Anemonin
| Anemonin | |||
| |||
| IUPAC-név | 1,7-Dioxadispiro[4.0.4.2]dodeka-3,9-dién-2,8-dion | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 508-44-1 | ||
| PubChem | 10496 | ||
| ChemSpider | 10064 | ||
| |||
| InChIKey | JLUQTCXCAFSSLD-UHFFFAOYSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C10H8O4 | ||
| Moláris tömeg | 192,17 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen, szagtalan szilárd anyag | ||
| Olvadáspont | 158 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | kevéssé | ||
| Oldhatóság (kloroform) | nagyon jól oldódik[1] | ||
| Veszélyek | |||
| LD50 | 150 mg·kg−1 (mouse, i. p.) | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az anemonin színtelen, szagtalan szilárd anyag. A boglárkafélék családjához (Ranunculaceae) tartozó növények sérülésekor keletkezik protoanemoninból. Víz vagy levegőbeli pára hatására anemoninsavvá hidrolizál.
Nevét a szellőrózsáról (Anemone) kapta, amelyből először állították elő.
Görcsoldó és fájdalomcsillapító hatása van.
Lásd még szerkesztés
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Anemonin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b William M. Haynes. CRC Handbook of Chemistry and Physics, 97th edition, Boca Raton: CRC Press, 3-26. o. (2016). ISBN 978-1-4987-5429-3
