1973 |
10 m-es toronyugrás | 1973 |
3 m-es szinkronugrás | 1998 |
10 m-es szinkronugrás | 1998 |
szupertoronyugrás | 2013 |
Versenyszám | Ebben az évben rendezték először |
---|---|
Vegyes 3 méteres szinkronugrás | 2015 |
Vegyes 10 m szinkronugrás | 2015 |
Vegyes csapatverseny | 2015 |
Szinkronúszás
szerkesztésVersenyszám | Ezekben az években rendezték |
---|---|
Egyéni rövid program | 2007 óta |
Páros rövid program | 2007 óta |
Csapat rövid program | 2007 óta |
Egyéni szabad program | 2007 óta |
Páros szabad program | 2007 óta |
Csapat szabad program | 2007 óta |
Kombinációs kűr | 2003 óta |
Vegyes rövid program | 2015 óta |
Vegyes szabad program | 2015 óta |
Highlight kűr | 2019 óta |
Egyéni | 1973–2005 |
Páros | 1973–2005 |
Csapat | 1973–2005 |
Vízilabda
szerkesztésFérfi vízilabda-világbajnokságot a legtöbb úszószámmal együtt 1973 óta rendeznek. A kezdetek óta 16 csapat vesz részt a tornán, az 1986-os vb-n azonban csak 15 válogatott szerepelt. Női vízilabda-világbajnokságra 1986 óta kerül sor. Az első tornán 9 csapat vett részt, 1994-ben már 12, 2003 óta pedig 16 válogatott küzd a világbajnoki címért.
Éremtáblázat (1973–2023)
szerkesztésHelyezés | Nemzet | Arany | Ezüst | Bronz | Összesen |
---|---|---|---|---|---|
1. | Amerikai Egyesült Államok | 293 | 240 | 182 | 715 |
2. | Kína | 184 | 116 | 94 | 394 |
3. | Ausztrália | 110 | 115 | 85 | 310 |
4. | Oroszország | 105 | 73 | 62 | 240 |
5. | NDK | 51 | 44 | 27 | 122 |
6. | Olaszország | 48 | 52 | 69 | 169 |
7. | Magyarország | 42 | 33 | 31 | 106 |
8. | Németország | 41 | 62 | 70 | 173 |
9. | Franciaország | 32 | 33 | 33 | 98 |
10. | Egyesült Királyság | 32 | 32 | 56 | 120 |
11. | Kanada | 28 | 53 | 65 | 146 |
12. | Hollandia | 19 | 38 | 34 | 91 |
13. | Svédország | 19 | 20 | 17 | 56 |
14. | Japán | 18 | 48 | 77 | 143 |
15. | Brazília | 17 | 15 | 18 | 50 |
16. | Szovjetunió | 16 | 28 | 28 | 72 |
17. | Spanyolország | 13 | 37 | 31 | 81 |
18. | Dél-afrikai Köztársaság | 13 | 7 | 16 | 36 |
19. | Ukrajna | 12 | 18 | 28 | 58 |
20. | NSZK | 8 | 7 | 12 | 27 |
21. | Lengyelország | 6 | 11 | 9 | 26 |
22. | Románia | 5 | 2 | 7 | 14 |
23. | Dánia | 4 | 8 | 8 | 20 |
24. | Görögország | 4 | 6 | 8 | 18 |
25. | Zimbabwe | 4 | 5 | 0 | 9 |
26. | Tunézia | 4 | 3 | 4 | 11 |
27. | Litvánia | 4 | 2 | 3 | 9 |
28. | Szerbia | 4 | 2 | 1 | 7 |
29. | Finnország | 3 | 2 | 2 | 7 |
28. | Horvátország | 2 | 3 | 4 | 9 |
31. | Fehéroroszország | 2 | 1 | 3 | 6 |
Dél-Korea | 2 | 1 | 3 | 6 | |
Jugoszlávia | 2 | 1 | 3 | 6 | |
34. | Mexikó | 1 | 13 | 15 | 29 |
35. | Ausztria | 1 | 5 | 5 | 11 |
36. | Svájc | 1 | 5 | 2 | 8 |
37. | Norvégia | 1 | 2 | 1 | 4 |
38. | Malajzia | 1 | 1 | 6 | 8 |
39. | Bulgária | 1 | 1 | 4 | 6 |
40. | Belgium | 1 | 1 | 2 | 4 |
Costa Rica | 1 | 1 | 2 | 4 | |
Szerbia és Montenegró | 1 | 1 | 2 | 4 | |
Észak-Korea | 1 | 1 | 2 | 4 | |
44. | Kolumbia | 1 | 1 | 0 | 2 |
45. | Suriname | 1 | 0 | 0 | 1 |
46. | Új-Zéland | 0 | 5 | 7 | 12 |
47. | Szlovákia | 0 | 3 | 2 | 5 |
48. | Csehország | 0 | 3 | 0 | 3 |
49. | Kuba | 0 | 1 | 1 | 2 |
Csehszlovákia | 0 | 1 | 1 | 2 | |
Izland | 0 | 1 | 1 | 2 | |
Jamaica | 0 | 1 | 1 | 2 | |
53. | Ecuador | 0 | 1 | 0 | 1 |
Hongkong | 0 | 1 | 0 | 1 | |
Montenegró | 0 | 1 | 0 | 1 | |
Portugália | 0 | 1 | 0 | 1 | |
57. | Egyiptom | 0 | 0 | 3 | 3 |
58. | Argentína | 0 | 0 | 2 | 2 |
Szingapúr | 0 | 0 | 2 | 2 | |
60. | Kazahsztán | 0 | 0 | 1 | 1 |
Puerto Rico | 0 | 0 | 1 | 1 | |
Trinidad és Tobago | 0 | 0 | 1 | 1 | |
Venezuela | 0 | 0 | 1 | 1 | |
Összesen | 1159 | 1169 | 1155 | 3483 |
Magyar szereplés a világbajnokságokon
szerkesztésMagyarország az eddigi világbajnokságokat tekintve az 1991-es világbajnokságon volt a legeredményesebb. Darnyi Tamás 2 aranyat és 1 bronzérmet, Egerszegi Krisztina 2 aranyat, Rózsa Norbert 1 arany és 1 ezüstérmet, Szabó Tünde 1 ezüstérmet, és a férfi vízilabda-válogatott bronzérmet nyert. Az eredményességet mutatja az éremtáblázaton elfoglalt harmadik helyezés, a magyar csapatot mindössze az Egyesült Államok és Kína tudta megelőzni.
Magyarország a legtöbb érmet az 1994-es, római világbajnokságon és a 2015-ös, kazanyi világbajnokságon szerezte.
Vízilabdában a férfi válogatott háromszor, a női válogatott kétszer nyert világbajnokságot.
Érmek (1973–2024)
szerkesztésÉv | Helyezés az éremtáblázaton |
Arany | Ezüst | Bronz | Összesen |
---|---|---|---|---|---|
2027 | |||||
2025 | |||||
2024 | 17. | 1 | 1 | 2 | 4 |
2023 | 11. | 2 | 2 | 0 | 4 |
2022 | 10. | 2 | 2 | 1 | 5 |
2019 | 5. | 5 | 0 | 0 | 5 |
2017 | 9. | 2 | 5 | 2 | 9 |
2015 | 8. | 3 | 3 | 4 | 10 |
2013 | 5. | 4 | 1 | 2 | 7 |
2011 | 14. | 1 | 0 | 4 | 5 |
2009 | 9. | 2 | 1 | 3 | 6 |
2007 | 20. | 0 | 1 | 1 | 2 |
2005 | 8. | 2 | 2 | 1 | 5 |
2003 | 12. | 1 | 4 | 1 | 6 |
2001 | 14. | 1 | 1 | 1 | 3 |
1998 | 10. | 1 | 1 | 2 | 4 |
1994 | 5. | 3 | 3 | 4 | 10 |
1991 | 3. | 5 | 2 | 2 | 9 |
1986 | 5. | 3 | 0 | 0 | 3 |
1982 | 8. | 0 | 2 | 0 | 2 |
1978 | 9. | 0 | 1 | 2 | 3 |
1975 | 3. | 3 | 1 | 0 | 4 |
1973 | 4. | 2 | 1 | 1 | 4 |
Összesen: | 43 | 34 | 33 | 110 |
Sportáganként
szerkesztésÉv | Arany | Ezüst | Bronz | Összesen |
---|---|---|---|---|
Úszás | 37 | 24 | 31 | 92 |
Vízilabda | 6 | 10 | 2 | 18 |
Összesen: | 43 | 34 | 33 | 110 |
Világbajnoki csúcsok
szerkesztésAz Világbajnokságokon elért legjobb időket külön is jegyzik. Jelenleg 3 versenyszámban tartja a legjobb időt magyar versenyző:
Év | Versenyszám | Sportoló | Idő | Dátum |
---|---|---|---|---|
2022 | 200 m férfi pillangó | Milák Kristóf | 1:50,34 | 2022. június 21. |
2017 | 200 m női vegyes | Hosszú Katinka | 2:06,12 | 2017. július 30. |
2015 | 400 m női vegyes | Hosszú Katinka | 4:29,33 | 2015. augusztus 3. |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ „Péntektől vizes vb Barcelonában Csongrád megyei sportolókkal”, szegedma.hu, 2013. július 18.. [2013. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. július 21.)