Bán-patak
A Bán-patak a Bükk-vidéken a Bálvány oldalában ered Bánkútnál. Végigfolyik Dédestapolcsányon, Bánhorvátin, Nagybarcán és Vadnán. Vadna mellett torkollik a Sajóba.
| Bán-patak | |
| Országok | Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 23,9 km |
| Vízhozam | 0,9 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 260,3 km² |
| Forrás | Bánkút, Bálvány, Bükk-vidék |
| Torkolat | Vadnánál a Sajóba |
| é. sz. 48° 16′ 60″, k. h. 20° 34′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 60″, k. h. 20° 34′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Bán-patak völgye és a Szilvás-patak völgye földrajzi határt képez a Bükk-vidék központi része és az Upponyi-hegység között.[1]
LeírásaSzerkesztés
A Bükk-vidéken, a Bálvány északi lábánál, Bánkútnál ered. 23,9 kilométer a teljes hossza, ebből 3 kilométeres szakasz a Lázbérci-víztározó víztükrébe, illetve duzzasztott terébe esik. Nagybarca és Vadna között a patak két ágra bomlik. A nyugati ága az 1980-as évek végén kialakított mesterséges mederben fut a Sajóba. A keleti ága Vadnán keresztül torkollik a Sajóba a 97,4 folyamkilométernél.
MellékvizeiSzerkesztés
- Csimás-patak. Dédestapolcsánynál.
- Csernely-patak. Az Upponyi-hegységben ered, és a Lázbérci-víztározóban egyesül a Bán-patakkal. Teljes hossza: 17,2 kilométer. Vízgyűjtő területe 96 km2. Átlagos vízhozama 0,27 m3/s.
- Szilvás-patak. A Bükk-vidéken ered, végigfolyik a Szalajka-völgyön Szilvásváradon keresztül, majd Nagyvisnyó után egyesül a Bán-patakkal. Hossza 9,7 km. Vízgyűjtő területe 65,8 km2. Átlagos vízhozama 0,4 m3/s.
TörténelemSzerkesztés
A patak a 13. században Vadna-patak néven volt ismeretes. 1375-ben tapolcsányi Jobbágy Tamás adományozott a pálos rend hangonyi kolostorának egy vízimalmot a patakon. Ennek tulajdonjoga később vita tárgyát képezte, és 1393-ban Miklós perjel hosszú pereskedésbe kezdett az említett malom birtoklásáért.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ A Bükk földtana. [2014. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 12.)
