Apáthy István (jogász)
Apáthy István (Hidjapuszta, Tolna vármegye, 1829. augusztus 19. – Budapest, 1889. december 4.) jogász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, országgyűlési képviselő, ifj. Apáthy István zoológus apja.
Apáthy István | |
Született |
1829. augusztus 19. Hidjapuszta |
Elhunyt |
1889. december 4. (60 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
jogász, politikus |
Tisztség | magyar országgyűlési képviselő |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Apáthy István témájú médiaállományokat. |
Tartalomjegyzék
ÉleteSzerkesztés
Apja Bezerédj Istvánnál volt gazdatiszt. A gimnáziumi osztályokat Nagykanizsán végezte, majd a piarista rendbe lépett. A két évi noviciatust Kecskeméten végezte. Részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, mint honvéd tüzérhadnagy; az 1849. július 2-ai nagy honvédcsatában Görgei Artúr az ő két kartácslövésével állíttatta helyre a Monostornál megingott hadi rendet. A világosi fegyverletétel után Pesten beiratkozott az egyetemre; bölcsészeti és jogi tanulmányainak befejezése után 1857-ben jogi doktor és 1859-ben (az ügyvédi vizsga letétele után) ügyvéd lett Pesten. 1870-ben a budapesti egyetemen a váltójog, kereskedelmi- és tételes nemzetközi jog nyilvános rendes tanárává nevezték ki.
A kodifikáció terén kifejtett munkásságáért 1874-ben királyi tanácsosi címet, 1881-ben a III. osztályú Vaskorona-rendet kapott. A Magyar Tudományos Akadémia 1873. május 21-én levelező, 1884. június 5-én rendes tagjává választotta. 1878-tól haláláig a letenyei kerület kormánypárti országgyűlési képviselője volt.
MunkáiSzerkesztés
- Váltójogtan. Pest, 1869–70. (Ism. Jogtudományi Közlöny 1870.)
- A magyar váltójog kézikönyve. U. ott, 1871. (2. kiadás. U. ott. 1875.)
- A polgári törvénykezési rendtartás. U. ott, 1871.
- A magyar váltóeljárás, tekintettel az új birósági szervezetre. U. ott, 1872.
- A magyar kereskedelmi törvénykönyv tervezete indokolással. 2 kötet U. ott, 1872–73. (Német fordításban dr. Siegmund Vilmos által. U. ott, 1873.)
- A magyar váltótörvény indokolással. Budapest, 1873.
- A magyar büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. U. ott, 1874. (Törvényjavaslat)
- A magyar csődtörvény tervezete indokolással. 2 kötet U. o. 1874.
- A kényszer-egyezség a csődeljárásban. U. ott, 1875. (Értek. a társad. kör. III. 1.)
- A kereskedelmi jog, a magyar kereskedelmi jog alapján. U. ott, 1876. (Az akadémia nagy jutalmával díjazott mű; 2. átdolg. kiadása U. ott, 1884.)
- Anyagi és alaki váltójog. 2 kötet. U. ott, 1877–78. (Ism. Jogtudományi Közlöny 1878. 3. 104. l. dr. Nagy Ferencz.)
- Tételes európai nemzetközi jog. U. ott. 1878. (2 teljesen átdolgozott és bővített kiadás. U. ott, 1888.)
- A magyar kötelmi jog tervezete indokolással. 3 kötet. U. ott, 1882–85.
- Anyagi és alaki váltójog. 2. átdolgozott kiadás. 2 kötet. U. ott, 1884.
- A magyarországi kath. vallási és tanulmányi alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálásáról Jelentés. U. ott, 1884. (Házi Könyvtár. XLIII. gr. Apponyi Alberttel együtt.)
- A szerzői jogról szóló törvény. U. ott. 1885. (Értekezések a társ. tud. köréből VIII. 3. Székfoglaló.)
- Emlékbeszéd Baintner János lt. fölött. U. ott, 1885. (Emlékbeszédek a Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött. III. 4.)
- A magyar csődjog rendszere. 2 kötet. U. ott, 1887–1888.
- Tételes európai nemzetközi jog 2. teljesen átdolgozott bővített kiadás. U. ott, 1888.
ForrásokSzerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Életrajza az 1887-1892-es országgyűlés almanachjában