Ata Kandó
Ata Kandó, született Görög Etelka (Budapest, 1913. szeptember 17. – Bergen, 2017. szeptember 14.) magyar származású holland fotográfus, fotóművész.
| Ata Kandó (Kandó Ata) | |
| Született | Görög Etelka 1913. szeptember 17.[1][2][3][4][5] Budapest[5] |
| Elhunyt | 2017. szeptember 14. (103 évesen)[6][7] Bergen |
| Állampolgársága | |
| Házastársa |
|
| Szülei | G. Beke Margit Görög Imre |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | Világ Igaza díj (1998. november 1.)[7] |
_02.png){kind=small} | |
| Ata Kandó aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ata Kandó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életrajza
szerkesztésSzülei G. Beke Margit és Görög Imre írók és műfordítók, nagyapja Beke Manó, matematikus. Az 1920-as évek végén a Műhely nevű grafikai iskolába járt; a Bauhausból hazatért Bortnyik Sándor alapította magániskolában ismerte meg Kandó Gyula festőművészt, akihez feleségül ment. Kandóval költözött Párizsba, ahol megismerte a nyomorgó emigráns művészek életét. 1936-ban egy barcelonai plakátkészítő versenyen vele nyerte el a fődíjat, egy kamerát. 80 évvel később egy interjúban Ata Kandó ezt a mozzanatot emelte ki élete döntő fordulataként.
A harmincas évek végén újra Pesten éltek. Ata Wachter Klárától, Haár Ferenctől, Pécsi Józseftől tanult fotózni, Reismann Mariannál laborált. 1938-ban ismét Párizsban próbált szerencsét, ekkor már fotográfusként, de miután a németek megszállták Franciaországot, férjével visszatért Budapestre. A háború alatt születtek gyermekeik, egy fiú és egy lány ikerpár. A szűkebb család túlélte az ostromot, de Ata húga a háború végén aknára lépett. 1947-ben ismét Franciaországba indultak, Kandó Gyula azonban két évvel később visszatért és hosszú évekig nem találkoztak ezután.
Ata Párizsban, Robert Capa jóvoltából a Magnum ügynökség fotósainak fényképeit laborálta. Itt ismerte meg Ed Van der Elsken holland fotográfust, akivel 1954-ben Amszterdamba ment.[10] Nemsokára ez a házasság is válással végződött, Ata azonban családjával Hollandiában maradt.
Családfenntartóként eleinte divatlapoknak dolgozott, majd az ötvenes évektől tanítani kezdett az utrechti MTS Grafikai Intézetben. Az 1960-as évtized hozta el számára a hosszabb és távoli utazások lehetőségét. Egy volt fotómodell barátnője, Barbara Brändli révén jutott el Venezuelába, először 1961-ben. Első útját továbbiak követték. A Hold véréből című, 1970-ben Budapesten megjelent könyvében számolt be dél-amerikai élményeiről. 1979–1999 között a fia közelében, a kaliforniai Sacramentóban, 1999-től 2001-ig egyik lányánál, a brit Isle of Wight szigetén, 2001 óta pedig a hollandiai Bergenben, egy idősek otthonában élt. Fotói a világ több gyűjteményében megtalálhatók. 2016-ban Rotterdamban, a Holland Fotómúzeumban nyílt kiállítása.
Fotókönyvek
szerkesztésAta Kandó az ötvenes évek közepén kezdett fotókönyveket összeállítani. 1956 karácsonyára jelent meg a Violette Corneliusszal közösen készített cím nélküli albuma, amelynek bevételeit a szerzők az októberi forradalom leverése után menekülő magyar gyermekek javára ajánlották fel. 1954-ben svájci és ausztriai vidékeken kirándulva készítette el az Álom az erdőben (Droom in het woud) című, 1957-ben kiadott fotókönyvének felvételeit. "Szintén saját kis modelljeivel tervezte meg a – csak 2004-ben – Kalypso & Nausicaa címmel megjelent kötetét. Ata e képein keresztül a mítosz nyomába szegődött, Odüsszeusz elképzelt bolyongását úgy fényképezve, hogy akár a láthatatlant is meg tudja mutatni."[11]
Származása
szerkesztés| Ata Kandó (szül. Görög Etelka) (Budapest, 1913. szept. 17– Bergen, 2017. szept. 14.) fotográfus |
Apja:
Görög Imre |
Apai nagyapja:
Gussmann Simon[13] |
Apai nagyapai dédapja:
Gussmann Ignác |
| Apai nagyapai dédanyja:
Hirsch Ilona | |||
| Apai nagyanyja:
Frank Jenny |
Apai nagyanyai dédapja:
Frank Márkus | ||
| Apai nagyanyai dédanyja:
Deutsch Rézi | |||
| Anyja:
G. Beke Margit |
Anyai nagyapja:
Beke Manó |
Anyai nagyapai dédapja:
Beck Lipót | |
| Anyai nagyapai dédanyja:
Herzog Fanni | |||
| Anyai nagyanyja:
Stern Júlia |
Anyai nagyanyai dédapja:
Stern Móric | ||
| Anyai nagyanyai dédanyja:
Stern Mária |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ 2017. augusztus 22., https://rkd.nl/explore/artists/43435
- ↑ Ata Kandó (holland nyelven)
- ↑ 2019. november 5., 1603
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b c d online image library Nederlands Fotomuseum. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
- ↑ Meghalt a legidősebb magyar fotóművész
- ↑ a b The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
- ↑ a b https://www.centrepompidou.fr/fr/ressources/personne/cR4B8j
- ↑ Photographers’ Identities Catalog. (Hozzáférés: 2020. december 19.)
- ↑ Ed
- ↑ Ata szeme
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 78077/1901. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 671. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1901. év 11. oldal 36. sor
- ↑ Gusman (Gussmann) Simon és Frank Jenny házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 7/1875. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 17.)
- ↑ Gussmann Simon halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1434/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 17.)
- ↑ Gussmann Simonné halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 2248/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 17.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 25132/1884. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1884. év 2. oldal 27. sor
- ↑ Beke Manóné halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi állami halotti akv. 641/1959. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 17.)
Külső hivatkozások
szerkesztés- Sándor Anna interjúja Archiválva 2017. március 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Ata Kandó 100
- Molnár József filmje
- Ata Kandó rotterdami kiállítása Archiválva 2017. március 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Madelaine és Ata Kandó beszélgetése
- Ata Kandó saját oldala
- 104 évesen halt meg a legidősebb magyar fotós
