Alija Nurmuhambetovna Moldagulova
Alija Nurmuhambetovna Moldagulova (oroszul: Алия́ Нурмухамбе́товна Молдагу́лова, kazakul: Әлия Нұрмұхамедқызы Молдағұлова; 1925. október 25. – 1944. január 14.) kazak nemzetiségű szovjet mesterlövész, posztumusz Szovjetunió Hőse kitüntetést kapott a második világháborúban tett szolgálatáért.
| Alija Nurmuhambetovna Moldagulova | |
 | |
| Született | 1925. október 25. Bulak |
| Meghalt | 1944. január 14. (18 évesen) Nasva |
| Állampolgársága | szovjet |
| Nemzetisége | kazak |
| Fegyvernem | mesterlövész |
| Rendfokozata | őrvezető |
| Egysége | 54. lövészalakulat |
| Csatái | német–szovjet háború |
| Kitüntetései | |
| Iskolái | Központi Női Mesterlövész-képző Iskola |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alija Nurmuhambetovna Moldagulova témájú médiaállományokat. | |
Élete és katonai pályafutása
szerkesztésBulak aulban született, Kazahsztánban. Szüleit korán elvesztette, édesanyját megölték az éhínség idején, apja külön élt tőlük, üldözték a származása miatt.[1] Moldagulova a nagybátyjával Almatiban élt. 1935-ben Moszkvába, majd Leningrádba költözött, ahol a nagybátyja katonai logisztikai akadémiára járt. 1939 őszén, 14 évesen egy leningrádi gyermekotthonba küldték,[2] ahonnan 1942-ben, a blokád alatt evakuálták. A középiskola elvégzése után ösztöndíjat kapott a Ribinszki Repüléstechnológiai Iskolába.[3][2][4]
1942 szeptemberében jelentkezett a Vörös Hadseregbe, majd 1943-ban elvégezte a mesterlövésznők kiképzésére létrehozott iskolát.[3] Visszaemlékezések szerint nagyon komolyan vette a kiképzést, mindenáron a fronton akart harcolni. 1943 júliusában az 54. lövészalakulathoz került, októberre már 32 német katonát lőtt le.[4]
1944 januárjában, a leningrád–novgorodi offenzíva idején az 54. lövészalakulatot Novoszokolnyikihez (Pszkovi terület) vezényelték, ahol a Novoszokolnyiki–Dno-vasútvonalnál a szovjetek rátörtek a németekre, megpróbálva bevenni a közeli falut. Alija csapata háromszor verte vissza a német támadást.[5] A január 14-i összecsapásban halálos sebet kapott, halála előtt még sikerült búcsúlevelet írnia testvérének.[2] Bajtársaival együtt tömegsírban temették el Monakovo falu közelében.[6]
Moldagulova 91 sikeres találatot vitt be mesterlövészként rövid katonai pályafutása alatt.[7]
Emlékezete
szerkesztés1995. május 9-én, a második világháború végének 50. évfordulójára Kazahsztán emlékbélyeget adott ki Alija Moldagulova arcképével.[8] 1997-ben Almatiban az Asztana téren szobrot emeltek az ő és Mansuk Mametova tiszteletére.[9] Nevét több településen is utca viseli, többek között Moszkvában, ahol szobra is áll, illetve Szentpétervárott, ahol 2019-ben állítottak neki szobrot.[10] Ugyancsak szobra áll Novoszokolnyikiben, Almatiban, Nur-Szultanban, Aktöbében, Simkentben és Moldagulova szülőföldjén is.[4] Aktöbében múzeumot is létesítettek.[4] Életéről dokumentumfilmet és 1985-ben játékfilmet is forgattak.[11]
-
Moldagulova szobra Moszkvában, a róla elnevezett utcában -
1975-ös szovjet boríték Moldagulova arcképével -
1995-ös kazahsztáni bélyeg -
Moldagulováról elnevezett utca Szentpétervárott
_(cropped).jpg)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Кундыз Касенова: По другим данным мать Алии Молдагуловой была убита, место захоронения неизвестно (orosz nyelven) (html). Радио Азаттык. [2012. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 4.)
- ↑ a b c Алия Молдагулова (orosz nyelven). kazakhi.info. [2012. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 20.)
- ↑ a b Молдагулова Алия Нурмухамбетовна (orosz nyelven). www.warheroes.ru . (Hozzáférés: 2018. január 26.)
- ↑ a b c d Галя Галкина: Дочь Ленинграда (orosz nyelven). Новое поколение, 2010. április 16. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 4.)
- ↑ Евстигнеев Г. . Гнев ваш громом прогремит, Снайперы (orosz nyelven). Молодая гвардия, 158. o. (1976)
- ↑ Информация из списков захоронения (orosz nyelven). Министерство обороны Российской Федерации. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
- ↑ Sakaida, Henry. Heroines of the Soviet Union 1941–45 (angol nyelven). Bloomsbury Publishing (2012. április 20.). ISBN 9781780966922
- ↑ Aliya Moldagulova stamp. (Hozzáférés: 2013. július 27.)[halott link]
- ↑ Attractions of Almaty. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 27.)
- ↑ Памятник Алие Молдагуловой открыли в Санкт-Петербурге (orosz nyelven). Tengrinews.kz, 2019. május 6. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
- ↑ Снайперы (orosz nyelven). Казахфильм. [2019. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
