Főmenü megnyitása

Alija Nurmuhambetovna Moldagulova

kazah származású szovjet mesterlövésznő a második világháborúban

Alija Nurmuhambetovna Moldagulova (oroszul: Алия́ Нурмухамбе́товна Молдагу́лова, kazahul: Әлия Нұрмұхамедқызы Молдағұлова; 1925. október 25.1944. január 14.) kazah nemzetiségű szovjet mesterlövész, posztumusz Szovjetunió Hőse kitüntetést kapott a második világháborúban tett szolgálatáért.

Alija Nurmuhambetovna Moldagulova
Született 1925. október 25.
Kobda járás
Meghalt 1944. január 14. (18 évesen)
Novoszokolnyiki
Állampolgársága szovjet
Nemzetisége kazak
Fegyvernem mesterlövész
Rendfokozata őrvezető
Egysége 54. lövészalakulat
Csatái német–szovjet háború
Kitüntetései
Iskolái Központi Női Mesterlövész-képző Iskola
A Wikimédia Commons tartalmaz Alija Nurmuhambetovna Moldagulova témájú médiaállományokat.

Élete és katonai pályafutásaSzerkesztés

Bulak aulban született, Kazahsztánban. Szüleit korán elvesztette, édesanyját megölték az éhínség idején, apja külön élt tőlük, üldözték a származása miatt.[1] Moldagulova a nagybátyjával Almatiban élt. 1935-ben Moszkvába, majd Leningrádba költözött, ahol a nagybátyja katonai logisztikai akadémiára járt. 1939 őszén, 14 évesen egy leningrádi gyermekotthonba küldték,[2] ahonnan 1942-ben, a blokád alatt evakuálták. A középiskola elvégzése után ösztöndíjat kapott a Ribinszki Repüléstechnológiai Iskolába.[3][2][4]

1942 szeptemberében jelentkezett a Vörös Hadseregbe, majd 1943-ban elvégezte a mesterlövésznők kiképzésére létrehozott iskolát.[3] Visszaemlékezések szerint nagyon komolyan vette a kiképzést, mindenáron a fronton akart harcolni. 1943 júliusában az 54. lövészalakulathoz került, októberre már 32 német katonát lőtt le.[4]

1944 januárjában, a leningrád–novgorodi offenzíva idején az 54. lövészalakulatot Novoszokolnyikihez (Pszkovi terület) vezényelték, ahol a Novoszokolnyiki–Dno-vasútvonalnál a szovjetek rátörtek a németekre, megpróbálva bevenni a közeli falut. Alija csapata háromszor verte vissza a német támadást.[5] A január 14-i összecsapásban halálos sebet kapott, halála előtt még sikerült búcsúlevelet írnia testvérének.[2] Bajtársaival együtt tömegsírban temették el Monakovo falu közelében.[6]

Moldagulova 91 sikeres találatot vitt be mesterlövészként rövid katonai pályafutása alatt.[7]

EmlékezeteSzerkesztés

1995. május 9-én, a második világháború végének 50. évfordulójára Kazahsztán emlékbélyeget adott ki Alija Moldagulova arcképével.[8] 1997-ben Almatiban az Asztana téren szobrot emeltek az ő és Mansuk Mametova tiszteletére.[9] Nevét több településen is utca viseli, többek között Moszkvában, ahol szobra is áll, illetve Szentpétervárott, ahol 2019-ben állítottak neki szobrot.[10] Ugyancsak szobra áll Novoszokolnyikiben, Almatiban, Nur-Szultanban, Aktöbében, Simkentben és Moldagulova szülőföldjén is.[4] Aktöbében múzeumot is létesítettek.[4] Életéről dokumentumfilmet és 1985-ben játékfilmet is forgattak.[11]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Кундыз Касенова: По другим данным мать Алии Молдагуловой была убита, место захоронения неизвестно (orosz nyelven) (html). Радио Азаттык. [2012. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 4.)
  2. a b c Алия Молдагулова (orosz nyelven). kazakhi.info. [2012. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 20.)
  3. a b Молдагулова Алия Нурмухамбетовна (orosz nyelven). www.warheroes.ru . (Hozzáférés: 2018. január 26.)
  4. a b c d Галя Галкина: Дочь Ленинграда (orosz nyelven). Новое поколение, 2010. április 16. (Hozzáférés: 2015. január 4.)
  5. Евстигнеев Г. . Гнев ваш громом прогремит, Снайперы (orosz nyelven). Молодая гвардия, 158. o. (1976) 
  6. Информация из списков захоронения (orosz nyelven). Министерство обороны Российской Федерации. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
  7. Sakaida, Henry. Heroines of the Soviet Union 1941–45 (angol nyelven). Bloomsbury Publishing (2012. április 20.). ISBN 9781780966922 
  8. Aliya Moldagulova stamp. (Hozzáférés: 2013. július 27.)
  9. Attractions of Almaty. (Hozzáférés: 2013. július 27.)
  10. Памятник Алие Молдагуловой открыли в Санкт-Петербурге (orosz nyelven). Tengrinews.kz, 2019. május 6. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
  11. Снайперы (orosz nyelven). Казахфильм. (Hozzáférés: 2019. május 25.)