Főmenü megnyitása

Alsórákos (Brassó megye)

falu Romániában, Brassó megyében

Alsórákos (románul Racoș, németül Ratsch, szász nyelvjárással Ruekesch) falu Romániában Brassó megyében. Alsórákos község központja, Mátéfalva tartozik hozzá.

Alsórákos (Racoș, Ratsch)
Biserica din Racoș.JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang községközpont
Irányítószám 507175
Körzethívószám 0x68[1]
SIRUTA-kód 41710
Népesség
Népesség2856 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság1739 (2011)[3]
Népsűrűség36,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság470 m
Terület77,78 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsórákos (Románia)
Alsórákos
Alsórákos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 01′ 28″, k. h. 25° 24′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 28″, k. h. 25° 24′ 34″
Rákos és Mátéfalva 1764–1785 között

FekvéseSzerkesztés

Brassótól 45 km-re északnyugatra, az Olt bal partján, az Alsórákosi-szorosban fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét a Sóskút-patakáról (egykor Rákos-patak) kapta.

TörténeteSzerkesztés

A tatárjárás előtt valószínűleg besenyő település volt, mely elpusztult. 1377-ben Racus néven említik először. A falunak már a középkorban is volt temploma.

A település az egykor itt virágzó bazaltbányászat központja volt. A határában található fekete színű bazaltoszlopok és környékük ma védett terület.

Temetőjében az itteni különleges temetkezési szokásokat bizonyítja a faragott lábfa, vagy lábtól való fa szokása.

1910-ben 1973 lakosából 1844 magyar, 117 román, 7 német, 2 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott. 1992-ben társközségével együtt 2996 lakosa volt, melyből 1804 magyar, 657 cigány, 529 román és 5 német volt.

LátnivalókSzerkesztés

  • Református erődtemploma 1676 és 1686 között épült a Kövesoldal tetején, a régi templom maradványai beépültek az új templomba. 1831-ben újjáépítették.
  • Négy saroktornyos várkastélya romos állapotban áll. 1624-ben építtette Sükösd György mezei kapitány, kaputornyán a kastélyt átépítő Bethlen Sámuel kígyós címere látható 1700-as évszámmal.1918-óta elhanyagolták és fokozatosan pusztult, 1992-ben kezdték restaurálni.
  • Unitárius temploma 1673 és 1675 között épült a Kalamár-hegyen.
  • Ortodox temploma 1864-ben épült.
  • Római katolikus temploma 1936-ban épült.
  • A falutól félórányira az Olt szorosának jobb oldalán emelkedő hegyormon vár maradványai találhatók.
  • Kissé távolabb a Mihálykő 1500 m magas sziklaormán állott Mihályvára, melynek romjai ma is láthatók.
  • A szoros bal oldalán magasodó Ürmös-Tepejen egy másik vár csekély maradványai látszanak.

ForrásokSzerkesztés

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro

További információkSzerkesztés