Főmenü megnyitása

Antarktika a Föld Déli-sarkja körül fekvő földrész, az Antarktisz, vagyis a Déli-sarkvidék része. A szárazföldet összefüggő jégtakaró borítja, amelynek átlagos vastagsága meghaladja a 2000 m-t, s melynek eredményeképpen Antarktika Földünk legmagasabb földrésze. Legnagyobb jégvastagsága 4775 m. A szárazföld körüli óceán egy részét is jég, úgynevezett selfjég takarja. Nagyobb selfjegei: Ross-selfjég (félmillió km²), Filchner-Ronne selfjég, Larsen B-selfjég, Larsen C-selfjég.[1] A Föld jégkészletének 90%-a Anatrktika jégtakarójában van, amely az édesvíz 70%-át tárolja.

Antarktika
Location Antarctica.svg
Földrajzi adatok
Terület14 200 000 km²
Országok0
Földtörténeti adatok
Kor25–0 Ma
Idő oligocén-holocén

Legmagasabb pontja a Vinson Massif, amely 4892 m magas. Hegységeiből és magasföldjeiről a Föld leghosszabb gleccserei ereszkednek alá, amelyek a következők:

Itt található a Föld legdélebbi aktív vulkánja, a 3795 m magas Mount Erebus. Forró vizes oldataiból naponta 80 g arany kerül a felszínre.

Antarktika átlagban a leghidegebb, legszárazabb és legszelesebb kontinens, átlagos tengerszint feletti magassága a legnagyobb a kontinensek közül.[2] Az Antarktika nagy része sarkvidéki sivatag, az évi átlagos csapadékmennyiség a partvidéken 200 mm körüli, a kontinens belsejében ennél is kevesebb, helyenként 50 mm alatti.[3][4] A mért legalacsonyabb hőmérséklet a −89,2 °C-t is elérte, a világűrből mérve a −94,7 °C-t.[5] Az évi átlagos hőmérséklet a partvidéken −10 °C, a parttól távol −60 °C körüli.[3]

A magyar Földrajzinév-bizottság 2010. évi döntése értelmében a földrész neve Antarktika, megkülönböztetve így azt az Antarktisztól.[6] Az Antarktisz a déli szélesség 60. fokától délre fekvő térség neve, amely magába foglalja az Antarktikát és a körülötte fekvő szigeteket és óceánt.

ÉlővilágaSzerkesztés

 
Pingvinek a Hannah Point-nál

Antarktika jege alatt mintegy 70 tó rejlik. A legnagyobb, legmélyebb és legismertebb tavat Vosztok-tónak hívják, melyet több mint 3700 m jég borít. Kutatók több tónál is kísérletet tettek, hogy a jégpáncél átfúrásával elérjék a vízfelszínt. A vízmintákban bakteriális élet nyomait keresik, de a földtörténet klímaváltozásairól is újabb információkat remélnek.[7][8]

A korábbi sikertelen kísérletek után 2013-ban jelentették be, hogy a WISSARD (Whillans Ice Stream Subglacial Access Research Drilling) nevű amerikai program kutatóinak fúrásukkal sikerült elérni a kb. 800 m-rel a jégfelszín alatt lévő Whillans-tavat.[9]

A kontinens belseje gyakorlatilag élettelen. Itt a jégtakaró vastagsága elérheti a 4 km-t is. Antarktikán találhatók úgynevezett „oázisok”, amelyek jég- és hómentes, sivatagi szárazságú területek. Létrejöttük a Transz-antarktiszi-hegység 4 millió évvel ezelőtti kiemelkedésének köszönhető. A völgyeket a főn jellegű, száraz szelek szárazzá, sivatagossá tették, újabb kutatások azonban kiderítették, hogy ezek nem teljesen élettelenek. A legismertebb, legnagyobb ilyen terület az 5000 km²-es Ross-sivatag.

ÉghajlataSzerkesztés

Antarktika a legszárazabb kontinens, mivel a földrész belsején évente kevesebb mint 50 mm csapadék hull, ezért néhány helyen fagysivatag alakult ki. A nyugat-antarktikai Száraz-völgyek területén már 2 millió éve nem hullott csapadék. Az évi csapadékmennyiség a csapadékosabb területeken is legfeljebb 500–600 mm (például: Antarktiszi-félsziget). Itt mérték a Földön a leghidegebb hőmérsékletet: -89,2 °C (Vosztok kutatóállomás, 1983. július 21.).[10]

ŐstörténeteSzerkesztés

Negyedmilliárd évvel ezelőtt erdős szigetek voltak a déli-sark közelében.[11] 208−144 millió évvel ezelőtt Antarktika egybefüggött Ausztráliával. 40 millió évvel ezelőtt melegebbek voltak a tengerek és nem volt jég Antarktikán.[12]

DinoszauruszokSzerkesztés

 
A Cryolophosaurus művészi rekonstrukciója

A Cryolophosaurus az ősi délsark csúcsragadozója volt. A növényevő Antarctopelta egy Ankylosauria faj volt. A Glacialisaurus hosszú nyakú növényevő dinoszaurusz volt, ami képes volt két lábra állni.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Űrből figyelik a Larsen-C selfjég széthullását, index.hu
  2. La Antártida (spanyol nyelven). Dirección Nacional del Antártico. [2016. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  3. a b Antarctic weather (angol nyelven). Australian Antarctic Division. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  4. Joyce, C. Alan: The World at a Glance: Surprising Facts. The World Almanac, 2007. január 18. [2009. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  5. Coldest temperature ever recorded on Earth in Antarctica: -94.7C (−135.8F)”, 2013. december 10. (Hozzáférés ideje: 2019. május 31.) 
  6. Földrajzinév-bizottság 71/662. állásfoglalása. Földrajzinév-bizottság, 2010. június 21. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 19.)
  7. Winter Halts Drilling Into 14-Million-Year-Old Lake (angol nyelven). Wired. (Hozzáférés: 2017. május 21.)
  8. Forró vízzel fúrnak le a világ legfurább tavába (magyar nyelven). Origo Tudomány. (Hozzáférés: 2017. május 21.)
  9. Belyukadtak a sötétség tavába az Antarktiszon (magyar nyelven). Origo Tudomány. (Hozzáférés: 2017. május 21.)
  10. Global Weather & Climate Extremes (angol nyelven). Temperature. World Meteorological Organisation. (Hozzáférés: 2010. április 9.)
  11. Antarctic Forests Reveal Ancient Trees (angol nyelven). ABS Science. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  12. Antarctica did not have ice 40 million years ago (angol nyelven). Thaindian News. (Hozzáférés: 2017. május 21.)

ForrásokSzerkesztés