Apáthy István (jogász)

Apáthy István (Hidjapuszta, Tolna vármegye, 1829. augusztus 19. – Budapest, 1889. december 4.) jogász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, országgyűlési képviselő, ifj. Apáthy István zoológus apja.

Apáthy István
Született	1829. augusztus 19. Hidjapuszta
Elhunyt	1889. december 4. (60 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász, politikus
Tisztség	magyar országgyűlési képviselő
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Apáthy István témájú médiaállományokat.

Élete

Apja Bezerédj Istvánnál volt gazdatiszt. A gimnáziumi osztályokat Nagykanizsán végezte, majd a piarista rendbe lépett. A két évi noviciatust Kecskeméten végezte. Részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, mint honvéd tüzérhadnagy; az 1849. július 2-ai nagy honvédcsatában Görgei Artúr az ő két kartácslövésével állíttatta helyre a Monostornál megingott hadi rendet. A világosi fegyverletétel után Pesten beiratkozott az egyetemre; bölcsészeti és jogi tanulmányainak befejezése után 1857-ben jogi doktor és 1859-ben (az ügyvédi vizsga letétele után) ügyvéd lett Pesten. 1870-ben a budapesti egyetemen a váltójog, kereskedelmi- és tételes nemzetközi jog nyilvános rendes tanárává nevezték ki.

A kodifikáció terén kifejtett munkásságáért 1874-ben királyi tanácsosi címet, 1881-ben a III. osztályú Vaskorona-rendet kapott. A Magyar Tudományos Akadémia 1873. május 21-én levelező, 1884. június 5-én rendes tagjává választotta. 1878-tól haláláig a letenyei kerület kormánypárti országgyűlési képviselője volt.

Munkái

1. Váltójogtan. Pest, 1869–70. (Ism. Jogtudományi Közlöny 1870.)
2. A magyar váltójog kézikönyve. U. ott, 1871. (2. kiadás. U. ott. 1875.)
3. A polgári törvénykezési rendtartás. U. ott, 1871.
4. A magyar váltóeljárás, tekintettel az új birósági szervezetre. U. ott, 1872.
5. A magyar kereskedelmi törvénykönyv tervezete indokolással. 2 kötet U. ott, 1872–73. (Német fordításban dr. Siegmund Vilmos által. U. ott, 1873.)
6. A magyar váltótörvény indokolással. Budapest, 1873.
7. A magyar büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. U. ott, 1874. (Törvényjavaslat)
8. A magyar csődtörvény tervezete indokolással. 2 kötet U. o. 1874.
9. A kényszer-egyezség a csődeljárásban. U. ott, 1875. (Értek. a társad. kör. III. 1.)
10. A kereskedelmi jog, a magyar kereskedelmi jog alapján. U. ott, 1876. (Az akadémia nagy jutalmával díjazott mű; 2. átdolg. kiadása U. ott, 1884.)
11. Anyagi és alaki váltójog. 2 kötet. U. ott, 1877–78. (Ism. Jogtudományi Közlöny 1878. 3. 104. l. dr. Nagy Ferencz.)
12. Tételes európai nemzetközi jog. U. ott. 1878. (2 teljesen átdolgozott és bővített kiadás. U. ott, 1888.)
13. A magyar kötelmi jog tervezete indokolással. 3 kötet. U. ott, 1882–85.
14. Anyagi és alaki váltójog. 2. átdolgozott kiadás. 2 kötet. U. ott, 1884.
15. A magyarországi kath. vallási és tanulmányi alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálásáról Jelentés. U. ott, 1884. (Házi Könyvtár. XLIII. gr. Apponyi Alberttel együtt.)
16. A szerzői jogról szóló törvény. U. ott. 1885. (Értekezések a társ. tud. köréből VIII. 3. Székfoglaló.)
17. Emlékbeszéd Baintner János lt. fölött. U. ott, 1885. (Emlékbeszédek a Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött. III. 4.)
18. A magyar csődjog rendszere. 2 kötet. U. ott, 1887–1888.
19. Tételes európai nemzetközi jog 2. teljesen átdolgozott bővített kiadás. U. ott, 1888.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Életrajza az 1887-1892-es országgyűlés almanachjában

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar akadémikusok listája