Apáti Sándor
Apáti Abt Sándor (Torda, 1870. január 14. – Balassagyarmat, 1916. március 23.)[4][5] szobrász, keramikus.
| Apáti Sándor (Apáti Abt Sándor) | |
| Született | Abt Sándor[1] 1870. január 14.[2] Torda[3][2] |
| Elhunyt | 1916. március 23. (46 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1890–1895, szobrászat) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Apáti Sándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
1885–1889 között a budapesti iparművészeti tanodában tanult. Az 1890-es évek elején a müncheni akadémiára iratkozott be; Eberle (1844–1903) tanítványa volt. 1893–1896 között Stróbl Alajos irányítása mellett dolgozott. 1898–1908 között a Zsolnay porcelángyár tervezője volt. Pécsről történő távozása után Budapesten az iparrajziskolában oktatott.
A modern magyar kerámia úttörője volt.
Családja szerkesztés
Bajor eredetű katolikus családból származott. Szülei: Abt Ernő (1832–1899) jogász, törvényszéki bíró[6] és kövesdi Boér Vilma (?-1915) voltak. Testvérei: dr. apáti Abt Jenő (1865–1921) császári és királyi ezredorvos, Abt Ernő (1867–1896) királyi törvényszéki aljegyző[7] és Osztián Gézáné apáti Abt Vilma (?-1935). Felesége: váradi Török Izóra, váradi Török Géza (1831–1900) földbirtokos, 48-as huszárkapitány és váradi Török Etelka leánya. Gyermekei: Apáti Abt Gábor (Pécs, 1896–?), Apáti Abt István (Pécs, 1899-?), Apáti Abt Izóra (Pécs, 1901-?) és Apáti Abt András (Pécs, 1904-?).
Köztéri művei szerkesztés
,_N%C3%A9prajzi_M%C3%BAzeum,_2017_Lip%C3%B3tv%C3%A1ros.jpg)
- Miklós Gyula emlékműve (Kecskemét, 1895)[9]
- A Néprajzi Múzeum attikájának allegorikus szobrai: Ipar (2.) (Budapest, 1896)[10]
- A Néprajzi Múzeum attikájának allegorikus szobrai: Tengerészet (1.) (Budapest, 1896)[10]
- Jánosi Engel Adolf mellszobra (Komló, 1903)
- Zsolnay Múzeum belső udvari díszek (Pécs, 1903)
- Angyalos címer (Pécs, 1904)
- Főposta puttókat ábrázoló fríz (Pécs, 1904)
- Távirda-szobor (Pécs, 1904)
- Telefon-szobor (Pécs, 1904)
- Zsolnay gyár parkjának dísztárgyai 7. (Pécs, 1907)
- Zsolnay Vilmos (Pécs, 1907)
- Francia-emlékmű (Pécs, 1908)
- Szabó József emlékszobra (Torda, 1910)[11]
- Díszkút táncospárokkal (Kaposvár, 1913)[12]
- Kálvária (Bükkösd, 1921)[13]
- A dorozsmai kálvária (Szeged-Kiskundorozsma, 1932)[14]
- A hajósi kálvária stációinak dombormű sorozata (Hajós, 1934)[14]
- Keresztút (Gyöngyös, 1938)[14]
- Kishajmási golgota stációképei (Kishajmás, 1980)[14]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Magyarországi felsőoktatási intézmények (1580-1918). (Hozzáférés: 2024. február 22.)
- ↑ a b c d Révai új lexikona, 548, 1
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. június 7.)
- ↑ Balassagyarmati állami halotti anyakönyv 108/1916.
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Édesapja gyászjelentése
- ↑ Testvére gyászjelentése
- ↑ Köztérkép.hu
- ↑ Sérült állapotban van
- ↑ a b 1968-ban átfaragták
- ↑ lebontották
- ↑ 1930-ban rekonstruálták
- ↑ Megrongálódott
- ↑ a b c d Az avatás éve
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Apáti Abt Sándorra, a Zsolnay-gyár keramikusára emlékezünk
- Iparművészeti Múzeum
- Baranyai DigiTár
- Mendöl Zsuzsanna: Apáti Abt Sándor és működése a Zsolnay Gyárban
- Névpont.hu
További információk szerkesztés
- Kovács Orsolya: Felfedezett életművek : Sikorski Tádé és Apáti Abt Sándor tervezői munkássága a Zsolnay gyárban == Discovered life's works : The designs of Tádé Sikorski and Sándor Apáti Abt for the Zsolnay factory. – Pécs : Janus Pannonius Múzeum, 2000.
- Pécs lexikon / főszerk. Romváry Ferenc. – Pécs : Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
- Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8