Főmenü megnyitása

Apa (település)

település Szatmár megyében (Románia)

Apa (románul: Apa) falu Romániában, Szatmár megye délkeleti részén, Szinérváraljától északnyugatra a Szamos mellett.

Apa (Apa)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
Rang községközpont
Irányítószám 447015
Körzethívószám 0261
SIRUTA-kód 136811
Népesség
Népesség2344 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság399
Földrajzi adatok
Tszf. magasság137 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Apa (Románia)
Apa
Apa
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 45′ 55″, k. h. 23° 12′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 55″, k. h. 23° 12′ 09″

TörténeteSzerkesztés

Apa és környéke ősidők óta lakott hely, határában - és bronzkori leleteket találtak. A község neve már a 13. században feltűnik az oklevelekben. Nevét az Apa nemzetségtől vette, melyet 1298-ban birtokosaként említenek. Később a meggyesi uradalomhoz tartozott.

1414-ben Miklós és János, a meggyesi bán fiai vannak említve. 1492-ben iktatták be itt Meggyesaljai Mórocz Istvánt és feleségét, Margitot. A család kihalta után a Báthoryaké lett, és a szinéri uradalomhoz csatolták. 1629-ben Ruszkai Kornis Zsigmond is részbirtokosa. 1638-ban a Zúgó-patak és Hó-patak között lévő Ligeterdőn perlekedtek a szinérváraljaiakkal.

Apa a meggyesi vár közelsége miatt töröktől, tatártól sokat szenvedett. Az 1717. évi tatárdúláskor az egész községet felégették, és Nyeregjártó Mihály városi tanácsost is megölték.

A 13. század végétől a Wesselényi, báró Vécsey, Boros, Gáspár, Katona, Daróczi, Szent-Ivány, Gabányi családoknak volt benne nagyobb birtokuk. Az 1900-as évek elején legnagyobb birtokosa Berenczei Kováts Gyula és Szent-Ivány Gyula volt.

Lakosainak száma a 2002-es népszámlálás adatai szerint: 2887 fő, ebből magyar 408, román 2049, német 2, roma 428 fő.

NevezetességekSzerkesztés

  • Református templom - 1640?-ben épült.
  • Görögkatolikus templom - 1870 körül épült.

Híres emberekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)