Apostoli Palota

a pápa hivatalos lakosztálya a Vatikánban

Az Apostoli Palota (latinul: Palatium Apostolicum; olaszul: Palazzo Apostolico) néven a múltban a római pápa számos lakhelye volt ismert, ma ezen a néven illetik (de nem kizárólagosan) azt a hivatalos lakóhelyét, amely Vatikánban található. Úgy is ismert, mint a pápai paloták vagy vatikáni palotaegyüttes. Maga a Vatikán V. Szixtusz palotájaként emlegeti az épületet, V. Szixtusz pápa tiszteletére, aki a palota mai formájának nagy részét építette. [1]

Apostoli Palota
Watykan Plac sw Piora kolumnada Berniniego.JPG
Település Vatikán
Cím Szent Péter tér
Építési stílus reneszánsz építészet
Építész(ek) Bramante
Hasznosítása
Felhasználási terület
  • palazzo
  • palota
  • palace of the Popes
Tulajdonos
Elhelyezkedése
Apostoli Palota (Vatikán)
Apostoli Palota
Apostoli Palota
Pozíció Vatikán térképén
é. sz. 41° 54′ 13″, k. h. 12° 27′ 23″Koordináták: é. sz. 41° 54′ 13″, k. h. 12° 27′ 23″
A Wikimédia Commons tartalmaz Apostoli Palota témájú médiaállományokat.

A hatalmas kiterjedésű palotaegyüttes 162 ezer m²-es területtel rendelkezik,[2] amely magába foglal pápai lakosztályokat, a katolikus egyház és a Szentszék különféle irodáit, magán- és nyilvános kápolnákat, a Vatikáni Múzeumokat és a Vatikáni Könyvtárat, beleértve a Sixtus-kápolnát, továbbá a Rafael-szobákat és a Borgia-lakosztályokat.

A látogató turista vagy zarándok láthatja a palota bizonyos, pl. hátsó részeit, de más részek, például a Sala Regia és a Cappella Paolina többnyire zárva vannak a nyilvánosság előtt. [3]

A palota főbejárata a Szent Péter téri jobb oldali kolonnádból, a Bernini alkotta oszlopcsarnok végéből nyílik a bronzkapun (Portone di Bronzo) át. Belül a Svájci Gárda tagjai állnak őrséget. A széles folyosó végében innen lépcső vezet (Scala Regia) a pápai palota emeletére.[4]

TörténelemSzerkesztés

 
A Vatikán angol nyelvű térképe

A 14. századi "avignoni fogság" idejéig a pápák jórészt a lateráni palotában laktak.

Az 5. században Szümmakhosz pápa a régi Szent Péter-bazilika közelében egy pápai palotát épített, amely a lateráni palotának alternatív rezidenciájaként szolgált. (Ez lett a mai, vatikáni palota elődje.)

A második erődített palota építésére évszázadokkal később, III. Jenő pápa alatt került sor, amelyet majd III. Ince pápa alatt alaposan átalakítottak. [5]

Az avignoni pápaság után a pápák más épületekben, pl. a Basilica di Santa Maria Maggiore-ban laktak. A Vatikáni Palota a karbantartás hiánya miatt leromlott és a Lateráni Palota 1307-ben és 1361-ben két pusztító tűzvészt szenvedett, amelyek helyrehozhatatlan kárt okoznak. [6]

1447-ben V. Miklós pápa megsemmisítette III. Jenő ősi, erődített palotáját, hogy egy új épületet, a jelenlegi Apostoli Palotát állíttassa fel.[7] Megbízta a reneszánsz kiváló építészét, Leon Battista Albertit, hogy építsen olyan "palotavárost", amelyben nemcsak a pápai rezidencia, az igazgatási hivatalok, hanem könyvtár, és a művészetet szolgáló műtermek stb. is helyet kapnak.[4] E nagy tervből akkor még kevés valósult meg, csupán a Cortile di S. Damaso, e díszudvar átellenes oldalán azon épületszárny, amelyet ma Borgia-lakosztálynak neveznek és föléje épített azon helyiségek, amelyeket később Raffaello falfestményekkel díszített. A pápa ezentúl - tekintettel a nyugtalan időkre - kis erődöt is emeltetett (Torrione di Nicolo V.), hogy palotáját megvédje.[4]

A palota kiegészítése és díszítése folytatódott a következő pápák uralkodása alatt. A mai pápai palota építése főként 1471 és 1605 között zajlott.

IV. Szixtusz pápa építtette a róla elnevezett kápolnát. Egyben ő létesítette a palota földszintjén a híres könyvtárat, a mai Belvedere-udvar felé néző szárnyban.[8]

Borgia VI. Sándor pápa spanyolos ízlésű pompával rendeztette be a lakosztályát, amelyet azóta is Appartamento Borgia-nak neveznek [4] és hozzáépítette a Torre Borgia lakóbástyát.[8]

VIII. Ince pápa mintegy 300 méterre ettől az épületcsoporttól, a vatikáni domb megerősített északi végénél külön kis palotát emeltetett, ez a Belvedere.[8]

II. Gyula pápa megbízta Bramantét, hogy a szétszórt palotákat egységes, nagy koncepcióban egyesítse. Így épült a régi tömb palotáit összefűző Cortile di S. Damaso emeletes loggiákkal szegélyezett udvara és az a két egymással párhuzamos, 300 m hosszú szárny, amely a Belvederét a régi palotákkal összeköti.[8]

III. Pál pápa a Sixtus-kápolna mellé építette nagy fogadótermét (Sala Regia), VIII. Kelemen pápa a Belvedere nagy udvarát kettéosztó könyvtári épületet, VII. Sándor pápa Berninivel a Sala Regia-hoz vezető "királyi lépcsőt" (Scala Regia).[8]

A palota barokk fénykorszaka V. Szixtusz pápa nevéhez fűződik. Ő tervezte a mai pápai rezidenciát és "vágta ketté" a Belvederét a Ferde Udvarral (ma a Könyvtár Sixtusi Termének székhelye).[9]

A 17. században VIII. Orbán pápa Bernini tervei alapján kezdte el építtetni a Királyi Lépcsőt, valamint a Könyvtár és az Archívum Pál-termeit.[9]

A 18. században XI. Kelemen pápa és VI. Piusz pápa alapították a róluk elnevezett Museo Pio-Clementino-t a Belvedere mellett.[8]

A 20. században XI. Pius pápa monumentális művészeti galériát építtetett.

KépgalériaSzerkesztés

Apostoli palotákSzerkesztés

Az apostoli, illetve pápai palota néven ismert egyéb épületek, épületegyüttesek:

Rómában:

  • Lateráni palota
  • Palazzo al Quirinale
  • Palazzo di San Marco az azonos nevű bazilikánál a Campidoglio-n, ma Palazzo Venezia
  • Palazzo ai Santi Apostoli
  • A Santa Maria Maggiore vagy Liberiano-palota
  • Palazzo di San Callisto vagy S. Maria Trasteverében
  • Santa Maria-palota Cosmedinben
  • Palazzo di Santa Maria ad Martyres
  • Aracoeli-palota
  • Santa Prassede-palota
  • Santa Pudenziana-palota
  • A Santi Quattro Coronati palotája
  • Santa Sabina-palota

Rómán kívül:

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vatican Press Office guide – buildings of the Vatican Archiválva 2010. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  2. Glenday, Craig. Guinness Book of World Records, 155. o. (2013). ISBN 978-1-908843-15-9 
  3. Vatican's Apostolic Palace Tour. Viator.com. [2020. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 2.)
  4. a b c d Ürögdi György: Róma
  5. Le Palais du Vatican (francia nyelven). Rome Découverte. [2013. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 14.)
  6. Pedro Tafur, Andanças e viaje (spanyolul)
  7. Müntz, Eugène. Les arts à la cour des Papes pendant le XVe et le XVIe siècle (French nyelven). Georg Olms Verlag (1878). ISBN 9783487413006. Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 14. 
  8. a b c d e f Fajth Tibor: Itália
  9. a b Róma aranykönyve, Bonechi, 1992. 

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Apostolic Palace című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.