Apáthy István (jogász)

Apáthy István (Hidjapuszta, Tolna vármegye, 1829. augusztus 19. – Budapest, 1889. december 4.) jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, országgyűlési képviselő, ifj. Apáthy István zoológus apja.

Apáthy István
Született	1829. augusztus 19. Hidjapuszta
Elhunyt	1889. december 4. (60 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász, politikus
Tisztség	magyar országgyűlési képviselő (1878–1889)
Iskolái	Pesti Királyi Tudományegyetem (–1857, jogtudomány)
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Apáthy István témájú médiaállományokat.

Élete

1829. augusztus 29-én született a Tolna megyei Hidjapusztán. Édesapja gazdatiszti szolgálatot teljesített a szabadelvű ellenzék szónoka, Bezerédj István mellett.

Nagykanizsán végezte gimnáziumi tanulmányait kiváló eredménnyel, ezt követően két évet töltött a kecskeméti piaristáknál mint novícius. Fiatalkorát meghatározta neveltetéséből adódóan a szerzetesi élet iránti elhivatottság, a hazaszeretet, az ország szolgálata, valamint a katolikus hit.

Részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban, ahol főhadnagyi rangot ért el. A világosi fegyverletételt követően menekülésre, bujdosásra kényszerült.

Jogi tanulmányait Pesten végezte, 1857-ben jogi doktori címet szerzett. Az ügyvédi vizsgát 1859-ben tette le, ügyvédi pályája tíz éven át tartott. 1869-től a Jogtudományi Közlöny munkatársa volt.

1870-ben a pesti egyetemen a kereskedelmi jog, a váltójog és a tételes nemzetközi jog nyilvános tanárává nevezték ki. Egyetemi oktatóként nagy tiszteletet vívott ki magának. 1874-ben királyi tanácsos címet kapott, 1881-ben pedig megkapta a harmadosztályú vaskorona-rendet. Kinevezték a jogi kar dékánjává.

1889-ben a Budapesti Szemlében tette közzé meglátásait a közoktatásról és a jogi oktatásról. A hangsúlyt a tanszabadságra, a diákok érdekeire helyezte. Fontosnak tartotta, hogy a hallgatók a jogtudomány tárgyait tudományos szinten sajátítsák el. A modern oktatási eszméket tartotta követendő példának.

A kereskedelem és a hitelügy területén végbement változások arra sarkallták Apáthyt, hogy 1868-69-ben a Budapesti Ügyvéd Egyletben a magyar váltójog elveinek megtárgyalását indítványozza, melyek megfogalmazásában jelentős szerepet vállalt. 1873-ban Pauler Tivadar igazságügy-miniszter megbízására elkészítette a váltótörvény és a csődtörvény tervezetét. A magánjogi törvény tervezetének kötelmi része szintén Apáthy munkájának eredménye.

Jogirodalmi tevékenységének első fő műve a Váltójogtan címet viseli, mely 1870-ben jelent meg. A kereskedelmi jog, a magyar kereskedelmi törvény alapján című munkája, amit 1876-ban írt, elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia nagydíját.

A nemzetközi közjogban is maradandót alkotott. A Tételes európai nemzetközi jog című tankönyvében elsőként fogalmazta meg magyar nyelven a nemzetközi jog szabályait.

Tudományos munkásságának elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia 1873. május 21-én levelező, majd 1884. június 5-én a Bölcsészeti, Társadalmi és Történeti Tudományok Osztályának rendes tagjává választotta.

1878-tól haláláig a letenyei kerület országgyűlési képviselője volt a kormányzó Szabadelvű Párt színeiben. A Képviselőházban az igazságügyi bizottság tagjaként, majd elnökeként tevékenykedett.

1889. december 4-én hunyt el Budapesten.

Főbb művei

• Az általános magánjogi törvénykönyv tervezete. Kötelmi jog. Budapest: Egyetemi Nyomda, 1882
  • 1. kötet: Általános rész. 259 p.
  • 2. kötet: Különös rész. 107 p.
• Az általános magánjogi törvénykönyv tervezete. Indokolás a kötelmi jog különös részéhez. Budapest: Egyetemi Nyomda, 1884. 231 p.
• Anyagi és alaki váltójog. Budapest : Eggenberger, 1877–1878
  • 1. kötet 286 p.
  • 2. kötet 208 p.
• A kényszer-egyesség a csődeljárásban. Székfoglaló értekezés olvastatott a m.t. akadémia 1875. január 4-iki ülésén Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1875. 25 p.
• Kereskedelmi jog. A magyar kereskedelmi törvény alapján, tekintettel a nevezetesebb európai törvényekre. Budapest: Eggenberger, 1876. 912 p.
• Kereskedelmi jog. Tekintettel a nevezetesebb európai törvényekre. Budapest: Eggenberger, 1886. 635 p.
• A magyar csődjog rendszere. Budapest : Eggenberger, 1887–1888
  • 1. kötet: Anyagi csődjog 231 p.
  • 2. kötet: Alaki csődjog 238 p.
• A magyar csődtörvény tervezete. 1. rész: anyagi intézkedések. Jogszabálytervezet. Budapest: Egyetemi Ny.,1874. 167 p.
• A magyar kereskedelmi törvénykönyv tervezete. Budapest: Franklin, 1873. 695 p.
• A magyar váltójog kézikönyve. Pest: Heckenast, 1871. 240 p.
• A magyar váltójog kézikönyve. Budapest: Heckenast, 1875. 242 p.
• A magyar váltótörvénykönyv tervezete. Budapest: Egyetemi Ny.,1873. 190 p.
• Polgári törvénykezési rendtartás, az 1868. LIV. t.cz., úgy az ezt módosító és kiegészítő törvények s rendeletek alapján, egyenlő tekintettel az elmélet és gyakorlat igényeire. 2. kieg. kiadás. Pest: Heckenast, 1872. 423 p.
• A szerzői jogról szóló törvény (1884. XVI. tcz.) méltatása jogi és gazdasági szempontból. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1885. 32 p.
• Tételes európai nemzetközi jog. 2. teljesen átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Franklin, 1888. 479 p.
• A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister kezelése alatt álló alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálására a Képviselőház 1880. évi szeptember 30-án tartott üléséből kirendelt bizottság által a tanulmányi alap ügyében kiküldött előadó jelentése. Budapest: Egyetemi Nyomda, 1881. 15 p.
• Magyar társadalomtudomány. Tájékoztató előadás; Hornyánszky Ny., Bp., 1907

Források

• Apáthy István életrajza. Országgyűlési Könyvtár – Magyar Jogi Portál
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  

További információk

• Apáthy István digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban
• Magyar akadémikusok listája
• Emlékkönyv Apáthy István tiszteletére; szerk. Szabó Marcel; Európa Nostra, Bp., 2010