Báron Sándor

(1886–1961) orvos, egyetemi magántanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 11.

Báron Sándor (Budapest, 1886. január 9.[1]Oakland, 1961. november 2.) orvos, egyetemi magántanár.

Báron Sándor
Született1886. január 9.
Budapest
Elhunyt1961. november 2. (75 évesen)
Oakland
Állampolgárságamagyar
SzüleiBáron Jónás
Foglalkozásaorvos
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1910, orvostudomány)
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Báron Jónás (1845–1911) orvos, egyetemi magántanár és Deutsch Ilona[2] (1860–1939) gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait a Budapesti V. Kerületi Királyi Katolikus Főgimnáziumban (1895–1903) végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója lett (1903–1908).

1904-től a II. sz. Leíró-, Tájbonctani és Szövettani intézetben díjazatlan demonstrátorként dolgozott. 1907-ben a II. sz. Anatómiai Tanszék mellé nevezték ki díjazatlan gyakornoknak. A következő évtől az I. sz. Kórboncolástani Intézethez került mint díjas gyakornok.[3] 1909-től a II. sz. Sebészeti Műtőintézetnél állt alkalmazásban. 1910-ben avatták orvosdoktorrá.

Az első világháborúba mint segédorvos vonult be, de bátorságáért csakhamar megkapta a Signum Laudist, és főorvossá nevezték ki. A Magyar Királyi Hadigondozó Hivatal Sátoraljaújhelyi Intézetének osztályvezető főorvosa volt.

Érdeklődése az ortopédia felé irányult, s az egyetemi ortopédiai klinikán nyerte el szakképesítését. 1914 és 1916 között a budapesti Pajor Intézet épületében működő Medicomechanikai és orthopaediai intézet vezető orvosa volt. Ezzel egy időben a II. sz. Sebészeti Klinika ortopéd rendelését vezette.

1918-ban a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán az orthopaed sebészet című tárgykörből egyetemi magántanári képesítést szerzett.[4] 1919 áprilisában a munkaügyi és népjóléti népbiztosság kinevezte a Vas-utcai közkórházba (Pajor Szanatórium) a végtag-sebészeti betegek osztályához.[5]

A Tanácsköztársaság bukása után megvonták tanítási engedélyét.[6] A Pesti Izraelita Hitközség Bródy Zsigmond és Adél Gyermekkórházának rendelő főorvosa lett, s mint ortopéd főorvos a Gyermekvédő Ligában teljesített szolgálatot. 1928-ban kinevezték a Szeretetkórház, valamint a Budai Izraelita Hitközség ambulatóriumának sebész főorvosává.

Az első zsidótörvény (1938) megjelenése idején elhagyta az országot, és az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, ahol a háború után csatlakozott hozzá húga, Piroska és egyik fivére, Gyula is.

Felesége Goldberg Mária Anna volt, Goldberg József és Oblat Julianna lánya, akit 1918. szeptember 29-én Budapesten vett nőül.[7]

  • Műtét útján gyógyult külső végbélnyoma. (Budapesti Orvosi Újság, 1910, 27.)
  • Májműtétek vértelen végrehajtása. (Orvosi Hetilap, 1910, 50.)
  • Adatok a cholelithiasis pathologiájához. (Orvosi Hetilap, 1911, 10–11.)
  • A kerek gyomorfekély sebészeti gyógyítása. Borszéky Károllyal. (Orvosi Hetilap, 1911, 32–33.)
  • Spastikus homokóragyomor duodenalis folyamatoknál. Bársony Tivadarral. (Budapesti Orvosi Újság, 1912, 28.)
  • A duodenális ulcus s egyéb duodenális folyamatok Röntgen-diagnostikajáról. Bársony Tivadarral. (Budapesti Orvosi Újság, 1912, 42.)
  • A sérvek Röntgen-vizsgálatáról. Bársony Tivadarral. (Orvosi Hetilap, 1919, 49.)
  • Adatok a gyomorfekély kísérletes kórtanához. (Budapesti Orvosi Újság, 1913, 44.)
  • A vérzéscsillapítás májműtétek alkalmával. Borszéky Károllyal. (Orvosi Hetilap, 1913, 45.)
  • Sebesült és beteg katonáink korai functionális kezeléséről. (Orvosi Hetilap, 1916, 44.)
  • A többizületes izmok rövidüléséről. (Budapesti Orvosi Újság, 1917, 11–13)
  • A m. biceps brachii meghosszabbításáról. (Orvosi Hetilap, 1917, 39.)
  • Az orthopaed térdresectio technikájáról. (Orvosi Hetilap, 1917, 41.)
  • Idegtransplantatio tervezete kétoldali teljes felső végtaghüdésnél. (Orvosi Hetilap, 1918, 14.)
  • Metacarpus-ujj készítéséről. (Orvosi Hetilap, 1919, 17.)
  • Az idegek ellátásáról csonkolások alkalmával. (Orvosi Hetilap, 1919, 23.)
  1. Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 55/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 5.)
  2. Karolin utónéven is
  3. Orvosi Hetilap, 1908. szeptember 27. (52. évfolyam, 39. szám)
  4. Hivatalos Közlöny, 1918. szeptember 1. (26. évfolyam, 20. szám)
  5. Pesti Napló, 1919. április 24. (70. évfolyam, 97. szám)
  6. Budapesti Közlöny, 1921. május 4. (55. évfolyam, 96. szám)
  7. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 460/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 5.)