August Karl von Goeben

August Karl Friedrich Christian von Goeben (Stade, 1816. december 10. - Koblenz, 1880. november 13.) porosz gyalogsági tábornok. Jelentős szerepet játszott a német egység megteremtéséhez vezető háborúk győztes megvívásában.

August Karl von Goeben
August Karl Von Goeben.jpg
Született 1816. december 10.[1][2]
Stade
Meghalt 1880. november 13. (63 évesen)[1][2]
Koblenz
Állampolgársága német
Rendfokozata tábornok
Csatái
Kitüntetései
  • Fekete Sas-rend
  • Order of St. George, 3rd class
  • Order of St. George, 4th class
A Wikimédia Commons tartalmaz August Karl von Goeben témájú médiaállományokat.
August Karl von Goeben

ÉletpályájaSzerkesztés

CsaládjaSzerkesztés

Bréma hercegségének egyik ősrégi nemesi családjából származott. Apja Wilhelm von Goeben őrnagy, anyja Johanna Friederike Wilhelmine (született Kuckuck-Walden). Apja a britek oldalán harcoló Német Légióban (King’s German Legion) küzdött a napóleoni háborúk idején. Goeben 1845. október 10-én vette feleségül Marianne Amalie Johanna von Fresét, kapcsolatukból utód nem született.

Katonai pályájaSzerkesztés

 
Goeben szülőháza Stadében

Klevében járt iskolába majd hazája, a Hannoveri Királyság hadereje helyett a porosz hadsereget választotta, ahol 1833. november 3-án muskétásként csatlakozott a 24. gyalogezredhez Neuruppinban. Ennél az alakulatnál léptették elő alhadnaggyá, de a következő év márciusában távozott innen. 1836. június 1-én Goeben hadnagyként csatlakozott a karlista hadsereghez Spanyolországban és 1840-ig az első karlista háború öt hadjáratában vett részt és alezredesi rangig jutott. A konfliktus során többször megsebesült és kétszer is fogságba esett. Szolgálataiért megkapta a San Fernando Rend Lovagkeresztjét és az Isabel de Católica Rend Lovagkeresztjét is. Goeben 1841 augusztusában hagyta el a spanyol hadsereg kötelékét.

1842. február 26-án ismét alhadnagyi rangban alkalmazták a porosz hadsereg 8. gyalogezredénél majd a berlini nagyvezérkarhoz rendelték ahova 1843. április 1-én helyezték át.

1849-ben a porosz herceg vezérkarának tagjaként részt vett a badeni hadjáratban, ahol több ütközetben és Rastatt körülzárásában is részt vett. A 16. gyalogezrednél töltött egy év után 1850-ben őrnagyi rangban ismét visszahelyezték a vezérkarhoz. 1855-ben alezredessé léptették elő és előbb Magdeburgban a IV. hadtest, majd 1858-ban a VIII. hadtest vezérkari főnökévé nevezték ki. A IV. hadtestnél Helmuth Karl Bernhard von Moltke közvetlen beosztottja volt akivel hamar barátságot kötött. Az év novemberében Goebent ezredessé léptették elő. 1860-ban a porosz vezérkar megfigyelőjeként volt jelen a spanyolok marokkói hadjáratánál. A német-dán háborúban a münsteri 26. gyalogsági dandárt vezette Düppelnél és Alsennél.

1865-ben altábornagyi rangot kapott és megkapta a 13. gyaloghadosztály parancsnokságát. Az 1866-os porosz-osztrák háború során előbb Hannoverben tevékenykedett, majd a Majna-menti hadjáratban csaknem önállóan egész sor ütközetet vívott meg, melynek nagyobb jelentőségű ütközetei Dermbach, Laufach, Aschaffenburg, Tauberbischofsheim, Gerchsheim és Würzburg közelében zajlottak.

Az 1870-71-es Porosz–francia háború során július 18-tól a VIII. hadtest vezénylő tábornoka volt és már július 26-án gyalogsági tábornokká léptették elő. Részt vett a colombey-i és a gravelotte-i csatákban majd Metz ezt követő körülzárásában. Metz kapitulációja után Edwin von Manteuffel parancsnoksága alá került Észak-Franciaországban és részt vett az amiens-i , hallue-i és bapaume-i csatákban. Miután Manteuffelt a déli hadsereg élére nevezték ki, 1871. január 9-én Goeben átvette az 1. hadsereg irányítását. 1871. január 19-én megverte a Louis Faidherbe vezette francia északi hadsereget.

Az 1. hadsereg 1871. június 6-ai feloszlatása után Goebent a Vaskereszt Nagykeresztjével tüntették ki és a 2. rajnai gyalogezred (Nr. 28) parancsnokává nevezték ki. Emellett a háborúban nyújtott szolgálataiért 200.000 tallér jutalékban részesült. Ezt követően a VIII. hadtest parancsnokságát irányította Koblenzben. Ebben a tisztségében érte a halál. 1880. november 17-én temették el Koblenzben.

EmlékezeteSzerkesztés

 
tábornoki sírok a koblenzi temetőben, bal szélen August Karl von Goeben sírköve
 
a Goeben-emlékmű Koblenzben 1900 körül
  • Róla nevezték el a Császári Haditengerészet egyik csatacirkálóját, a Goebent.
  • Több laktanya viselte a nevét, így szülővárosában, Stadéban, Koblenzben, Trierben. A koblenzi laktanyát lakóparkká alakították át, mely a Goebenpark nevet viseli.
  • Koblenzben 1884-ben emlékművet emeltek tiszteletére. Jelenleg a város egyik laktanyájában található.
  • Metz erődrendszerének egyik erődjét 1873. szeptember 1-én ő utána nevezték el Fort Goebennek.
  • A 2. rajnai gyalogezred (Nr. 28) 1889. január 27-től a von Goeben gyalogezred nevet viselte.

MűveiSzerkesztés

  • Vier Jahre in Spanien. Die Carlisten, ihre Erhebung, ihr Kampf und ihr Untergang. Hahn. Hannover 1841. Google Bayerische Staatsbibliothek
  • Reise- und Lagerbriefe aus Spanien und dem Spanischen Heere in Marokko. Hahn. Hannover 1863.
  • Das Treffen bei Kissingen am 10. Juli 1866. G. Otto. Darmstadt 1868. Google
  • Das Gefecht bei Dermbach am 4. Juli 1866, Eduard Zernin, Darmstadt & Leipzig 1870.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az August Karl von Goeben című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

IrodalomSzerkesztés

  • Kurt von Priesdorff: Soldatisches Führertum. Band 7. Hanseatische Verlagsanstalt Hamburg. o.J. S. 315–326.
  • Bernhard von PotenGoeben, August von. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB).  49. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1904,  416–421. oldal (németül)
  • Reinhard Roehle: Goebens Erlebnisse in Spanien. Lehr- und Leidensjahre des deutschen Heerführers. Union. Stuttgart u. a. 1927. (Vaterländische Volks- und Jugendbücher des Union-Verlages).
  • Wolfgang Schütz: Koblenzer Köpfe. Personen der Stadtgeschichte. Namensgeber für Straßen und Plätze. Verlag für Anzeigenblätter GmbH. Bernd Weber (Hrsg.) Mülheim-Kärlich 2005. (2. überarb. u. erw. Aufl.), S. 199f.
  • Gebhard Zernin: August von Goeben in seinen Briefen. S. Mittler. 1903.