Allantoin
| Allantoin | |||
| |||
| IUPAC-név | (2,5-dioxo-4-imidazolidinil)-karbamid | ||
| Más nevek | 5-ureidohidantoin | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | EINECS =&c=1&v= 97-59-6 EINECS = | ||
| PubChem | 204 | ||
| ChemSpider | 199 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C4H6N4O3 | ||
| Moláris tömeg | 158,1164 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér kristályos por | ||
| Sűrűség | 1,45 g/cm³ | ||
| Oldhatóság (vízben) | 0,5% (25 °C) | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az allantoin (INN: allantoin) egy heterociklusos szerves vegyület, összegképlete C4H6N4O3. Az allantoint először 1800-ban izolálták marhamagzatléből és borjúvizeletből, majd 1838-ban mesterségesen is előállította Liebig és Wöhler. A fehérjeanyagcsere egyik terméke, a purinvázas vegyületek biológiai lebomlásának végterméke. Mesterségesen húgysav lúgos permanganátoldatos oxidációjával vagy karbamid és diklór-ecetsav együttes melegítésével állítható elő. Színtelen hasábokban kristályosodik, vízben (0,5%) és etanolban (0,2%) oldható; kémhatása közömbös. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Allantoinum néven hivatalos. Amfoter tulajdonságú: savakkal sókat, míg lúgokkal allantoinátokat képez.
Felhasználás szerkesztés
Az allantoin megtalálható a fekete nadálytő kivonataiban. A szintetikus és természetazonos allantoin használata biztonságos, számos kozmetikumban használják, mivel sebhegesítő hatású, az új sejtek képzését elősegíti, a bőrt simává teszi. Fogkrémek, szájvizek, samponok, borotválkozási szerek és ajakírek alkotórésze is. Kutatások szerint az allantoin csökkenti az öregség külső jeleit.[1]
Jótékony hatásai szerkesztés
- nedvesítő és keratolitikus hatás
- növeli az extracelluláris mátrix víztartalmát
- gyorsítja az elhalt bőr külső rétegeinek lehámlását
- simítja a bőrt
- elősegíti a sejtosztódást és a sebgyógyulást
- gyulladásgátló, bőrvédő hatású
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Thornfeldt, C (2005. July). „Cosmeceuticals containing herbs: fact, fiction, and future”. Dermatologic Surgery 31 (7 Pt 2), 873–80. o. PMID 16029681. (Hozzáférés: 2007. december 21.)
Források szerkesztés
- Hajdú I.: Kozmetikai kézikönyv; Műszaki Könyvkiadó
- Römpp Vegyészeti Lexikon A-E, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981. ISBN 963-10-3269-8
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 544. o. ISBN 963-05-6612-5