Főmenü megnyitása
Bárium-szulfid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 21109-95-5
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet BaS
Moláris tömeg 169,40 g/mol[1]
Megjelenés fehér színű por
Sűrűség 4,25 g/cm³[1]
Olvadáspont 500 °C fölött bomlik[1]
Forráspont (nincs)
Oldhatóság (vízben) 73 g/l, hidrolizál[1]
Veszélyek
EU osztályozás Ártalmas (Xn),
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R20/22 R31 R50[1]
S mondatok (S2) S28 S61[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Bárium-oxid
Azonos anion Magnézium-szulfid
Kalcium-szulfid
Stroncium-szulfid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A bárium-szulfid a bárium kénnel alkotott vegyülete, szulfidja. Képlete BaS. Fehér színű por, ha szennyezést tartalmaz, szürkés vagy vöröses színű. Ha megvilágítják, fluoreszkál. A többi vízben oldódó báriumvegyülethez hasonlóan mérgező hatású.

Kémiai tulajdonságaiSzerkesztés

Víz hatására bomlik.

 

Levegőn oxidálódik, poliszulfidok képződnek. Az oxidáció során keletkező poliszulfidokkal magyarázható a szennyezett bárium-szulfid színe. Oxigén hatására magasabb hőmérsékleten bárium-szulfáttá (BaSO4) oxidálódik. Ha halogénekkel reagál, bárium-halogenidek képződnek belőle, mellette kén-hexahalogenidek keletkeznek. Kén-hidrogén fejlődése közben oldódik híg savakban. Ha tömény kénsavban vagy salétromsavban oldják fel, kén válik ki. Magasabb hőmérsékleten reakcióba lép szén-dioxiddal, a bárium-szulfid ekkor bárium-karbonáttá alakul. A kén gőzként távozik. Ha vízgőz is jelen van, kén-hidrogén fejlődik.

ElőállításaSzerkesztés

A bárium-szulfidot a bárium-szulfát szén jelenlétében végzett hevítésével állítják elő.

 

A bárium-szulfidot a termékből kilúgozással vonják ki.

FelhasználásaSzerkesztés

A bárium-szulfidot felhasználják más báriumvegyületek és festékek, például litopon előállítására. A litopon bárium-szulfát és cink-szulfid keveréke. Bárium-szulfid és cink-szulfát cserebomlási reakciójával állítják elő. Alkalmazzák sárgaréztárgyak barna színűre festésére, világító festékek készítésére és arzént nem tartalmazó kén-hidrogén laboratóriumi előállítására is.

ForrásokSzerkesztés

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia

HivatkozásokSzerkesztés