Arany kékfarkú
Az arany kékfarkú (Tarsiger chrysaeus), a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Arany kékfarkú | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Tarsiger chrysaeus Hodgson, 1845 | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Arany kékfarkú témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Arany kékfarkú témájú kategóriát. |
A magyar név forrással nincs megerősítve.
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1817-ben, a Sylvia nembe Sylvia indica néven.[3]
Alfajai
szerkesztésElőfordulása
szerkesztésÁzsiában, Bhután, Kína India, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Thaiföld és Vietnám területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők és magaslati cserjések, sziklás környezetben, valamint szántóföldek és legelők. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 14–15 centiméter, testtömeg 12–15 gramm.[3]
Életmódja
szerkesztésGerinctelenekkel, főleg rovarokkal táplálkozik.[3]
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. július 28.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. július 28.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- Birding.in