Allantoin
| Allantoin | |
| |
| IUPAC-név | (2,5-dioxo-4-imidazolidinil)-karbamid |
| Más nevek | 5-ureidohidantoin |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | EINECS =&c=1&v= 97-59-6 EINECS = |
| PubChem | 204 |
| ChemSpider | 199 |
| EINECS-szám | 202-592-8 |
| DrugBank | DB11100 |
| KEGG | D00121 |
| ChEBI | 15676 |
| RTECS szám | YT1600000 |
| SMILES | O=C1C(NC(=O)N1)NC(=O)N |
| InChIKey | POJWUDADGALRAB-UHFFFAOYSA-N |
| Beilstein | 83514 |
| UNII | 344S277G0Z |
| ChEMBL | CHEMBL593429 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C4H6N4O3 |
| Moláris tömeg | 158,1164 g/mol |
| Megjelenés | fehér kristályos por |
| Sűrűség | 1,45 g/cm³ |
| Oldhatóság (vízben) | 0,5% (25 °C) |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Az allantoin (INN: allantoin) egy heterociklusos szerves vegyület, összegképlete C4H6N4O3. Az allantoint először 1800-ban izolálták marhamagzatléből és borjúvizeletből, majd 1838-ban mesterségesen is előállította Liebig és Wöhler. A fehérjeanyagcsere egyik terméke, a purinvázas vegyületek biológiai lebomlásának végterméke. Mesterségesen húgysav lúgos permanganátoldatos oxidációjával vagy karbamid és diklór-ecetsav együttes melegítésével állítható elő. Színtelen hasábokban kristályosodik, vízben (0,5%) és etanolban (0,2%) oldható; kémhatása közömbös. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Allantoinum néven hivatalos. Amfoter tulajdonságú: savakkal sókat, míg lúgokkal allantoinátokat képez.
Felhasználás
szerkesztésAz allantoin megtalálható a fekete nadálytő kivonataiban. A szintetikus és természetazonos allantoin használata biztonságos, számos kozmetikumban használják, mivel sebhegesítő hatású, az új sejtek képzését elősegíti, a bőrt simává teszi. Fogkrémek, szájvizek, samponok, borotválkozási szerek és ajakírek alkotórésze is. Kutatások szerint az allantoin csökkenti az öregség külső jeleit.[1]
Jótékony hatásai
szerkesztés- nedvesítő és keratolitikus hatás
- növeli az extracelluláris mátrix víztartalmát
- gyorsítja az elhalt bőr külső rétegeinek lehámlását
- simítja a bőrt
- elősegíti a sejtosztódást és a sebgyógyulást
- gyulladásgátló, bőrvédő hatású
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Thornfeldt, C (2005. July). „Cosmeceuticals containing herbs: fact, fiction, and future”. Dermatologic Surgery 31 (7 Pt 2), 873–80. o. PMID 16029681. (Hozzáférés: 2007. december 21.)
Források
szerkesztés- Hajdú I.: Kozmetikai kézikönyv; Műszaki Könyvkiadó
- Römpp Vegyészeti Lexikon A-E, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981. ISBN 963-10-3269-8
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 544. o. ISBN 963-05-6612-5