Bán-patak

A Bán-patak a Bükk-vidéken a Bálvány oldalában ered Bánkútnál. Végigfolyik Dédestapolcsányon, Bánhorvátin, Nagybarcán és Vadnán. Vadna mellett torkollik a Sajóba.

Bán-patak
Közigazgatás
Országok	Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz	23,9 km
Vízhozam	0,90 m³/s
Vízgyűjtő terület	260,3 km²
é. sz. 48° 06′ 30″, k. h. 20° 28′ 30″48.1081962, 20.4749526
Torkolat	Sajó
é. sz. 48° 16′ 30″, k. h. 20° 32′ 18″48.2750531, 20.538292
Sablon Wikidata Segítség

A Bán-patak völgye és a Szilvás-patak völgye földrajzi határt képez a Bükk-vidék központi része és az Upponyi-hegység között.

Leírása

A Bükk-vidéken, a Bálvány északi lábánál, Bánkútnál ered. 23,9 kilométer a teljes hossza, ebből 3 kilométeres szakasz a Lázbérci-víztározó víztükrébe, illetve duzzasztott terébe esik. Nagybarca és Vadna között a patak két ágra bomlik. A nyugati ága az 1980-as évek végén kialakított mesterséges mederben fut a Sajóba. A keleti ága Vadnán keresztül torkollik a Sajóba a 97,4 folyamkilométernél.

Mellékvizei

• Csimás-patak. Dédestapolcsánynál.
• Csernely-patak. Az Upponyi-hegységben ered, és a Lázbérci-víztározóban egyesül a Bán-patakkal. Teljes hossza: 17,2 kilométer. Vízgyűjtő területe 96 km². Átlagos vízhozama 0,27 m³/s.
• Szilvás-patak. A Bükk-vidéken ered, végigfolyik a Szalajka-völgyön Szilvásváradon keresztül, majd Nagyvisnyó után egyesül a Bán-patakkal. Hossza 9,7 km. Vízgyűjtő területe 65,8 km². Átlagos vízhozama 0,4 m³/s.

Történelem

A patak a 13. században Vadna-patak néven volt ismeretes. 1375-ben tapolcsányi Jobbágy Tamás adományozott a pálos rend hangonyi kolostorának egy vízimalmot a patakon. Ennek tulajdonjoga később vita tárgyát képezte, és 1393-ban Miklós perjel hosszú pereskedésbe kezdett az említett malom birtoklásáért. Egykor a Bán-patak vize hét malom kerekét hajtotta, napjainkra ezekből csak egyetlen maradt, Vadnán. A településen egészen az 1970-es évekig működött a patakra épített malom Az ötszáz éves épület a legrégebbi építmény a községben.

További információk

• Dédestapolcsány