Főmenü megnyitása

Angyal Pál (jogász)

jogász, egyetemi tanár

Síkabonyi Angyal Pál (Pécs, 1873. július 12.Budapest, 1949. január 18.)[1][2] büntetőjogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Angyal Pál főszolgabíró unokája, Angyal Pál kúriai bíró fia.[2]

Angyal Pál
Született 1873. július 12.
Pécs
Elhunyt 1949. január 18. (75 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása jogász,
egyetemi tanár
Iskolái

ÉleteSzerkesztés

Angyal Pál (1842–1913) kúriai bíró és Grabarics Tekla fia. A pécsi ciszterci gimnáziumban érettségizett és itt végezte a jogakadémiát. Budapesten szerzett jogi és államtudományi doktorátust 1895-ben.[2]

MunkásságaSzerkesztés

18981912 között a pécsi jogi líceum tanára, 1900-tól a budapesti egyetem jog- és államtudományi karán magántanár,[2] 1912-től 1944-ig egyetemi tanár. 1900-as évek elején a patronage mozgalom hazai meghonosítását támogatta, ennek következtében megalakult a Patronage Egyesületek Országos Szövetsége.[2] 1906 és 1912 között a Pécsi Rabsegélyező Egylet választmányi tagja. Később több egyesület elnöke lett.[2]

1912-ben Budapestre költözött. A budapesti egyetemen a büntetőjog és jogbölcselet tanára lett 1944-ig.[2] 1920-22 között a jog- és államtudományi kar dékánja, majd 1933-34-ben az egyetem rektora volt.[2] Érdeklődési területe a büntetőjog és büntető eljárásjog volt, mint büntetőjogász a klasszikus büntetőjogi iskola követője volt.

Isaák Gyulával együtt 1937-ben kiadták A büntetőtörvénykönyv magyarázatát, ez a munkája, valamint egyéb büntetőjogi tankönyvei, kézikönyvei hosszú ideig voltak használatban. A magyar büntetőjog kézikönyve című sorozatban mindmáig páratlan részletességgel dolgozta fel a büntetőjog különös részét. 1920-tól 1944-ig a Magyar Jogi Szemle szakfolyóirat szerkesztője, 1939-től a Magyar Jogászegylet elnöke volt. 1941-ben Corvin-koszorú kitüntetésben részesült.

1942-45 között a felsőház örökös tagja volt.[2] Halálát tüdőgümőkór okozta. Felesége Késmárky Irén volt.

Főbb műveiSzerkesztés

  • A munkamegosztás. (Bp., 1898)
  • A személyes bűnpártolás. (Bp., 1900)
  • A személyes tulajdonságok és körülmények tana. (Bp., 1902)
  • A biztosíték mellett való szabadlábra helyezés. (Bp., 1903)
  • A véletlenség és a kísérlet. (Bp., 1903)
  • A tömeg bűntettei. (Bp., 1905)
  • Büntetőjog és büntető eljárás. (Bp., 1905)
  • A letartóztatottak családtagjainak támogatása. (Bp., 1907)
  • Vélemény a büntetőnovella tervezetéről. (Bp., 1907)
  • A titok védelme anyagi és alaki büntetőjogunkban. (Bp., 1908)
  • A magyar büntetőjog tankönyve. I–II. (Bp., 1909–1915; 8. kiad. 1943)
  • Visszalépés a kísérlettől, eredményhárítás és jóvátétel. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1909. dec. 6.; megjelent: Értekezések a társadalomtudományok köréből. 14. köt. 4. Bp., 1910; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1910)
  • Fiatalkorúak és büntetőnovella. (Pécs, 1911; 2. bőv. kiad. Bp., 1912)
  • A fiatalkorúakra vonatkozó büntető jogszabályok magyarázata. I–II. Többekkel. I–II. (Bp., 1911–1912)
  • Büntetőjogunk átalakulása. (Bp., 1913)
  • A hadviselés érdekei ellen elkövetett bűncselekmények. (Pécs, 1915; 2. kiad. 1916)
  • A magyar büntetőeljárásjog tankönyve. I–II. (Bp., 1915– 1917)
  • A háború hatása büntetőjogunkra. (Bp., 1916)
  • A visszaható erő az anyagi büntetőjogban. (Bp., 1916)
  • Anyagi és alaki büntetőjog. I–II. Degré Miklóssal. (Pécs, 1917)
  • A szociológia vázlata. (Pécs, 1922; 2. kiad. Szociológia címen. 1924)
  • A bölcseleti jog jegyzete, utóbb: A jogbölcsészet alaptételei (Bp., 1926)
  • A magyar büntetőjog kézikönyve. I–XXI. (Bp., 1927–1944)
  • Tanulmányok és beszédek a szociológia és a büntetőjog köréből. 1922–1927. (Bp., 1927)
  • Anyagi és alaki büntetőjog (I–II. Degré Miklóssal és Zehery Lajossal, Bp., 1927)
  • A közigazgatásellenesség büntetőjogi értékelése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1930. dec. 9.; Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 3. köt. 12. Bp., 1931)
  • A közvélemény-büntetés. (Bp., 1933)
  • Az egyetemi büntető jurisdictio. (Bp., 1933)
  • A magyar anyagi büntetőjog hatályos jogszabályai. Rácz Györggyel. (Bp., 1934)
  • A magyar bűnvádi perrendtartás szabályai. (Bp., 1934)
  • A büntetés kiszabása bírói gyakorlatunkban. Rácz Györggyel. (Bp., 1934)
  • Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. Isaák Gyulával. (Bp., 1937)
  • Fajvédelem és büntetőjog. (Bp., 1938)
  • A dolog fogalma a büntetőjogban. (Bp., 1939)
  • A csalás. (Bp., 1939)
  • Az új dán sajtótörvény. (Bp., 1940)
  • A lengyel büntetőtörvénykönyv. (Bp., 1940)
  • I. Endre és Szent László büntetőtörvényei. (Bp., 1941)
  • A magyar anyagi büntetőjog hatályos jogszabályai. (Bp., 1941)
  • A joghézag problematikája a büntetőjogban. (Bp., 1942)
  • A magyar bűnvádi perrendtartás hatályos jogszabályai. (Bp., 1942)
  • A magyar bűnvádi eljárásjog. (Bp., 1942)
  • A veszélyes hírkeltés. (Bp., 1942)
  • A hadviselés elleni bűntettek. (Bp., 1943)
  • A XVI–XVII. századi erdélyi büntetőjog vázlata. Degré Lajossal. (Bp., 1943)

FordításaSzerkesztés

  • Az olasz büntetőtörvénykönyv. Ford., bev. Rácz Györggyel. (Bp., 1937).

További műveiSzerkesztés

DíjaiSzerkesztés

  • 1934: II. o. magyar érdemkereszt
  • 1941: Corvin-koszorú[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 116/1949. folyószáma alatt.
  2. a b c d e f g h i j Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 40. o. ISBN 978-963-06-7919-0

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés