Wikipédia

Kandó Gyula

magyar ügyelő, naplóvezető, festőművész

Egerfarmosi Kandó Gyula (E. Kandó Gyula) (Savona, 1908. január 17. – Szentendre, 1968. augusztus 17.[2]) magyar ügyelő, naplóvezető, festőművész.[3] Nagybátyja, Kandó Kálmán villamosmérnök, feltaláló. Nővérei Kandó Erzsébet (1904–1966)[4] és Kandó Magda (1904–1939)[5] keramikus voltak.

Kandó Gyula
Született

Savona
Elhunyt

Szentendre
Állampolgárságamagyar[1]
HázastársaAta Kandó (1932–)
Foglalkozásafestőművész
KitüntetéseiVilág Igaza díj (1998. november 1.)[1]
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Szülei: egerfarmosi Kandó Gyula műszaki tanácsos (1877-1947)[6] és Jámbor Gizella voltak.[7] 1928–1931 között reklámgrafikusként tanult Bortnyik Sándor mellett. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével Görög Etelka (Ata Kandó) fotóművésszel. Párizsba mentek, ahol reklámgrafikával foglalkozott és rajzfilmstúdióban dolgozott és színházi díszletfestő volt. 1933-ban Barcelonában dolgozott. 1935-ben visszatértek Magyarországra. 1938-ban ismét Franciaországba utaztak. 1940-ben – a második világháború kitörésekor – kitoloncolták Párizsból; öt napot utaztak marhavagonokban Magyarországra. 1940-től a Magyar Film Iroda grafikusa volt. 1941-től filmgyári ügyelő és naplóvezető volt. 1947-ben családjával Franciaországba utazott, de 1949-ben hazatért. 1950-től – kisebb-nagyobb megszakításokkal – Szentendrén élt. 1959-1960 között Törökországban tartózkodott nővérénél. 1960–1961 között Párizsba utazott.

Magánélete szerkesztés

1932. augusztus 17-én Budapesten házasságot kötött Ata Kandó (Görög Etelka) fotóművésszel (1913-2017).[8] Három gyermekük született: Tamás (1941), Júlia és Magdolna (1943).

Filmes munkái szerkesztés

Kiállításai szerkesztés

Festményei szerkesztés

  • Szerzetes (1935)
  • Házak éjjel (1938)
  • Csendélet profillal (1939)
  • Csendélet kávézóban (1939)
  • Szörnyalak (1940)
  • Vörös fazék (1940)
  • Sárga falú, magas házak (1944)
  • Csendélet (1945)
  • Kert (1946)
  • Éjszakai kép (1946)
  • Szobabelső (1946)
  • Ülő női akt (1947)
  • A szemközti ház (1947)
  • Csendélet tükörrel (1947)
  • Csendélet kancsóval és gyümölccsel (1948)
  • Óriás fák (1948)
  • A tánc (1957)
  • Kompozíció (1957)
  • Fantom torony (1957)
  • Szemfej tengeri lényekkel (1958)
  • Ferde horizont és alakzatok/Isztambul (1959)
  • Kompozíció II. (1959)
  • Kompozíció vörös formával (1960)
  • Egyszemű (1961)
  • Színes kompozíció fekete villával (1965)
  • Sárga alapon barna figuráció (1965)
  • Fák ház körül (1965)
  • Kis absztrakt (1967)
  • Szentendrei tanácsháza este (1968)
  • Állatfigurációk házikóval

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
  2. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  3. ↑ Hung-Art.hu
  4. ↑ Kandó Erzsébet adatai
  5. ↑ [Kandó Magda gyászhíre Az Est, 1939. január 10-én megjelent számának 10. oldalán]
  6. ↑ [idősebb Kandó Gyula gyászhíre A Reggel, 1947. szeptember 22-én megjelent számának 4. oldalán]
  7. ↑ Magyar Családtörténeti Egyesület. [2018. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 8.)
  8. ↑ Házasságkötése bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 272/1932. folyószám alatt

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
  • XX. századi magyar művészet Szentendréről nézve. (Válogatás a Ferenczy Múzeum gyűjteményéből). Szerkesztette: Mazányi Judit. Szentendre, PMMI, 2003.
  • Mudrák József-Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kandó_Gyula&oldid=26914184”