Főmenü megnyitása

Augustin Vince, Augusztin (Budapest, 1909. június 9.Budapest, 1965. október 16.) orvos, belgyógyász, radiológus.

CsaládjaSzerkesztés

Augustin Béla (1877–1954) gyógyszerész, botanikus és Javorik Alice (†1945) gyógyszerész fia. Első felesége Bernárdt Mária (1919. feb. 17. – 1940. feb. 14.),[1] akivel 1939. április 2-án kötött házasságot Budapesten.[2] Második felesége Venczel Katalin tanítónő, Venczel Barna telepvezető gazdatiszt leánya. Fia: Augustin Béla (szül. Bp. 1940. jan. 25.).

TanulmányaiSzerkesztés

A Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt, ahol 1933-ban kapott általános orvosi oklevelet. Később szakorvosi szakvizsgát tett belgyógyászatból (1936), radiológiából (1939), fertőző betegségekből szakorvosi vizsgát tett (1950). 1959-ben az orvostudományok kandidátusa lett.

ÉletútjaSzerkesztés

1933 és 1936 között mint gyakornok dolgozott a Pázmány Péter Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikán, 1936-37-ben belföldi kutatói ösztöndíjas, majd 1936 és 1942 egyetemi tanársegéd volt és egyúttal vezette a klinika egyik röntgenosztályát is. Ezután 1942 és 1944 között a Fővárosi Szeretetotthonok Kórháza és az Alsóerdősori Kórház Röntgenosztályának volt az osztályvezető főorvosa, egyidejűleg 1940-től 1944-ig a MABI belgyógyászati rendelésén mint helyettes osztályvezető főorvos dolgozott. A második világháborút követően 1946-tól 1948-ig a Magyar Vöröskereszt budapesti Alkotás utcai Kórházának, valamint az Országos Rendőrkórháznak volt radiológus főorvosa. 1948 és 1965 között mint a budapesti László Kórház Röntgenosztályának osztályvezető főorvosa tevékenykedett.

Munkássága kiterjedt a fertőző betegségek radiológiai elváltozásainak vizsgálatára és a gyermekradiológiára. Az elsők között vizsgálta Magyarországon az agydaganatok gyomorelváltozásait, illetve a neurogén reflexes tüdőelváltozásokat. A vírusos tüdőfolyamok radiológiai feltárása területén elért eredményei nemzetközi viszonylatban is jelentősek. A pertussis röntgenelváltozásait szintén az elsők között vizsgálta a világon a László Kórház négyezer betegén, úgy, hogy betegségek szerint különítette el a kórházi helyiségeket és eszerint alkalmazta a célszerű vizsgálati megoldásokat. A csecsemőkön és kisgyermekeken végzett röntgenvizsgálatok metodikájában több újítást is bevezetett.

Főbb műveiSzerkesztés

  • A gyomorbetegek alkata. Fauszt Imrével. (Orvosi Hetilap, 1934)
  • Alkattani vizsgálatok cukorbajos betegeken. Fauszt Imrével. (Orvosi Hetilap, 1936)
  • A vérnyomás változása évszakok szerint. (Magyar Orvosi Archivum, 1937)
  • Adatok a belbetegségek örökléséhez. Erődi Frigyessel. (Orvosképzés, 1939)
  • A mellékvese röntgenvizsgálata. (Magyar Röntgenközlöny, 1939)
  • Röntgenologia. (Klinikai therapia. Bp., 1940)
  • Adatok az idiopathiás spontán légmell klinikájához és röntgenológiájához. Scholtz Andrással. (Orvostudományi Közlemények, 1942)
  • Röntgen diagnosztika. Irsy Józseffel. (Klinikai diagnosztika. Szerk. Müller Vilmos. Bp., 1942)
  • Gyomorvizsgálatok agybetegségekben. (Orvostudományi Közlemények, 1943)
  • A vérképzés összefüggése a gyomor állapotával az öregkorban. Bugár-Mészáros Károllyal. (Orvosi Hetilap, 1948)
  • Mellkasvizsgálatok poliomyelitisben. (Magyar Radiológia, 1951)
  • Az interstitialis és mediastinalis emphysema röntgenképe. – A pertussis-tüdő röntgenelváltozásainak késői sorsa. (Magyar Radiologia, 1954)
  • A gyermekgyógyászati röntgenvizsgálatok módszertana. (Gyermekgyógyászat, 1954)
  • A „kanyaró-tüdő” és a kanyarós tüdőszövődmények röntgenképe és jelentősége. Kand. értek. (Bp, 1959).

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Fekete Ferenc: Augustin Vince (Magyar Radiológia, 1966).