Érdes csüdfű

növényfaj
(Astragalus asper szócikkből átirányítva)

Az érdes csüdfű (Astragalus asper) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.

Érdes csüdfű
Virágos példány
Virágos példány
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae)
Nemzetség-
csoport
:
Galegeae
Nemzetség: Csüdfű (Astragalus)
L.
Faj: A. asper
Tudományos név
Astragalus asper
Jacq.
Szinonimák
  • Astragalus chloranthus Pall.
  • Pedina aspera Steven
  • Phaca aspera (Jacq.) Medik.
  • Solenotus asper Steven
  • Tragacantha aspera (Jacq.) Kuntze
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Érdes csüdfű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Érdes csüdfű témájú médiaállományokat és Érdes csüdfű témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Az érdes csüdfű előfordulási területe magába foglalja Európának majdnem a felét, valamint Ázsia nyugati peremeit az Urál- és a Kaukázus hegységeknél. A következő országokban és térségekben található meg: Ausztria, Bulgária, Magyarország, Románia, Ukrajna, az egykori Csehszlovákia és jugoszláv államok, valamint Oroszország.

Magyarországon 1988 óta védett. Hazai elterjedése: Budai-hegység, Vértes, Velencei-hegység, Balaton-felvidék, Tolnai-hegyhát, Kis-Alföld, Mezőföld, Turján-vidék, Duna–Tisza köze, Tiszántúl.

Mészkedvelő sztyepi faj, azaz a nyílt, fátlan társulások növénye. Pusztafüves lejtőkön, homokpusztákon, homoki réteken élő növény, de előfordul homoki és lösztölgyesek szélein, tisztásain is.[1][2]

Az ember takarmánynövényként termeszti.

Megjelenése szerkesztés

Évelő és lágyszárú hemikryptofita növényfaj. Viszonylag magas (40–100 centiméter), erőteljes növény. Szára felálló, tőből elágazó, erős. Levelei szórtak, páratlanul szárnyaltak; a levélkék keskenyek, hosszúkás-elliptikusak, ép szélűek, ritkán álló, hosszú, rásimuló szőrűek. 1–2 centiméter nagyságú halványsárga virágai a szár végén felálló, megnyúlt füzérben állnak. A csésze világos vagy feketés szőrrel fedett. Termése hosszúkás, hengeres hüvely.

Május-júniusban virágzik először és másodvirágozni júliustól októberig szokott.[1][2]

Hasonló fajok szerkesztés

Hólyagos csüdfű (Astragalus cicer) - A virágzat rövidebb fejecskeszerű, a termés kerekded (hólyagos).

Érdeslevelű csüdfű (Astragalus glycyphyllos) - A virágzat szintén rövidebb, tömöttebb, a termés hajlott, sarló alakú.

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Lendvai Gábor, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp.,
  2. a b Király Gergely in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.

Források szerkesztés